Archívum
Ry Cooder: Election Special
2013-03-30 | kritika
Ry Cooder bemutatkozó lemeze 1970-ben jelent meg. A saját nevét viselő album tisztelgés volt olyan zenészek nagysága előtt, mint Woody Guthrie, Leadbelly, Blind Blake és Blind Willie Johnson. A több évtizedes pályafutása során négy Grammy-díjjal jutalmazott gitáros, énekes és zeneszerző 1987-ig szólólemezeket készített, majd érdeklődése egyre inkább a világzene irányába fordult. Dolgozott többek között Vishwa Mohan Bhatt-tal és Ali Farka Touréval, a legnagyobb feltűnést azonban azzal keltette, hogy 1996-ban Wim Wenders rendezővel közösen felfedezték és bemutatták a világnak a veterán kubai muzsikusokból álló, a világzenei színtér emblematikus jelenségévé vált Buena Vista Social Clubbot.Az elmúlt évtized közepén, tizennyolc év szünet után adott ki ismét szólóalbumot, a Chávez Ravine-t, melyen angol és spanyol nyelvű szerzeményeit helyezte egy furcsa konceptkeretbe. A kitűnő korong meghozta Cooder kedvét, hisz azóta újabb, óriási kritikai sikert aratott lemezeket (My Name Is Buddy, I, Flathead, Pull Up Some Dust And Sit Down) rögzített.
Legutolsó hanganyaga, az Election Special a 2012-es amerikai választások kapcsán, hangsúlyosan az augusztusi republikánus elnökjelölő konvenció előtt egy héttel került a boltok polcaira. A demokrata-párti Cooder már a 2005 óta megjelent albumaival is társadalmi, politikai témákat boncolgatott, de a tizenötödik stúdiólemeze az eddigieknél is nyíltabban politizáló lett. A dalokat részben az Occupy-mozgalomban meglátott remény, részben a republikánusokat anyagilag támogatók személye elleni harag ihlette. A legnagyobb figyelmet a Mutt Romney Blues című szerzemény váltotta ki (a mutt jelentése: korcs). Ebben a republikánus jelölt kutyája, Seamus szemszögéből ismerjük meg azt az 1983-as történetet, amikor Mitt Romney tizenkét órán keresztül szállította az ebet autója tetején.
Az Election Special szellős, egyszerű hangszerelésű, élőben, különösebb próbák nélkül rögzített anyag. Ry Cooder gitáron, mandolinon és basszusgitáron játszott a felvételek során, egyedül csak dobos fia segítette a stúdióban. Az elgondolkodtató szövegvilágú, zeneileg hatásos, megragadó korong nagyon jó példa arra, hogy lehet és érdemes politikus hangvételű lemezt is készíteni néha.
Nonesuch Records, Magneoton / Warner Music, 2012
hoati
Jubileumi koncertre készül a Living Blues Project
2013-03-26 | beszélgetések
A blues örökzöldek mellett rokon műfajok klasszikus darabjait is interpretáló Living Blues Project április 12-én tartja ötödik születésnapi koncertjét. Ez alkalomból kerestem meg az együttes egyik alapítóját, a gitáros Kőmíves Andrást.Kinek az ötlete volt a zenekar megalakítása? Hogy is alakultak a kezdetek?
Pontosan elmesélni nem tudom a kezdeteket, mert sok év távlatából több minden összemosódik. Azt tudom, hogy 2002-ben már létezett egy akusztikus duó formációm ezzel a névvel, amelyet Draskóczy Csaba gitáros barátommal hoztunk össze egy konkrét felkérésnek eleget téve. A Living Blues Project elnevezést én adtam, utalván ezzel a stílusra és a zene élő-létező mivoltára. Zárójelben megjegyzendő, akkor még nem tudtam, hogy a ’60-as, a ’70-es években működött egy majdnem ugyanilyen nevű együttes, a holland Livin’ Blues, de mivel nem ismertem őket, ezért nem őmiattuk lett a nevünk az ami.
Jó tíz évvel ezelőtt néhány kulturális eseményen (kiállítás megnyitó, felolvasó est, könyvbemutató) alkalmilag játszogattunk, de igazság szerint 2008-ban alakultunk, kovácsolódtunk ötfős zenekarrá, és éppen emiatt ezt az évet tartom a Living Blues Project kezdetének.
Az induláshoz képest mennyit változott az együttes felállása?
Az ilyen jellegű kérdésekre azt szoktam válaszolni, hogy több tagcserén mentünk keresztül az elmúlt öt esztendő alatt, mint a Guns N’ Roses a ’80-as évektől napjainkig. De a viccet félretéve, a nekünk két alapnak mondható gitáros posztot leszámítva, minden hangszer esetében cserélődtek a tagok.
A kezdetekkor hobbi zenekarnak indultunk saját magunk örömére, nem véletlenül lett a szlogenünk „örömzene a javából”, de 2010 közepétől kezdve professzianizálódni kezdtünk, ez igazság szerint egybeesett Radovics László, azaz Kyru érkezésével, akivel jó egy évet muzsikáltunk együtt, s jutottunk el nívósabbnál nívósabb klubokba és fesztiválokra. Azóta az együttes frontján történtek további változások, de hála Istennek nem személyi okokból, így a régi tagokkal is megmaradt a jó viszony.
Jellemző a koncertjeiteken vendégzenészek fellépése. Kikkel volt eddig lehetőségetek együtt muzsikálni?
Szerencsénkre elég hamar támogatókat találtunk a hazai élvonalból, akik biztattak és motiváltak minket. A kezdet kezdetén ifjabb Szász Ferenc – tulajdonképp tiszteletbeli hatodik tagként – nagyon sokat segített, sőt beajánlott minket jó néhány helyre. Majd ahogy egyre inkább egységgé és zenekarrá formálódtunk, jöttek újabb és újabb ötletek, kivel-kikkel lehetne együtt muzsikálni. A névsor nem teljes és nem is akarnék senkit kihagyni, de kiemelném Pribojszki Mátyással, Benkő Zsolttal, Petendi Tamással, Bornemissza Ádámmal, vagy Dobozy Dórával eltöltött közös zenéléseinket.
Mi volt ez idáig a legmeghatározóbb sikerélményetek?
A sikerélményünk nem konkrét élményhez fűződik, hanem inkább ahhoz, hogy azon helyek többségébe, ahol az idősebb és nagy sikereket elért hazai blues zenészek felléptek már, mi is eljuthattunk és megmutathattuk, mit is tudunk. De ez nem azt jelenti, hogy ettől mi nagyarcúak vagy nagypofájúak lennénk, sőt! Hadd éljek egy vízilabdás hasonlattal, OB 1/B-s, azaz másodvonalbeli magyar blues-rock együttesnek tartom magunkat, akik előtt a cél az élvonal, sőt a bajnokság megnyerése, de ehhez még nagyon-nagyon sok mindent kell letennünk az asztalra.
Tavaly év végén, az énekesi poszton Hollai-Heiser Ádámot a szájharmonikán is játszó Kovács R. Gábor váltotta. Milyen zenei előélettel rendelkezik Gábor?
Kovács R. Gábor ifjú kora ellenére mondhatni régi motoros a szakmában. Először gitárosként bontogatta a szárnyait, később énekelni kezdett, majd elmondása szerint teljesen véletlenül talált rá a szájharmonikára és meg is maradt ennél a hangszernél. Eddig olyan nagy nevekkel muzsikált együtt, mint Török Ádám, Ferenczi György, Mohai Tamás és Muck Ferenc. Egyébként basszusgitárosunk, Borbély ’Boby’ Tamás ajánlására került a képbe. Nagyon örülök, hogy az énekes váltással egyetemben – amelyre akkor kényszerültünk, amikor Hollai-Heiser Ádám kiköltözött egy időre Angliába – egy plusz hangszer is színesíti a zenekar összhangzását.
Április 12-én öt éves jubileumát ünnepli az együttes. Régi muzsikustársak, esetleg vendégzenészek meghívása is várható?
Hosszas szervezés gyümölcse ez az április 12-i Muzikumbéli koncert. Három hónapos kemény és izzadságos munka áll e mögött. Több helyet is megkerestem, de Gyenes Ádám, a Kossuth Klub vezetője volt az első ember, aki tárt karokkal fogadott. Sikerült többször és hosszasan tárgyalnom vele, és gyakorlatilag minden ötletemet maximálisan támogatta.
A buli egyik nagy dobása Tátrai Tibor vendégszereplése lesz. Ővele már régóta szerettünk volna együtt zenélni, csak nem adódott rá alkalom. Emlékszem, amikor felhívtam kissé diplomatikus és magázódó hangnemben szólítottam meg, a második mondatomnál azonban megállított és kérte, hogy váltsunk át tegeződésre, mert neki ez így nem megy. Nagyon jófej volt, rögtön pozitívan állt az ötlethez, nem kellett sokat győzködnöm, hogy eljöjjön. A többi vendég névsora eztán alakult ki: régi tagok térnek vissza erre a koncertre, érkezik Kyru, Hollai-Heiser Ádám és Kovács András, de egy hatodik, billentyűs taggal is kiegészülünk Szabó Tamás személyében, illetve Dobozy Dóra is igent mondott a felkérésemre.
Még egy lényeges dolgot kell megemlítenem, mégpedig azt, hogy a koncert fő támogatója a SelectGuitars, aki egyrészt anyagilag szponzorálja a koncert költségeit, másrészt aznap estére felajánlotta nekünk, hogy az általa forgalmazott kuriózum hangszereiken és erősítőiken játszhatunk, de nem csak mi, hanem a közönség is, ugyanis a zenészek körében nagy népszerűségnek örvendő vállalkozás a buli előtt 18 órától hangszerkiállítást szervez ugyanide.
A koncertre elővételben is lesznek kaphatók jegyek, jelképes 900 Ft-os áron és korlátozott számban, úgyhogy, akit érdekel, az csapjon le rá gyorsan és vegye meg.
Mit hozhat a jövő a Living Blues Project számára?
Nehéz erre a kérdésre egy mondatban válaszolni, de tervek, célok, jövőkép van. Amennyiben adódik rá lehetőség és sikerül támogatókat találnom, akkor ezt az április 12-i születésnapi koncertünket szeretném színes-szagos hanghordozó formájában is megjelentetni. Továbbá frissíteni fogunk a műsorunkon és a repertoárunkba újabb, főleg saját nótákat is felveszünk majd, jó pár ötlet, dalkezdemény ugyanis bent csücsül a fiókunkban és a megvalósításra vár. Nem utolsósorban távolabbi terv, hogy szeretnénk minél több helyre, fesztiválra, vidékre és határon túlra, nyugatabbra és keletre is eljutni.
Szöveg: hoati, fotó: Jurassza Zsófi
Gary Moore Emlékest az A38 Hajón
2013-03-23 | koncertajánló
Gary Moore gitárosok generációinak jelentett, és jelent ma is iránymutatást, nem is beszélve rajongók millióiról, akiket lemezei, koncertjei megérintettek bő négy évtizedes pályafutása alatt. Születésnapjának előestéjén, április 3-án a budapesti A38 Hajón egy vérbeli rockkoncerttel adózhatunk emléke és zenei nagysága előtt, és együtt élvezhetjük újra az élőben felcsendülő időtlen Gary Moore dalok, a fantasztikus szólók csodáját.A Nemzetközi Gary Moore Fanclub idei Emlékestjén a házigazda szerepét a 2012 őszén alakult Run For Power tölti be, melynek soraiban olyan nagyszerű rock muzsikusokat találhatunk, mint a tavalyi emlékkoncerten is fellépő gitáros, Vámos Zsolt, vagy hazánk egyik legkiválóbb rock énekese, Kiss Zoli. Első igazi koncertjüket rögtön Gary Moore egykori zenekara, a legendás Thin Lizzy előtt adták még tavaly novemberben, amikor egy rövid program keretében idézték meg a ’80-as évek klasszikus Gary Moore szerzeményeit, olyan alapvetéseket, mint például a Wild Frontier, az Over The Hills And Far Away vagy az Empty Rooms. További jól ismert Moore szerzeményekkel (és néhány meglepetéssel) kibővített műsorukba azóta bekerült egy-két kihagyhatatlan dal Gary Moore blues korszakából is, melyeket ezúttal a hazánkban is egyre népszerűbb, a néhai ír muzsikust példaképnek tekintő Henrik Freischlader társaságában adnak majd elő, aki a legutóbbi turnéja során adott két fantasztikus koncert után tér vissza az A38 Hajó színpadára. Ahogy tavaly tavasszal, bátyja hatvanadik születésnapjára szervezett Emlékesten, ezúttal is csatlakozik a fellépőkhöz a szintén kiváló gitáros Cliff Moore, hogy magyar barátaival közösen emlékezzen meg testvéréről, és annak felbecsülhetetlen zenei örökségéről. A koncerten fellép még Harrisen Larner-Main, de további vendégekre is számíthatunk.
Felpörögtek az események a pécsi PMD Blues Band háza táján
2013-03-13 | beszélgetések
Tizenkilenc évvel a legutolsó, Szombat esti blues című albuma után ismét stúdióba vonult a PMD Blues Band. A zenei munkálatokról, a várható koncertekről, valamint a végre ígéretesen alakuló Pécsi Könnyűzenei Klub Projektről mesélt oldalunknak a zenekarvezető Fekete Kálmán.Az utolsó lemezetek tizenkilenc éve jelent meg. Mi indokolta ezt a hosszú kihagyást?
Hosszú évek óta szorgalmazom egy új lemez elkészültét, hiszen a csapat hangzása mára beérett, igazolják ezt többek közt a közönség reakciói, visszajelzései is. A friss album rögzítése azonban a személycserék, a pécsi helyzet miatti teljes depresszió és kilátástalanság okán, mindig elmaradt. Szerencsére külföldi érdeklődés is mutatkozik a PMD iránt, ezért is kell most már egy profi bemutatkozó anyag.
Hogyan születtek a zenei ötletek, kik szerezték a dalszövegeket?
Izgága Vízöntőként jobbára én hozakodom elő zenei vázlatokkal - noha a többiek is bővelkednek remek ötletekben -, amit aztán csapatmunkával dolgozunk ki. Törekedtünk a viszonylag egyszerű, a bluesra jellemző hangzásra, nem akartunk többet villantani, mint amennyit tudunk. Viszont magyarul bluesolni, csodás nyelvünk ritmikája, világon egyedi tagoltsága miatt meglehetősen nehéz, de e téren szerencsés helyzetben vagyok, hisz a kedvesem, Gyetvai Erika született tollforgató, pompás szövegeket ír zenei vázlataimra. Az új hanghordozón ő jegyzi a Medvehagyma blues, a Haza blues és a Zsongorkő balladája szövegét, és persze, az egy éve elkészült Tubes blues líráját is, aminek zenéje és klipje is rákerül a friss lemezre.
A dalok rögzítése egyszerre történt, vagy sávonként, külön-külön vettétek fel az éneket, a hangszereket?
A hagyományos módit kedveljük, vagyis feelingesen, koncertszerűen, egyszerre rögzítette Schultiesz Gábor (Sonarium Stúdió, Pécs) a számokat, aki maga is nagyszerű zenész, hangmérnöki füle és rutinja nyomán kapott jótanácsait megfogadva alakult ki a véglegesnek ítélt megszólalás. Amúgy felettébb izgalmas a stúdiózás, ilyenkor derül ki, mennyire profi az ember, képes-e hosszabb kínlódás nélkül zenei elképzeléseit fogyasztható formába önteni. Nos, kínlódás helyett igazi élmény volt a stúdiómunka, s úgy érzem, új anyagunk méltó lesz a huszonhárom éves PMD Blues Band mai kvalitásához. Érdekesség képen megemlíteném még, hogy az egyik számot, az instrumentális Gézongibugit - noha koncertjeinken már improvizálgattuk - a felvételek szünetében, „pihentetésképp” kezdtem el zongorázni, s annyira megtetszett mindenkinek, hogy azonmód rögzítettük is. Jó kis húzós shuffle boogie lett belőle, míves hangszerszólókkal.
Kik alkotják jelenleg a PMD Blues Banddet?
Jelenleg Katona Tamás - gitár, slide gitár, Fekete Attila - basszusgitár, Péter Zoltán - dob, Berényi Balázs - szájharmonika és Schmidt Attila - fuvola alkotja az együttest. Ők valamennyien profi zenészek, én sajnos fényévekre vagyok a profitól - bár az lehetnék tán, ha a szervezés időt, idegeket ölő őrülete helyett többet gyakorolhatnék -, ellenben a bő két évtizedünk során mindvégig pompás muzsikusokkal sikerült körbe vennem magam, ebbéli képességemet szoktam némi szerénytelenséggel John Mayalléhoz hasonlítani: mestere a csúcszenészek kiválasztásának. Általános tapasztalatom, hogy sok, magát „zenésznek” tartó emberke nincs tisztában a könnyűzene gyökerét jelentő blueszal, fogalma sincs alapdolgokról, és akkor lepődik meg, amikor egy „egyszerű” blues sémára kellene játszania. Kész van A blues, mint a könnyűzene gyökere címet viselő kompetencia alapú ismeretterjesztő, oktató projektem, amire ha találok befogadó oktatási intézményt, elindítom, hogy a fiataloknak legyen képe arról, honnan is gyökereddzenek a régebbi, vagy akár a mai, kissé elfajult zenei stílusok.
A tavaszi koncertjeiteken vendég lesz egy régi zenésztársatok, Szabó László, akivel hajdan hazánkon túl is koncerteztetek. Hogyan találtatok ismét egymásra?
Az interneten találtunk újra egymásra Szabó Lacival, akit a Deák Bill Blues Band egykori legendás felállásának billentyűseként ismert meg a közönség. Billtől távozva közel tíz évig volt Eb Davis és a PMD Blues Band közös produkciójának vendégzenésze. Rangos hazai és külföldi turnékon, fesztiválokon csillogtatta briliáns orgonajátékát, énekét és saját szerzeményeivel szerepelt az 1994-ben megjelent lemezünkön is.
Mikor és hol láthatnak, hallhatnak benneteket az érdeklődők?
Április 12-én Pécsett, a Zsolnay Kulturális Negyed E78 termében Szabó László közreműködésével adunk koncertet, amit sávosan rögzítünk, és pár szám felkerül az új lemezünkre. Kuriózum lesz a pécsi Kehidai László barátom (SzivaRock zenekar) jóvoltából Szabó Laci keze alá kerülő veterán Hammond orgona, továbbá Laci énekes lánya, Szabó Eszter (Party Service tánczenekar) fellépése. Másnap, délelőtt 11 órakor az Orfűi Medvehagyma Fesztiválon lépünk fel, ahol a Medvehagyma blues klipje debütál a nagyközönség előtt, mely dalt persze élőben is előadjuk. Ezt a koncertet ugyanezen hétvége vasárnapján megismételjük, de ekkor fellép még a Stoni Blue Unit zenekar is.
Az együttes 2013-ban külföldre, a zentai Mojo Clubba is készül.
A zentai Mojo Club, ahová május 18-án utazunk Szabó Lászlóval együtt, nekünk igazán nem is külföld, mi több, az első számú „blues hazánk”. Lucic Viktor klubja Közép-Európa legrangosabb, legvarázslatosabb jazz-blues szentélye, szinte az egész világból fogadja a zenészeket, megtiszteltetés minden egyes meghívás, megjegyzem, eddig viszonylag kevés magyar zenekar érdemesült a Mojo pódiumára. Szerencsénkre mi az elmúlt tizenöt évben több ízben adhattunk ott koncertet, párszor Eb Davisszel, 2001-ben pedig a világhírű chicagói Sugar Blue kísérőzenekaraként. Kilátásunk van londoni fellépésre is, de erről még korai lenne szólnom.
Mi a helyzet az évtizedek óta szorgalmazott Pécsi Könnyűzenei Klub Projekttel?
Talán már kevesen emlékeznek rá, 1991-ben Pécsett, a Nevelési Központban alakult meg a Magyar Blues Társaság, melynek elnöke, Nemes Nagy Péter évekig egyengette zenei pályánkat. Miután az MBT megszűnt, próbálkoztam városunkban a „Blueskocsma-mozgalmat” életben tartani. Ekkortájt írtam meg a projektet, ami felsőbb szinten „erkölcsi támogatást” kapott, ezért volt érthetetlen és lesújtó, hogy később a számunkra nagyreményű EKF-ből is kimaradt. Mint ahogy kimaradt a teljes pécsi kortárs könnyűzene, néhány kegyelt kivételével. 2012-ben azonban csoda történt, magam is alig hittem el, hogy a Belváros.like pályázat fődíját nyertem el a projektemmel, amelynek pár hónapig semmi folytatása nem volt. Azonban ősszel telefonhívást kaptam egy jelentős pécsi cég vezérigazgatójától, aki a vállalat nevében felajánlott egy használaton kívüli belvárosi helyiséget a leendő blues-jazz klub céljára, s megkért, hogy keressek hozzá befektetőt. Felhívásomra rám talált Horváth Kálmán, aki rámozdította nemzetközi kapcsolatait az ügyre. Most ott tartunk, hogy a leendő klubhelyiséget megnézettük építésszel, kivitelezővel. Írásom van róla, hogy én vagyok a „hivatalos” projektgazda, túl vagyunk a harmadik tárgyaláson, hosszú távú szerződés készül, amelyet a jelen helyzet szerint londoni nagybefektetők írnak majd alá. Ha minden jól megy, megannyi nyűglődés, harc, kilincselés után végre lesz saját blues-jazz klubbunk, azaz Pécsnek lesz egy turisztikai vonzerőt növelő nívós pódiuma.
hoati
Budapest Blues Night az Akvárium Klubban
2013-03-08 | koncertajánló
Budapest Blues NightJohn Németh Band
Pribojszki Mátyás Band, vendég: Tátrai Tibor
Budapest, Akvárium Klub
2013. március 16.
Pribojszki Mátyás, a leghíresebb hazai szájharmonikás az elmúlt években keresztül-kasul bejárta Európát az együttesével, és itthon is alig akad olyan klub vagy fesztivál, ahol ne léptek volna már fel. A budapesti Erzsébet téren fekvő Akvárium Klubban március 16-án Tátrai Tibort, valamint az Egyesült Államok egyik legtehetségesebb fiatal soul-blues előadóját, John Némethet és zenekarát látják vendégül.
Évtizedes karrierjét látva ma már bizton állíthatjuk: Pribojszki Mátyás újrapozicionálta a szájharmonikát, mint hangszert és a szájharmonikázásról alkotott sztereotípiákat. Megmutatta, hogy ez a különlegesen intim szólóhangszer a tradicionális blues műfaján túl is nyújt zenei felfedezésekre váró új ízeket, korosztálytól függetlenül. Mint az egyik legismertebb kortárs magyar szájharmonikás Európában, pályafutása során mintegy harminc országban lépett fel együtteseivel. Jelenlegi zenekara, a Pribojszki Mátyás Band tagjai olyan kiváló jazz/blues muzsikusok, akiket a saját hangszerükön az itthoni legjobbak között tartanak számon: Szász Ferenc - gitár, Eckert Ervin - basszusgitár, Molnár Dániel - dob és Kovács Erik - zongora. A Budapest Blues Night keretében adandó műsorukban a Liszt Ferenc-díjas, több tucat formációban megfordult gitáros, Tátrai Tibor lép fel velük.
Az est másik vendége, a John Németh Band egyenesen Amerikából érkezik a fővárosba. Az együttes névadója, a magyar származású édesapától származó John Németh tradicionális blues énekes, akinek stílusában a legnagyobb elődök, így B.B. King, Ray Charles vagy Junior Parker örökségét ismerhetjük fel. Meredeken ívelő karrierje során az Egyesült Államok, Kanada, Európa és Ázsia legnagyobb fesztiváljain játszott és elismerő díjak, jelölések egész sorát gyűjtötte be. Sikereit annak is köszönheti, hogy egyszerre több olyan adottsággal is meg van áldva, melyek szükségesek egy igazán hangulatos blues koncerthez: nem csak elképesztően dögös és erős hangja van, de a szájharmonikán is lebilincselően intenzív, virtuóz módon játszik, ráadásul az emberek szórakoztatásához is kiválóan ért.
Belépő: 2900 Ft. Jegyek kaphatók a helyszínen, valamint a www.jegy.hu és a www.jegyplaza.hu oldalakon, illetve az ismert jegyirodákban.
