Archívum

Koncertek novemberben

2009-10-31 | koncertajánló

Ági & PMD Blues Band
2009. november 13. – Pécs, Makári Blues Kocsma
2009. november 27. – Pécs, Makári Blues Kocsma

Blues B.R.Others Show
2009. november 21. – Budapest, Old Man’s Music Pub

Blues Bell
2009. november 28. – Szeged, Millenniumi Kávézó

The BLUESBERRY Band
2009. november 14. – Veszprém, Cornwall Pub & Restaurant

Borsodi Blue
2009. november 18. - Szeged, Millenniumi Kávézó
2009. november 20. - Budapest, Zeg-Zug Gyermekház

Bőrgyári Capriccio
2009. november 13. – Budapest, Fészek Klub

Colombre Band
2009. november 13. – Sárvár, Nádasdy vár
2009. november 14. – Győr, Múzeumok éjszakája
2009. november 20. – Budapest, Rockrandevú
2009. november 27. – Szeged, Jazz Kocsma
2009. november 28. – Szentendre, Café Rodin

Deák Bill Gyula Band
2009. november 04. – Győr, Bridge Klub
2009. november 07. – Dunaföldvár, Hoffmann Kávézó
2009. november 13. – Pécs, Toxic Music Club
2009. november 14. - Neszmély
2009. november 20. – Budapest, Papp László Sportaréna – Életmű koncert
2009. november 27. – Budapest, Josefina Blues Bell
2009. november 28. – Gyál, Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár

Dr. Valter Blues Társasága
2009. november 06. – Debrecen, Folkmásfélnap
2009. november 14. – Derecske, Derecskei Művelődési Központ
2009. november 21. – Fehérgyarmat, Metró Klub

Ferenczi György és a Rackajam
2009. november 02. – Budapest, Szimpla Kert

Hobo
2009. november 04. – Marosvásárhely - Circus Hungaricus
2009. november 06. – Budapest, Kőbányai Gyermek és Ifjúsági Szabadidő Központ - Csavargók tízparancsolata
2009. november 13. – Albertirsa, Móra Ferenc Művelődési Ház – Az akasztottak balladája
2009. november 14. – Budapest, Művészetek Palotája – József Attila: Tanítások
2009. november 17. - Debrecen, Csokonai Színház - Circus Hungaricus
2009. november 24. – Nagymegyer – Tudod, hogy nincs bocsánat
2009. november 25. - Debrecen, Csokonai Színház - Circus Hungaricus
2009. november 27. – Beregszász - Circus Hungaricus
2009. november 28. – Nagyvárad - József Attila est
2009. november 29. – Nagyvárad - Csavargók tízparancsolata
2009. november 30. - Debrecen, Csokonai Színház - Circus Hungaricus

Jambalaya
2009. november 19. – Békéscsaba, Elefánt Söröző

Jimi Hendrix Memorial Band
2009. november 14. - Budapest, Big Bike Pub - előzenekar: Radics Béla Emlékzenekar

Nemes Zoli & Horváth Misi
2009. november 04. - Budapest, Szimpla Kávézó
2009. november 18. - Budapest, Szimpla Kávézó
2009. november 29. – Budapest, Alcatraz Music Club

Ölveti Blues Band
2009. november 27. – Budapest, Gödör Klub

Özséb & Bornemissza Ádám
2009. november 20. – Budapest, Zöld Macska Diákpince

Özséb & VasZoli
2009. november 21. – Budapest, City Pub

Rambling Blues Trió
2009. november 06. – Szolnok, Made In Café Music Club
2009. november 11. - Szeged, Millenniumi Kávézó

Ripoff Raskolnikov Allstars
2009. november 03. – Budapest, Gödör Klub
2009. november 05. – Szentendre, Új Művész Kávézó

Sonny & The Wild Cows
2009. november 06. – Budapest, Amigo Bár

Sonny & Horváth Misi
2009. november 24. – Budapest, Szimpla Kert

Takáts Tamás Blues Band
2009. november 06. – Budapest, Josefina Blues Bell
2009. november 15. - Győr
2009. november 19. – Budapest, Old Man’s Music Pub
2009. november 22. - Nagyvárad

Tengs-Lengs
2009. november 06. - Érd, Blues Tanya
2009. november 07. - Dunabogdány, Forgó Söröző
2009. november 14. – Budapest, Ráday Kupola – 25 éves jubileumi koncert

Tom White és Barátai
2009. november 06. – Szekszárd, Húsvasaló Vendéglő, Pub és Fogadó
2009. november 07. – Paks, Gastro Blues Club
2009. november 13. – Pécs, Klub 74
2009. november 21. – Kecskemét, Messzi István Sportcsarnok

Török Ádám és a Mini
2009. november 03. – Budapest, Szimpla Kert
2009. november 05. - Békéscsaba, Elefánt Söröző
2009. november 06. - Várpalota, Kastélydomb - Kávéház étterem
2009. november 08. – Budapest, Budavári Művelődési Ház
2009. november 12. – Budapest, Alcatraz Music Club
2009. november 21. - Budapest, Budavári Művelődési Ház

Török Ádám és a Misi
2009. november 18. – Budapest, Lámpás Kávézó

Tűzkerék xT
2009. november 7. - Visegrád, Teazoo
2009. november 13. - Budapest, József Attila Művelődési Központ - CLUB '68

VasZoli Nemulass Bistro
2009. november 12. - Budapest, Zöld Macska Diákpince

Turista

Régóta blues van - dalszövegek Vas Zolitól

2009-10-29 | névjegy

Córesz rag

Ha szikkadt kenyered megszeged,
És a bicska levágja a fél kezed,
És közbe' kiszúrod a fél szemed,
Ez ne szegje még a kedvedet,

Mert aztán jön csak a ráadás,
Az igazi jó kis szórakozás,
A vidám hétvégi kilakoltatás.

De előbb még jönnek a foglalók,
Az áramot, vizet kikapcsolók,
És elvisznek mindent csendesen,
Ha nincs lebetonozva rendesen.

Amihez kedved szottyan, azt teszed,
Hisz most már szabad az életed,
Hát ne szegje senki-semmi a kedvedet.

Vas Zoli

Victor Wainwright And The WildRoots: Beale Street To The Bayou

2009-10-26 | kritika

A Georgia állambeli Savannah-ból származó Victor Wainwright és a basszusgitáros, zeneszerző, producer Stephen Dees hat évvel ezelőtt a floridai Ormond Beachen találkozott, ahol mindketten egy segélykoncerten léptek fel. Mindkettőjükre nagy hatással volt a másik játéka, és miután kiderült, hogy mindegyikük imádja a korai, ’50-es és ’60-as évekbeli r&b-t és rock 'n' rollt – mint B.B. King, Ray Charles, James Brown, Otis Redding, Muddy Waters, Jerry Lee Lewis és Little Richard – egyeztettek a közös munka lehetőségéről. Dees elvállalta, hogy producere és társszerzője lesz a későbbiekben Wainwright 2005-ös debütáló albumaként napvilágot látó Piana From Savannah lemeznek. Az album sikeresnek bizonyult, ezért úgy döntöttek, hogy a közös zenélést Victor Wainwright And The WildRoots néven tovább folytatják - ennek eredménye a formáció bemutatkozó, Beale Street To The Bayou című CD-je.
A húszas éveiben járó Victor Wainwright rekedt hangú énekes, dinamikus előadó, erőteljes blues és roots rock zenét hoz létre saját egyedi boogie zongora stílusával.
Stephen Dees mellet a WildRoots további tagjai: a blues-rock gitáros Greg Gumpel és a dobos Brian Kelly, de számtalan vendégzenész is megfordult a stúdióban a lemezfelvétel során.
A fiúk menedzsmentje semmit sem bíz a véletlenre, hisz a CD-ből 800 példány került szétküldésre amerikai és nemzetközi rádióállomások, publicisták részére. Mivel a lemez nem vegytiszta blues zenét tartalmaz, így látókör szélesítésre ideális választás.

WildRoots Records, 2009

hoati

25 éves a Tengs-Lengs zenekar

2009-10-23 | koncertajánló

Szinte hihetetlen, a Tengs-Lengs 25 éve ott van a szeren, bár a hajuk megritkult, megőszült, de ugyanazt a feelinget tudják nyújtani, mint évtizedekkel ezelőtt. A törzshelyük a legendás Kassák Klub, a Józsefvárosi Ifjúsági Klub, majd a Fővárosi Művelődési Ház volt. Egy pár évig a Szabó Pál Művelődési Házban kluboztak, a közönségük oda is követte őket. Bejárták az országot, egyetemi klubokat, blues kocsmákat és fesztiválokat. Több generációt szolgáltak ki, ma már tizenévesek azok gyerekei, akik a Lengs bulin jöttek össze. Olyan különlegességnek számítottak, hogy minden szombaton teltház előtt játszottak, a közönségük zömét nem csak a budapestiek adták, rendszeresen felutaztak a rajongók Győrből, Miskolcról és Székesfehérvárról. Nem egy, ma már „nagy név” a koncertjükön kapott ihletet a zenei pályához.
Készítettek több klippet, mára nem csak a feldolgozásokat játsszák, kiadtak két CD-t saját dalaikkal, a koncerteken ezeket a közönség ugyanúgy szereti.
A 25 éves jubileumi koncert 2009. november 14-én, Budapesten a Ráday Kupolában lesz megtartva, hamisítatlan Lengs-es hangulatban. A zenekar ide várja valamennyi régi és új rajongóját.

A zenekar tagjai:
Turós György – gitár, ének
Kamarás Zoltán – basszusgitár, ének
Szepesi Tamás – dob

Népszerűségüket bemutatandó csatolunk egy, a lemezbemutató előtt a zenekar részére küldött rajongói e-mailt.

„Drága, egyetlen Tengs-Lengs!

Egy 67-es, „vén” hülye vagyok. Az asszonnyal a Ti bulitokon jöttünk össze 1991-ben (ha jól emléxem), pedig ott sem voltam, de jól oda szerveztem Őt az FMH-ba. Mégis ez döntő volt, Ő is állítja. Aztán a Rolling Stones Klubban tulajdonképpen elvett férjül, semmi esélyem nem volt.
A szombati bulin ott leszünk remélem, mert azóta sem jutottam el koncertetekre. 91 előtt rendszeresen jártam a bulitokra csapatosan, és állíthatom, hogy azóta szinte havi téma, hogy milyen jó volt. Kicsit büdös, kicsit koszos, kicsit lepattant, kicsit szocializálódatlan, de a mienk volt, ha megengeditek, hogy kisajátítsam a nézőknek az alkotásotokat. De ezt Ti tettétek értük, értünk, még akkor is, ha ezt Ti észre sem vettétek.
Intelligens embereknek tartalak Titeket, ezt sok minden igazolja, de ne járjuk körül, felesleges. De ennek ellenére szerintem (akkoriban legalább is) fogalmatok sem volt, mit adtok nekünk. Nem is baj, mert működött, így volt életszerű, természetes és hatásos. Persze tudtátok, hogy ezek a srácok zabálják a zenéteket, és kell nekik a „szolgáltatásotok”, de én nem erre gondolok. Mi sem tudtuk, mit kapunk. Ez sokkal később derült ki.
Én egy családot kaptam, ami baromi jól működik, van két fiam, és az asszonnyal még mindig jó barátok vagyunk. Igen, barátok, pedig a feleségem, és együtt élünk. Nektek kell magyaráznom, mi a barát? De hülye vagyok! Ti úgy érzem, nagyon is tudjátok, mit jelent a „Barát” szó, hiszen nem menne a zenekar csak üzleti alapokon már régen.

Nagyon sok sikert és örömöt kívánok Nektek még a rock & roll él!

Tisztelettel, ...”

Megjelent Hobo szólólemeze

2009-10-19 | hír

Kifakult madárijesztő áll a vihar előtti csendben egy kiégett, tönkretett, fejét leszegő napraforgótáblában. A háttérben fakó cirkuszi sátor, az ajtaja nyitva, de azt nem lehet tudni, hogy előadás előtt vagy után vagyunk. Csak sejteni lehet a sátorcsíkok színeit: piros-fehér-zöld. Tehát: ez a Circus Hungaricus társulata. Vagyis mi vagyunk.

Hobo elkészítette pályafutása eddigi legjobb és egyik legfontosabb lemezét. A Circus Hungaricus Hobo 2009-es szólóalbuma, koncept-lemez és a szerkezetét tekintve keretes: az első dal a Circus Europa, az utolsó a Circus Hungaricus, ez megadja az irányt, honnan merre tartunk.
A lemez szövegei három fő gondolati kör köré csoportosulnak: egyrészt generációs önvizsgálat, másrészt egy mély társadalompolitikai elemzés, harmadrészt a staféta-átadás, tudás és tapasztalat-áthagyományozás problematikája és gondolati köre.
Ebben a politikai érdekek és gyűlölet mentén kettészakított, kisemmizett, elhülyített, reményvesztett országban mindenki másban keresi a felelőst, ám Hobo nem ezen az úton jár: megvizsgálja, ő mit tett és tehetett volna. Nem keres kiutat, csak tenni szeretne valami jót a maga területén: megírta ezt a lemezt, színházakban játszik, könyveket ír, szaval, zenél, teszi a dolgát. Előtte ezen az úton nem járt senki, követője sem akadt még. Nehéz lesz alkalmas és méltó utódot találni, aki viszi tovább a stafétát. Súlyos örökség, amely nem lehúz, hanem felemel, csak fel kell tudni venni.
A Circus Hungaricus hosszú idő óta az első hazai lemez, amelyen nincsen töltelékszám: mind a 15 dal egyformán erős, izgalmas, felkavaró, pimasz, brutális, szívszorító és gyönyörködtető. Élvezet hallani, hogy Hobo milyen harmóniában dolgozik együtt zeneszerző-társával, az egyik legtehetségesebb hazai gitár-virtuózzal, Madarász Gáborral. A zene és a szöveg olyan egységes egészet alkot, mint még eddig ritkán a Hobo Blues Band és a Hobo szólólemezek történetében (pedig született jópár mestermű a 31 év alatt).
A lemezen Hobo énekel, Madarász Gábor gitározik és vokálozik, Kovács Barnabás basszusgitározik, Sántha Gábor gitározik és vokálozik, Nemes Zoltán billentyűs hangszereken játszik és Hoffer Péter dobol, egy dalban pedig – pályafutása során első ízben – Hobo duettet énekel. Partnere Rúzsa Magdi, közös előadásuk a lemez egyik legfelkavaróbb produkciója.
A Circus Hungaricus az a lemez, amit mindenkinek meg kell hallgatni, aki a Kárpát-medencében él és magyar az anyanyelve, egyaránt szól fiatalnak és idősnek.
Ha a kultúrpolitikai döntéshozók végre a műfajt megillető módon kezelik majd a rock-zenét, ez a lemez kötelező tananyag lesz.
Súlyos, elgondolkodtató, sok-sok munkát és fejtörést okozó lemez ez. Fájdalmas hallgatni, de a maga kíméletlen módján kényszerít arra, hogy elgondolkodjunk: mi mit szúrtunk el és teszünk-e valamit, hogy jobbá formáljuk magunkat és a környezetünket. Képesek vagyunk-e önvizsgálatra, tudunk-e adni, merünk-e igazán szeretni? Vagy maradunk ingyenjegyért kuncsorgó szánalmas szerencsétlenek a mások cirkuszában?
Az előadás megkezdődött, a függöny felgördült, a zenekar már játszik. Kenyeret és cirkuszi játékokat – már az ókori rómaiak is ezt tartották fő követelésüknek.
Nekünk már se kenyér, se cirkusz. Csak Circus Hungaricus.

A gyönyörű lemezborító Juhász Balázs fotóművész munkája.
A Circus Hungaricus CD október 14-től az üzletekben, a lemezbemutató koncertre december 5-én a Millenárison kerül sor.

Magyar zenész a Szájharmonika Világbajnokság zsűrijében

2009-10-16 | hír

Rendkívül nagy megtiszteltetés érte Pribojszki Mátyás szájharmonikást, aki első magyarként meghívást kapott a négyévente Trossingenben (Németország) megrendezésre kerülő Szájharmonika Világbajnokság nemzetközi zsűrijébe, valamint fellépőként a rendezvény gálaműsorába.
Pribojszki Mátyás az idén október 28-tól november 1-ig tartó fesztiválon olyan világhírű szájharmonika művészek társaságában zsűrizik és koncertezik, mint Jerry Portnoy (USA), Henry Heggen (USA), Howard Levy (USA) és Steve Baker (UK).
A zenész 1997-ben már fellépett itt, akkor a legmagasabb szintű minősítést kapta meg.
Hír még a Pribojszki Mátyás Band tájáról, hogy új lemezt szeretnének készíteni, amit előre láthatóan tavasszal rögzítenének.
Terveik között szerepel egy norvég turné, de remélhetőleg jó pár hazai és nemzetközi fesztiválon is részt vesznek a jövőben. Aki az utóbbi időben látta őket fellépni – mint e sorok írója az V. Újbuda Jazz Fesztiválon – az megerősítheti, a fiúk igazán jó formában vannak.

Turista

Boo Boo Davis: Ain’t Gotta Dime

2009-10-14 | kritika

Boo Boo Davis első lemeze 2000-ben jelent meg. Készített soullal, r&b-zal átitatott anyagot, használta a modern technikát a zenéjében - ami eléggé szokatlan, ha egy előadó a Mississippi deltájában született és nevelkedet.
Boo Boo zenéjének mai arculata a Name Of The Game című lemezre alakult ki, ahol is az ének-harmonika (Boo Boo Davis), gitár (Jan Mittendorp) és dob (John Gerritse) alkotta triónak autentikus hangzást sikerült létrehoznia.
2008 nyarán a fiúk egy sor nagy blues és jazz fesztiválon játszottak Európa-szerte. A hosszú utazások alatt rengeteg új dalötletük támadt, így a turné közepén két napra stúdióba vonultak, és rögzítették az Ain’t Gotta Dime című lemezt. Minden dalt élőben játszottak fel a stúdióban utólagos változtatások nélkül, és a legtöbb dal esetében az első nekifutás bizonyult a legjobbnak - ezek pontosan így hangzanak élőben is, a ritmusra, az érzésre és a blues alapigazságaira koncentrálva.
Nyers és erőteljes, a Black & Tan Recordstól megszokott színvonalú kiadvány.

Black & Tan Records, 2009

hoati

Végállomás, vagy utazás? - Jambalaya lemezbemutató koncert

2009-10-12 | koncertajánló

New Orleans-i hangulatok, jazz, blues, sok humor és vidámság a Jambalaya lemezbemutató koncertjén nagyszerű vendégekkel.

2005 áprilisában indult útjára a zenekar egy elsöprő lendületű ötlet hatására. A Jambalaya tagok olyan válogatott profi zenészekből verbuválódtak, akik nem csak a New Orleans-i muzsika megszállott szerelmesei, de remek barátok is egyben. Az alakulás óta számos sikeres állomáson vannak túl.
2006 áprilisában egy éves születésnapjukat első lemezük bemutatójával tudták ünnepelni, az album címe I Just Wanted To Say. A debütáló anyag - mely elsősorban a New Orleans-i zenét, mint önálló zenei műfajt hivatott bemutatni - ténylegesen elindította a csapat sikersorozatát külföldön és idehaza egyaránt.
Az április úgy látszik meghatározó hónap a zenekar életében, 2007 áprilisában ugyanis a Gundel Művészeti Alapítvány jelöltjei és amellett a XIX. Gronau Jazz Fesztivál fellépői voltak. Még szintén ebben az évben a csapat rákerült a nagy múltú Paksi Gasztronómiai Jazz-, Blues- és Rock Fesztivál jubileumi válogatás kiadványára is.
2008-ban a zenekar változtatott a hagyományain, ezúttal Vízkeresztkor ünnepeltek egy fergeteges élő koncert felvétellel, melyre a Merlin Színházban került sor. A felvételekből készült CD-n és DVD-n egyaránt megjelentetett új album címe Wonder What Can Happen lett. Újabb európai koncert turné után (Németország, Belgium, Hollandia) 2008 őszére elkészült az első videoklip Végállomás, vagy utazás címmel. A klip egyben előhírnöke a legújabb azonos című albumnak, amely ezúttal magyar nyelven lesz hallható a nagyközönség számára.
Az új anyag bemutatójára 2009. október 28-án este 20.00-tól Budapesten az A38 hajón kerül sor. A jegy mellé elsőként kap mindenki egy példányt az újonnan megjelenő magyar nyelvű albumból. Az est - mely az első videokliphez és az albumhoz hasonlóan, a Végállomás, vagy utazás címet viseli - az Octovoice Énekegyüttes koncertjével kezdődik 20.30-kor. Ezt követően 21.00-kor lép színpadra a Jambalaya.

Vendégek:
Kollmann Gábor – tenor és bariton szaxofon
Mohai Tamás – gitár
Tóth Vera – ének
Varga Livius – ütőhangszerek
Octovoice Énekegyüttes.

II. Mississippi Delta Blues Fesztivál

2009-10-09 | koncertajánló

Dunaújváros, Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza
2009. október 16.

Pécs, Ifjúsági Központ
2009. október 17.

A Jamboree Produkciós Iroda és a Blues Patika Alapítvány Magyarországon elsőként, 2008-ban indította útjára a Mississippi Delta Blues Fesztivált, kiengedve a palackból az ősi blues szellemét. Bravúros improvizációk, egyéni játékok és a hagyományos ritmusok teljes tárháza mutatkozik meg a kiváló zenészek egész estén át tartó örömzenéjén keresztül. A műsor igazi blues feelinget és jam session hangulatot ígér a 20-as évek zenéinek és divatjának bemutatásával.

Karen Carroll and the Mississippi Grave Diggers (USA, HU, SK)
Szuggesztív előadásmód, felhőtlen jókedv és fergeteges muzsikálás jellemzi a zenekar teltházas koncertjeit. Az erőteljes megszólalás magával ragadja a figyelmet, a cizellált karakter-játékok pedig különleges élményben részesítik a legigényesebb rajongót is.
A Mississippi Grave Diggers a tradicionális fekete ritmusok, a roma swing, a bebop, a folk blues és a fiatalos groove-ok ötvözésével hamisítatlan jazz és világzenei fűszerezést ad a kortárs blues világának.

Boogie and the Someday Baby
A 20-as, 30-as évek Amerikájának déli "blues-mezőiről" érkező dallamokat ("Deep Shouth") "oda nem illő elemekkel": hip-hoppal, funkkal, breakbeattel ötvözi a zenekar.

Bottleneck John és zenekarainak felvételei

2009-10-06 | kritika

A svéd származású blues énekes, bottleneck gitáros és dalszerző Johan Eliasson, művésznevén Bottleneck John hosszú zenei pályafutása során különböző zenekarokban játszott. Kezdetben elektromos, blues-rockot játszó bandákban zenélt, majd az idő múlásával beköszöntött az akusztikus zene iránti szerelem. Jelenleg e stílust szólóban, duóban és zenekarral is játssza.
A Bottleneck John’s Delta Trio által készített First Takes.. című CD-n hallható zene stílusa leginkább régimódi slide gitáros delta, country blues és spirituálék keverékeként írható le, melyet számos koncert és show alkalmával hallhatott a közönség Skandinávia és Európa-szerte. Zenéjük szíve-lelke a rezonátoros gitár, amelyhez a fellépések során washboard, harmonika, hegedű, mandolin, kazoo és az „aranykor” más tipikus hangszerei is társulnak, ezzel csodálatos hangzást létrehozva - ahogy ezt a tavaly megjelent lemezük esetében is tapasztalhatjuk. A repertoár többek között Robert Johnson, Son House, Eric Bibb, Muddy Waters és Little Walter szerzeményeiből épül fel, de hallhatunk két tradicionális dalt is (Didn’t My Lord Deliver Daniel, I Want Jesus To Walk With Me).

A BJ & The Hound Dogs, Johan Hound Dog Taylor, Lightnin' Hopkins, Howlin' Wolf és a többi hasonló stílusú zenész által ihletett elektromos csapata, melyben a basszusgitár adta alapritmust, az ösztönzőbb iramot diktáló ritmusgitáros taktusára cserélték, így a Howlin’ The Blues című lemezen található majd valamennyi tétel tempós, táncparkettre termett szerzemény. A zenekart a gitáros-énekes mellett Svenne Klingermyhr (gitár), Hasse Sjölander (dob) és Stafan Swén (szájharmonika) alkotja, két számban Mattias Nordovist Hammond B3 orgonán és zongorán játszik.
A felvételek mindkét anyag esetében a Sörehammar stúdióban, Svédországban kerültek rögzítésre. És hogy e két remek CD közül melyik került közelebb a szívemhez? Sajnos eldönteni ezt nem tudom...

Bottleneck John’s Delta Trio: First Takes..
Bottleneck Records, 2008

BJ & The Hound Dogs: Howlin’ The Blues
Bottleneck Records, 2009

hoati

Régóta blues van - dalszövegek Vas Zolitól

2009-10-03 | névjegy

Mihaszna blues

Húzzanak tovább, nincs itt semmi látnivaló.
Fene a pofám, hogy nekem már semmi se jó.
Nem vagyok finom, tán szódával még elmegyek.
Tejet nem adok, és áramot se termelek.

Ólomszárnyon libben el az életem.
Egy kicsit bluesos, de én nem szégyellem.
Lefekszem este, oszt' reggel meg felkelek.
Tejet nem adok, és áramot se termelek.

Mihaszna alak, csak így tengetem magam.
Még nekem áll följebb, nincs egy jó szavam.
Csikorog a fogam, de nem vagyok fogaskerek.
Tejet nem adok, és áramot se termelek.

Vas Zoli

Nemzetközi Szájharmonika Fesztivál negyedszer

2009-10-01 | koncertajánló

IV. Nemzetközi Szájharmonika Fesztivál
Budapest, Gödör Klub
2009. október 17.

Idén 2009. október 17-én kerül megrendezésre a IV. Nemzetközi Szájharmonika Fesztivál, Budapesten, az Erzsébet téri Gödör Klubban.

A rendezvényt Pribojszki Mátyás szájharmonikás (a fesztivál főszervezője) találta ki és keltette életre, amely minden alkalommal egyfajta örömünnep a hazai és nemzetközi szájharmonikások, valamint e csodálatos hangszert kedvelők körében.
A rendezvény célja nem egy zenei műfaj, hanem magának a szájharmonikának és természetesen az élőzenének a népszerűsítése, műfaji és zenei korlátok nélkül.

Az idei fesztivál a hazai, ismert szájharmonikások (Pribojszki Mátyás, Ferenczi György, Szabó Tamás, Kiss Dala Péter, Besenyei Csaba, Flór Gábor, Hrabovszky Tamás) mellett felvonultatja a fiatal magyar tehetséges herfli virtuózokat is. A nemzetközi porondot a világhírű, holland Fata Morgana szájharmonika együttes, valamint a rendkívül egyedi szájharmonika játékáról ismert francia Michel Herblin és zenekara képviseli.

A Fata Morgana szájharmonika együttes 1980-ban alakult Eindhovenben, Hollandiában. A ’80-as évek közepétől rendszeresen koncerteznek, lemezeket készítenek. A világ legkülönbözőbb országaiban lépnek fel óriási sikerrel, így Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, USA-ban és idén először Magyarországon. A zenekar számos díjjal büszkélkedhet, hiszen több alkalommal nyertek meg nemzetközi szájharmonika versenyt, valamint több különdíjjal is rendelkeznek. Repertoárjukon klasszikusok, swing, pop és blues darabok is szerepelnek, saját átdolgozásaikban. A csapat tagjai: Antal Van Aquoy, Ronald Kamminga, Paul Cornelissen és Rob Janssen, de idén trió felállásban állnak színpadra. Részletes információ: www.fatamorganamusic.nl
A fesztivál másik külföldi vendége Michel Herblin és zenekara Franciaországból érkezik. Rendkívül egyedi szájharmonika játéka és hangzása összetéveszthetetlen. Matins aux pommes című első lemeze a ’90-es évek elején óriási siker volt és a mai napig kultikus a szájharmonikát kedvelők körében. Közreműködött a legnagyobb francia blues előadókkal (P. Verbeke, Bill Deraime, Mister Tchang), fellépett a legnagyobb szájharmonika fesztiválokon, Európa számos országában és idén végre Magyarországon is hallhatjuk, láthatjuk. Michel Herblin az általa megalkotott zenét romantikus jazznek, harmonikus balladának nevezi, ahol keveredik a swing, a waltz, a latin. Idén decemberben jelenik meg új lemeze Golden Melodies címmel, amelyen olyan nagyszerű francia zenészek kísérik, mint André Ceccarelli, Nicolas Mirande és Christian Toucas. Részleteses információ: www.herblin.com

Természetesen idén is lesz filmvetítés, fotókiállítás, szájharmonika kiállítás és vásár, valamint éjszakai örömzene, „jam session” a fesztivál résztvevőivel.

Információ:
www.szajharmonika.hu
www.harmonica.hu

Kiemelt koncertek

Ajánlott albumok

Archívum

Újdonságok

Kereső

Archívum

Társoldalak

Cikkek a bluesról