Archívum
Szólólemezzel jelentkezett Horváth Misi
2014-03-31 | beszélgetések
Horváth Misi szájharmonikásként és a Lábatlani Blues Fesztivál főszervezőjeként vált blues körökben országosan ismertté. A közelmúltban megjelent szólóalbumán új oldaláról bemutatkozott be. Erről további információk interjúnkból tudhatók meg.A napokban jelent meg első szólóalbumod, a Megpróbálok cigi nélkül élni. Zeneileg mire számíthatnak a lemezt megvásárlók?
Arra törekedtem, hogy a lemez hangulatos, modern, pozitív hangvételű legyen, amire szükség van e nehéz világban. Szeretek minden zenét stílustól függetlenül, így az albumon a blues, a funky, a latinos érzések mellett egy kicsit az elvontabb világ is megtalálható. A szövegek nagy részét Aranyodi Zoltán barátom verseskötetéből merítettem, de írtam sajátokat is. Van két instrumentális nóta, a Kelet vadnyugat és a Mexico. Ezeket filmzeneként is el tudnám képzelni.
Zenészek sokaságát hívtad meg a felvételekre. Komoly feladat lehetett megszervezni ezt.
Igen, ez nehéz feladat volt, mivel a stílusok miatt gondolkoznom kellett, hogy kiket hívjak a lemezfelvételre. Nagyon kedvesek és segítőkészek voltak a zenész kollegák. Ezúton is köszönöm nekik önzetlen segítségüket, amiért első szóra mellettem álltak. Kiemelném Pfeff Mártont (Borsodi Blue), a kedvenc basszusgitárosomat, aki a basszust és a dobot játszotta fel. Ő dolgozott a legtöbbet velem. Nagyon sokat köszönhetek Török Ádámnak, aki felkarolt és megtanított arra, hogy alázattal legyek a zenészek és a közönség iránt, saját zenéket írjak, alkossak, és ami nagyon fontos, csakis magyar nyelven. Mindig hallgattam rá, hisz tizenöt év ismeretség után kimerem jelenteni, a legbecsületesebb, legsegítőkészebb veterán zenész, akivel valaha találkoztam a szakmában. Marci és Török bácsi mellett a lemezen szerepelt még többek között Benkő Zsolt, Ulbert Ferenc, Németh Károly, Kovács Erik és Kerekes Blanka.
| Horváth Misi - lábatlani származású, jelenleg Budapesten él - tinédzserként electric boogie- és breaktáncosként elit szállodákban, felkapott discókban lépett fel - nyolc-kilenc évesen megismerkedet a szájharmonikával, komolyabban húsz évesen kezdett el foglalkozni a hangszerrel - közreműködött Zámbó Jimmy, a Tunyogi Rock Band, a The Rock Band és a Török Ádám és a Mini lemezein - jelenleg a Török Ádám és a Mini oszlopos tagja, de rendszeresen fellép Fekete Jenővel is |
Az albumon jó pár számban a szájharmonika mellett énekelsz és gitáron is játszol, ami sokaknak meglepetést okozhat. Ez utóbbi hangszeren mikor kezdtél el játszani?
Hát igen, talán ez lesz a legnagyobb meglepetés azok számára, akik ismernek. Én sem gondoltam volna, amikor kezembe vettem a gitárt harminckilenc évesen, hogy megvalósítom álmom és saját dalokat tudok majd írni. Belevágtam, eltelt öt év, segítség nélkül napi nyolc-tíz óra gyakorlás meghozta gyümölcsét. Íme, az első albumom! És annyira beindultam, hogy már a következő lemez anyagán dolgozom. Megnyugtatok mindenkit, eszem ágában sincs, hogy gitárhős legyek, ezt jelzi az is, hogy a lemezen sokszor kértem profi barátaimat, hogy néhány kíséretben, szólóban segítsenek, de érzéseimet, dallamaimat rögzíteni tudom, és ez volt a cél.
A lemezbemutatót május 10-én a közelmúltban nyílt budapesti Old Buda rock és blues klubban tartod. Ezen az esten több kiegészítő program is lesz. Mik ezek?
Ezt az estet nem lemezbemutatónak tervezem, inkább egy kis ízelítőnek. A probléma az, hogy a kísérőzenekarom nem ér rá aznap, ezért majd egy másik helyen tartom meg a lemezbemutató koncertet. Ettől függetlenül Aranyodi Zoltán első és második verseskötete, valamint a lemezem kapható lesz a helyszínen. Aztán egy fantasztikus fotós, Preisz Tivadar kiállítása is megrendezésre kerül, és fellép még a Harakyru zenekar vendégekkel. Hatalmas buli ígérkezik, érdemes ellátogatni.
Köztudott, hogy te vagy az ötletgazdája, főszervezője a minden nyáron Lábatlanon megrendezett blues fesztiválnak. Tavaly minimális költségvetésből hoztatok létre egy igazán színvonalas estet. Hogy látod, idén is sikerül megrendezni a sokak által várt rendezvényt?
A blues fesztivál idén is sok fejtörést okoz, folyamatos egyeztetések, tárgyalások zajlanak a rendezvénnyel kapcsolatban, ezért még nem tudok mit mondani. Azt sajnálom, hogy a helyi vállalkozók, vállalatok nem támogatják ezt az igazán igényes, ingyenes fesztivált. Az önkormányzat finanszírozza egy részét, de nagyon nehéz a helyzet. Néhányan ígéretekkel hitegetnek a fesztiválok napján, hogy majd jövőre, de én ezeken már csak mosolygok. A dátum július 19-e, szombat. Amint tudok konkrétumokat, beszámolok róla.
Szöveg: hoati, fotó: Császár Márta (Kifra)
Henrik Freischlader lemezbemutató a Gary Moore Emlékesten
2014-03-26 | koncertajánló
Április 3-án a 2014-es Gary Moore Emlékesttel összevonva tartja budapesti lemezbemutató koncertjét Henrik Freischlader. A német gitáros-énekes számára az A38 Hajós állomás lesz a tavaszi turné tetőpontja, hiszen az új album címét is a magyar főváros ihlette - a Night Train To Budapest dalai mellett a korai lemezek rég hallott szerzeményei is előkerülnek majd. Az este folyamán szintén fellép a Run For Power - Gary Moore Emlékzenekar, valamint Gary testvére, Cliff Moore is játszik saját együttese élén.A Magyarországon is lelkes rajongótáborral bíró nagyszerű német muzsikus, Henrik Freischlader tavaly novemberben jelentette meg legutóbbi stúdiólemezét, melynek már címe is felkeltheti a gitárközpontú zenék hazai szerelmeseinek érdeklődését. Az új album dalait ugyanis Henrik tavaly tavaszi budapesti látogatása ihlette, egész pontosan a fővárosunkba vezető vonatút: ekkor született meg a Night Train To Budapest című lemez ötlete.
A friss hanganyag Freischlader hatodik stúdióalbuma, melyet ezúttal is főként egymaga készített, mindössze Moritz Fuhrhop billentyűs segítségét vette igénybe. A lemez tökéletesen illeszkedik a 2006 óta megjelent, példásan igényes kiadványok sorába, melyeken remekül nyomon követhető az autodidakta „blues polihisztor” zenei fejlődése, és a nagy példaképek hatásai mellett saját stílusának csiszolódása is. A blues, funk és a soul éppúgy jelen van dalaiban, mint az utóbbi két albumon egyre inkább előtérbe kerülő rock, mind hangzásban, mind a dalok szerkezetében.
A Henrik Freischlader Band negyedik éve játszik azonos felállásban, és ahogy azt már bizonyították a korábbi hazai koncertek alkalmával, kétség sem férhet hozzá, hogy a megfelelő zenészekkel vette körül magát az igen szimpatikus gitáros. Björn Krüger dobos, Theofilos Fotiadis basszusgitáros, és a már említett Moritz Fuhrhop billentyűs is egyaránt sokat adnak hozzá az összképhez, és segítik hozzá Henriket, hogy továbbra is az európai blues-rock élet egyik meghatározó előadója lehessen.
A turnézáró budapesti koncert már csak azért is különleges lesz, mert az immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő Gary Moore Emlékest is ezen a napon lesz megtartva az A38 Hajón, összekötve így a két remek műsort, Gary születésnapjának előestéjén. Henrik Freischlader 2012-ben és 2013-ban is eljött hazánkba, hogy legnagyobb zenei példaképe előtt tisztelegjen, és ez idén sem lesz másképp - minden bizonnyal ő és együttese is kiveszi részét az ír gitáros legenda szerzeményeinek megidézésben.
A program 19.00 órakor kezdődik a már tavaly is bizonyított hazai formáció, a Run For Power - Gary Moore Emlékzenekar műsorával, majd Gary testvére, Cliff Moore veszi át a stafétát. Ezúttal ő is saját együttesével érkezik, de további vendégek is csatlakoznak a műsorhoz az este során. Ezt követően lép színpadra Freischlader és zenekara, akik vendégek közreműködésével szintén eljátszanak néhány Gary Moore számot a ráadásban.
Belépő: elővételben 2900 Ft, a rendezvény napján 3500 Ft. Jegyek kaphatók az A38 Hajón, illetve a www.a38.hu oldalon. Korlátozott darabszámban nyomdai belépők vásárolhatók a budapesti Musicland lemezboltban.
Various Artists: Delmark 60 Years Of Blues
2014-03-21 | kritika
Kedvenc lemezkiadóm, a chicagói Delmark Records tulajdonosa és alapítója Bob Koester, aki büszkén elmondhatja: ő az Egyesült Államok legrégebbi független lemezcégének első embere, egyben övé a chicagói Jazz Record Mart, a világ legnagyobbjának tartott jazzlemez-bolt. Az egyenletesen magas színvonalat nyújtó, a múlékony zenei divatokkal szembeni makacs ellenállást tanúsító, méltán világhírű lemezkiadó ötévente válogatáslemezt ad ki. Tavaly, a hatvanadik születésnap apropóján megjelent Delmark 60 Years Of Blues című album az elmúlt évtizedek Delmark-kiadványaiból válogat, találunk rajta eddig publikálatlan gyöngyszemeket olyan legendás előadóktól, mint Junior Wells, Magic Sam, Little Walter, Big Joe Williams, Detroit Jr., és egy dalt Giles Corey közeljövőben megjelenő szólólemezéről. A tizenhat szerzeményt felvonultató válogatás a leendő gyűjtőnek jó kezdet, a más műfajban utazónak pompás keresztmetszet, de a bluesrajongók részére is kellemes időtöltést nyújt.Delmark Records, 2013
hoati
Lemezbemutatót tart a Jambalaya zenekar
2014-03-14 | koncertajánló
2014 márciusában Mardi Gras Mese címmel jelenik meg a Jambalaya legújabb albuma. A lemezbemutató helyszíne a 3K, azaz a Kaszásdűlői Kulturális Központ lesz március 29-én.
A New Orleans-i zenét játszó Jambalaya együttes a 2005-ös megalakulása óta számos sikeres állomáson van túl: három korábban megjelent önálló album, számos válogatás lemezen való részvétel, koncert DVD-k, a 2010. évi Gundel Művészeti Díj, videoklipek, televíziós élőkoncertek, rádiós szereplések, külföldi és hazai fellépések egész sora fűződik a nevükhöz.
A zenekar idén márciusban immár második alkalommal jelentkezik magyar nyelvű anyaggal. Első két korongjukat angol nyelven jelentették meg, később váltottak az anyanyelvre. Saját elmondásuk szerint ez a kettősség szándékosan jellemzi őket, hiszen a műfaj honosítási szándéka mellett az öreg kontinens számos rangos helyszínén volt már alkalmuk fellépni, ahol elsősorban a New Orleans-i zene eredeti, angol nyelvű verzióját játszották.
Friss lemezük, a Mardi Gras Mese repertoárja az együttes 2011-es és 2012-es koncertfelvételeiből, valamint a 2013-ban stúdióban rögzített dalaiból állt össze. Az albumon többek között olyan kiváló muzsikusok működtek közre vendégként, mint Ferenczi György, Mohai Tamás és Varga Livius. A fővárosi lemezbemutató vendégművésze Bellák Miklós gitáros lesz. Az ünnepi eseményre, mely a Budapesti Tavaszi Fesztivál hivatalos programsorozatának a része, számos meglepetéssel készül az öttagú formáció.
A Jambalaya országos szinten, április és május hónapokban több állomásos turnén is bemutatja új hanganyagát. A nyári fesztiválok után Nemes Zoltán, a zenekar frontembere két hónapig New Orleans-ban és annak „környékén” szórakoztatja a nagyérdeműt.
A New Orleans-i zenét játszó Jambalaya együttes a 2005-ös megalakulása óta számos sikeres állomáson van túl: három korábban megjelent önálló album, számos válogatás lemezen való részvétel, koncert DVD-k, a 2010. évi Gundel Művészeti Díj, videoklipek, televíziós élőkoncertek, rádiós szereplések, külföldi és hazai fellépések egész sora fűződik a nevükhöz.
A zenekar idén márciusban immár második alkalommal jelentkezik magyar nyelvű anyaggal. Első két korongjukat angol nyelven jelentették meg, később váltottak az anyanyelvre. Saját elmondásuk szerint ez a kettősség szándékosan jellemzi őket, hiszen a műfaj honosítási szándéka mellett az öreg kontinens számos rangos helyszínén volt már alkalmuk fellépni, ahol elsősorban a New Orleans-i zene eredeti, angol nyelvű verzióját játszották.
Friss lemezük, a Mardi Gras Mese repertoárja az együttes 2011-es és 2012-es koncertfelvételeiből, valamint a 2013-ban stúdióban rögzített dalaiból állt össze. Az albumon többek között olyan kiváló muzsikusok működtek közre vendégként, mint Ferenczi György, Mohai Tamás és Varga Livius. A fővárosi lemezbemutató vendégművésze Bellák Miklós gitáros lesz. Az ünnepi eseményre, mely a Budapesti Tavaszi Fesztivál hivatalos programsorozatának a része, számos meglepetéssel készül az öttagú formáció.
A Jambalaya országos szinten, április és május hónapokban több állomásos turnén is bemutatja új hanganyagát. A nyári fesztiválok után Nemes Zoltán, a zenekar frontembere két hónapig New Orleans-ban és annak „környékén” szórakoztatja a nagyérdeműt.
Eddie Cotton: Here I Come
2014-03-07 | kritika
Nem is volt olyan régen, midőn a feketék által sűrűn lakott Délen az első néger egyetemista beléphetett a Jackson State University főkapuján. Igen, John F. Kennedy rendelkezett erről, annak ellenére, hogy rasszista körökből komoly ellenakcióra volt kilátás. Az ellenzők ökölbe szorított kézzel, de lenyelték a békát. Eddie Cotton, a Mississippi állambeli Clinton település prédikátora gyakran befogta az istentiszteleteken fiát, Eddie Jr.-t orgonálni, így a gospel, a blues már a fejében, a kezében volt, mikor az említett egyetemen a zeneelméleti fakultásra beiratkozott. Persze gitárra váltott, és a Chicago bluest funky ritmussal variálva, hamarosan a Dél elismert bluesmanje lett. Az ezredforduló évében került piacra első lemeze, ami a jacksoni Alamo Színházban rögzített koncertfelvétel volt, rajta többek között a Born Under A Bad Sign tizenegy perces blues sztenderddel. Két esztendő múlva az Extra című stúdióalbuma jelent meg, majd tizenkét évvel később, idén januárban a harmadik hanganyaga, a Here I Come. A legfrissebb lemezen tíz nótát mutat be Cotton, majdnem egyedül. Nem sok teret ad kísérőzenészeinek a kibontakozásra, de még a meghívott vendégzenészeknek sem. Ennek oka egyszerű: olyan elementáris erővel tör fel kemény soulos, de mégis selymes énekhangja, hogy bárkinek beszállni mellé meggondolatlanság lenne. Gitárszólói a ’70-es évek nagy gitárosainak, a harmadik bluesfater nemzedéket alkotó Buddy Guy és Albert Collins játékára emlékeztetnek: nincs öncélú, extravagáns virga, inkább kevesebb, de „odatett, odaérzett, beszúrt” hangok. Nem szoktam különösebben az akkordgitározásra figyelni, de Eddie - hiszen ő játszotta fel ezt is - jazzes akkordmeneteire nem lehet nem felfigyelni. Ha a kemény, funky ritmusú címadó szerzemény ötös osztályzatot kapna, akkor a következő, az A Woman’s Love csillagos ötöst. Ez utóbbi dal egy hagyományos tizenkettes blues, melyben olyan lágyan, selymesen, hol suttogva, hol kiabálva énekel Cotton, hogy az még Bobby ’Blue’ Blandnek is becsületére válna. A Pay To Play egy hangulatos shuffle, első hallásra rendreutasítandó gitár-impróval. Néhány szerzeményben a soul, a funky és a reggae lép át a blueson, ezekben inkább Eddie hangja kiemelendő, mint a hangszerelés. Ellenben a Leave Love Alone című dallal kapcsolatban meg kell említeni Grady Champion vérbő szájharmonika játékát, mellyel alaposan feldobja a számot. A Back In A Bit az egyetlen felelgetős blues, amolyan Jimmy Reedes hangulatú nóta, magasan sípoló herflivel, Earl Phillipses dobolással. Ugyancsak delta bluesos, unplugged hangszerelésű a Berry So Black című blues shuffle, megint csak Grady szájharmonika aláfestésével. A rend kedvéért írjuk ide az albumon szereplő zenészeket: Myron Bennett - basszusgitár, Samuel Scott Jr. - dob, Sam Brady - orgona, Carlos Russell, és a már megdicsért Grady Champion - szájharmonika. Aki 2014-ben profi városi soul-bluest akar hallani, annak feltétlenül ajánlom Eddie Cotton Jr. lemezét meghallgatásra.DeChamp Records, 2014
Gróf István
