Névjegy
Egyedül élt egy házban,
Ahol kétszáz diák lakott,
Nem volt nehezebb neki, mint másnak,
Túlélt minden napot.
Kapott szobát, s munkahelyet
Egymáshoz nagyon közel,
Az anyja intett, majd a fal felé fordult,
Ő nézte, hogy hogyan megy el.
Évekig próbálta hinni,
Hogy elviszi majd valaki,
Lépni akkor kellett volna,
Könnyű ezt most mondani.
Szobájában apró emlék-
Rögök gyűltek fel,
Halott idők sírkövei,
Lassan tűnnek el.
Túl sokat az életéről
Senki sem tudott,
A csend figyelt rá és ő is csendben
Várta a holnapot.
Én is csak egy rövid
Villanásra tűntem fel,
Nem tudtam őt megfejteni,
Hát hagyta, hogy menjek el.
Könyveivel összenőve
Gyakran rosszat álmodott,
Kockába zárva hordta magánál
A holdat és a napot.
Ezer kérdésem volt,
De egyet sem tettem fel,
Bármi is voltam a szívében,
Remélem, hagyta, hogy múljon el.
Özséb
Egy napon az IstenEgy napon az Isten
Unalm-, s bánatában
Ténfergett az utcán,
Motyogott magában.
Nézte a szarni készülő
Kutyákat a téren,
Meg egy mosolygó nőt,
Ki a hirdetésben
Szenzációs áron
Ugyanazt kínálta,
Mit elébb a kutya
Pottyantott a sárba.
Isten továbblépett,
Látványtól nem tombolt,
Nem jött el az idő,
Talán erre gondolt,
Vagy valami másra,
De elsétált csendben
És ahogy volt azelőtt
Úgy maradott minden.
Zöld naplemente
Szombat este naplemente nélkül lett sötét
Zöld volt minden körülöttem röhögött az ég
Kapu nőtt a szekrényemben félig nyitva volt
Kilépett egy fehér disznó és belém karolt
Mondtam, hogy a vacsorámat most melegítem
Kínáltam de sietett én meg utánamentem
Kutyát láttam lovagolni szürke foltosat
Nyereg nélkül szőrén ülte büszkén a lovat
Megemelte kalapját és rám köszöntött
Kedélyesen érdeklődött hogy merről jövök
Mondtam neki dohányboltot keresem éppen
Értette és búcsúra lendült a pálca a kezében
Továbblépve egy csinos nyulat pillantottam meg
Bosszús arccal valamit a sárban keresett
Leültem és segítettem neki kutatni
Odaszólt hogy várjak mert akar valamit mutatni
Mikor már a mocsárból csak a füle látszott
Meglelte a valamit és nagyot kiáltott
Poros úton gerlegalamb jött velem szembe
Kalotaszegi voltát piros fonál jelezte
Húzta kínnal maga után a fehér lepedőt
Amihez hímezték kissé lassította őt
Tüzet kért de mire én gyufát gyújtottam
Fölrepült és rikácsolni kezdett
Hogy kurva komcsik tűnés innen meg ilyenek…
Körülnézve fehér disznót láttam meg újra
Bokor alatt kuporgott a nyúllal összebújva
Egymásnak vetett háttal valami dalt énekeltek
Indulóban voltam ígyhát nevetve integettek
Búcsúzóul mindketten a számukat megadták
Bátran hívjam őket ha lesz valami ezt mondták
És mivel a fejemben a burok fellazult
Elindultam visszafele hosszú lesz az út
Özséb
Meg a józan eszem, s minden bujaságot,
Mit láttam fél térden, s a szószéken állva.
Azt, hogy velem legyek, igen szűkre szabott
Keretei közé szorította, s napot
Éjszakává, majd ismét nappá téve,
Fényét loptam magamból a télre.
Nyarat dideregve hamar vágyaimmal,
Csak akivel vagyok és sohase mással
Kergetem a pillanat foghatatlanságát.
Tán veszélyes lenne tudnom bizonyosan
Bármit is, mert így is modorosan
Csengenek rám vissza a megölt gondolatok,
Nem bíztatnak többé, hogy még élő vagyok.
Isten teremtette belém a világot,
Meg a józan eszem, s minden bujaságot,
Mit láttam fél térden, s a szószéken állva.
Királyhágó blues
Gurulunk hazafelé, utazunk itthonról,
Elhagytuk a kombinátot, jó járat az intertour.
Kolozsvár felé döcögős az út, nem bírja a telet,
Hátul került helyem a buszon, egy gyulakuti lány mellett.
Torda után megállunk, egy új utas száll fel,
Ceglédre megy dolgozni, meg Pestre, hogyha kell,
Bére havi húsz;
Királyhágó blues.
Panaszkodik a hátsó szomszéd, nincs letelepedése,
Havonta hazajár pecsételni, ezt kellett megérnie.
Megkérdi egy utas tőlem:- Merre van a Moszkva tér?
Valahol a Váci úton, he nem tévedek, mondom én.
Falu mellett haladunk el, egy gyerek integet,
Kezében egy napraforgó, a szemünkbe nevet,
Apja birkát nyúz;
Királyhágó blues.
Tankolunk egy benzinkútnál, a WC zárva van,
Kimenőt kapunk a sofőrtől, időnk egy fél konyakra ha van.
Kívül égett, belül nyers, a tetőn miccset rendelünk,
A rendőr pacallevest eszik, egy kölyök hagymát ad el nekünk,
Várad körül esni kezd, az éj az útra ül,
Egy asszony tátott szájjal alszik, a vámos kelti föl,
Útlevelet előhúz;
Királyhágó blues.
Pénzt váltottam jóelőre, nem is vertek át,
Kancsókat intéztem Korondról, olcsón a legjavát,
Fenyőfákról bólint a hold, sáros a mosolya,
Fészkelődik a lány mellettem, fáj a dereka.
Szolnokon még megállunk, utolsó pihenő,
Lassan sétál a túloldalon egy fáradtszemű nő,
Elindul a busz;
Királyhágó blues.
Özséb
Oldalunkon
igyekszünk változatos témájú írásokat megjelentetni. E koncepciót
követve mostantól dalszövegeket is megjelentetünk. Elsőként a választás
Özsébre, az egyedi hangvételű, közép-európai hangulatot árasztó dalaira
esett. A fiatal tehetséges énekes, gitáros 2007-ben Királyhágó Blues címmel lemezzel jelentkezett. Az alábbiakban a nyitódal szövegét olvashatjátok, melyet még jó néhány fog követni.Korán Kelek Balkán Blues
Korán kelek, mert pálinkát Iszom minden reggel inkább, Minthogy a szemedbe nézzek, Amit látok, attól félek. Jönnek álmok, felkiáltok, Mintha élnék, úgy csinálok, A kedvemre muzsikálok. Korán kelek, lábam fázik, Udvaromon szalma ázik, Ázzon csak, a kutya bánja, Majd a szomszéd megcsóválja Szép nagy fejét, s azzal marad, Verhet homlokához falat, Lánya úgyis nálam marad. Korán kelek, zöld erdőben, Szürke felhők közt a résen Kisüt a nap, reám ragyog, Hoz nekem sok vasárnapot. Utakat én csak keresztben Vágom át és nyomon-lépten Kérem Istent, hogy segítsen. | Korán kelek, mert az álom Cserben hagy és a világom Jön felém, mutatva utat, Eleven zsebemben kutat. Megleli a rég elrejtett Szemeimben a keservet, Arcon vág és tovakerget. Korán kelek, mégis éjfél Lesz, mire az álom elér, Sötét égen a csillagok, Mindahány van, velem ragyog. Táncolok, s ha hazaérek Fogadnak fürge kis képek, Korán reggel csókot kérnek. |
Junior Wells a blues harmonikázás úttörője - aki játékával nagyban hozzájárult a chicagói sound kialakulásához -, a harmonikás generációk példaképe 10 éve hunyt el.Junior Wells (eredeti neve: Amos Blackmore) 1934. december 9-én született Memphis-ben, nagyon fiatalon kezdett el szájharmonikán játszani, amiben Little Junior Parker segítette.
Miután a szülei elváltak, 1946-ban édesanyjával Chicagó-ba költöztek, ahol a vad és lázadó Junior felfedezte, hogy a zene a legfontosabb dolog az életében. 1950-ben megalapította a Three Deuces-t, Louis- és David Myers-sel, majd később a nevüket Fred Below dobos csatlakozásakor The Aces-re változtatták.
1952-ben Junior Wells - miután Little Walter elhagyta Muddy Waters zenekarát - Muddy Waters-hez csatlakozott. 1953-ban Junior bevonul a katonasághoz, majd leszerelését követően 1955-ben Willie Dixon bemutatja Mel London-nak, aki rögzíti Wells klasszikus dalait (Messin' With The Kid, Come On In This House, Little By Little) a Chief és a Profile lemezkiadók számára.
1960-ban megismerkedik a gitáros Buddy Guy-al, akivel a városban rendszeresen fellépnek. 1965-ben a Delmark Records megjelenteti első albumát, az immár klasszikus Hoodoo Man Blues-t Buddy Guy-al. A híres páros 1970-ben a Rolling Stones-sal turnézik, 1974-ben a Montreaux Jazz Festival-on játszanak a Rolling Stones basszusgitárosával Bill Wyman-nel, Terry Taylor-ral, Dallas Taylor-ral és a chicagó-i blues zongorista Pinetop Perkins-sel. A felvételt 1982-ben a Blind Big Records jelentette meg Drinkin' TNT 'N' Smokin' Dynamite címmel. Junior Wells és Buddy Guy együttműködése a ’80-as évek végéig tartott.
A ’90-es évek elején a Telarc Records részére készített felvételeket, melyek csalódást okoztak a rajongói számára.
Junior Wells 1996. november 3-án hazánkban járt, a Mafioso Records Nemzetközi Bluesfesztiválon lépett fel. Nézzük, mit is írt a chicagó-i blues legenda fellépéséről Nemes Nagy Péter blues szakíró: „Ott álltam közvetlenül a színpad előtt, a Mester lábainál, közelről láthattam mindent, ami ott történt. Egy megfáradt, talán beteg embert kísértek a színpad széléig és ott bocsájtották jó sorsára. Szájharmonikázásából nem sokat kaptunk, - erre már jó előre figyelmeztettek, akik már látták, - de azért néhány mesteri hajlítást elleshettünk. Előadása, éneklése véleményem szerint példaértékű volt. Ahogy belefeledkezett a bluesba, szinte kivirult. Nekem a mozdulataival, arcjátékával „zenélt” a legtöbbet.”
Az utolsó stúdió albuma, mely 1997-ben jelent meg Come On In This House címmel, elnyerte a Traditional Blues Album címet a W.C. Handy díj szavazáson, valamint a Live At Buddy Guy’s Legends című koncertlemezét Grammy-ra jelölték.
1997 őszén szívrohamot kapott, majd kómába esett, négy hónapig harcolt az életéért, 1998. január 15-én hunyt el.
Ajánlott lemezei:
Hoodoo Man Blues (1965)
It's My Life, Baby! (1966)
Southside Blues Jam (1969)
Buddy Guy & Junior Wells Play The Blues (1972)
Drinkin' TNT 'N' Smokin' Dynamite (1982)
Harp Attack! (1990)
Alone & Acoustic (1991)
Come On In This House (1997)
Live At Buddy Guy's Legends (1997)
Live At Theresa's 1975 (2006)
Pampalini
Willie Dixon 1915. július 1-jén született egy tizennégy gyermekes család hetedik gyermekeként, a mississippi állambeli Vicksburg városában. Már gyermekkorában nagy hatással volt rá a zene, nagy rajongója volt a zongorista Little Brother Montgomery-nek, majd a Union Jubilee Singers Gospel nevű quartet-ben énekelt.
Dixon tizenhét éves korában elhagyta szülővárosát, Chicagó-ba költözött, ahol bokszoló lett és 1936-ban az Illinois államban rendezett bajnokságon ’Arany Kesztyű’ díjat nyert.
A zenei karrierje 1940-ben kezdődött, amikor Leonard ’Baby Doo’ Caston-nal megalapították a Five Breezes nevű együttest, majd kitört a második világháború, Dixon ellenszegült a katonai sorozásnak, amiért tíz hónap börtönbüntetést kapott. Ezt követően megalapította a Four Jumps Of Jive-ot, majd 1945-ben ’Baby Doo’-val és Benardo Dennis-sel a Big Three Trio-t, felvételeket készítettek a Bullet, majd a Columbia Records részére.
Ebben az időben ismerte meg Phil és Leonard Chess-t, először rész majd főállású alkalmazottja lesz a Chess Records-nak, ahol stúdiózenészi, zeneszerzői és hangszerelői munkája mellett producerként is dolgozik, így közreműködött Muddy Waters, Little Walter, Sonny Boy Williamson és számtalan más zenész lemezfelvételeinél. Munkája a Chess testvérekkel egy rövid kitérőtől eltekintve -amikor is a Cobra Records-nál dolgozott- 1971-ig tartott.
1959 és 1962 között a zongorista Memphis Slim-mel játszott duóban, Európába is eljutottak közösen. Dixon ezt követően a Spivey Records-nál menedzserként dolgozott, az Ő feladata volt az American Folk Blues Festival zenészeinek kiválasztása, az európai turnék megszervezése. 1968-ban Chicago Blues All Stars néven szervezett együttest és számos koncertkörutat tettek.
A 70-es évek közepén súlyos cukorbetegsége következtében amputálják egyik lábát, így munkabírása csökken.
1982-ben megalapítja a Blues Heaven Fundation-t fiatal, tehetséges blues muzsikusok támogatására, valamint a rászorulok segítésére.
Willie Dixon 15 éve 1992. január 29-én a kaliforniai Burbank-ban hunyt el.
Őt tekinthetjük az egyik legtermékenyebb blues szerzőnek, szerzeményei nem csak saját magának, hanem Muddy Waters-nek, Howlin’ Wolf-nak, Otis Rush-nak, Koko Taylor-nak és más kortársának is sikert hozott, nem is beszélve az angol és amerikai újabb blues zenész generációkról.
Ajánlott lemezei:
I Am The Blues - 1970
Whoopin´ (Sonny Terry és Johnny Winter közreműködnek a lemezen) - 1984
The Chess Box - 1988
Good Advice (a Chicago All Stars-al közös album) - 1998
Aux Trois Mailots - 1999
Pampalini
14 éve, 1992. december 21-én hunyt el 69 évesen a ’három király’ egyike, Albert King (eredeti neve: Albert Nelson).
Albert King a Mississippi állambeli Indianola-ban született 1923. április 25-én. Fiatalon saját maga készítette gitáron kezdett el játszani, az első, igazi gitárját 1942-ben vásárolta 1 dollár 25 centért.
King először a Yancey’s Band-ben játszik, mellette buldózer kezelőként dolgozik. Később énekes a Harmony Boys gospel együttesben, majd Chicago-ba megy, ahol Jimmy Reed zenekarának a dobosa lesz.
Az első lemeze a Bad Luck Blues 1953-ban jelenik meg, melyen a dobolással felhagyva gitározik és énekel. Ezt követően St. Louis-ba költözik és megvásárolja Gibson Flying V gitárját, melyet ’Lucy’-nak nevez el. 1961-ben megjelenik a következő anyaga Don’t Throw On Love On Me Too Strong címmel.
1966-ban Memphis-be megy és a Stax Records-hoz szerződik. 1967-ben jelenik meg a Born Under A Bad Sign című legendás albuma, olyan számokkal, mint az As The Years Go Passing By vagy a The Hunter.
Első blues muzsikusként szimfonikus zenekarral játszik, 1969-ben a St. Louis Szimfonikus zenekarral koncertezik. 1974-ben elhagyja a Stax Records-ot, a Tomato, majd a Fantasy adja ki a lemezeit.
A ’80-as években és a ’90-es évek elején is sokat koncertezik, utolsó koncertjét 1992. december 19-én Los Angeles-ben adja. Két nappal később Memphis-ben, szívinfarktusban halt meg.
Élete során sok lemez jelenik meg Tőle, melyek színvonala eltérő minőségű, de mindenképpen kiemelkedők a Stax Records-nál készített, valamint a koncert felvételei.
Albert King a következő gitáros generációk, többek közt Mike Bloomfield, Jimi Hendrix, Stevie Ray Vaughan és Robert Cray példaképévé vált.
Ajánlott lemezek:
Born Under A Bad Sign - 1967
Liwe Wire / Blues Power - 1968
Lovejoy - 1971
I'll Play The Blues For You - 1977
Pampalini
David ’Honeyboy’ Edwards személyében egy igazi blues legendát köszönthetünk október 20-án a IX. Blues Patika fesztiválon. Olyan előadóktól tanulhatott, s olyanokkal játszhatott, mint Robert Johnson, Tommy Johnson és Charlie Patton.David ’Honeyboy’ Edwards 1915. június 28-án született a Mississippi melletti Shaw-ban.
Az első felvételét Alan Lomax készítette a Library Of Congress részére 1942-ben. Erről a lemezről megoszlanak a vélemények, egyesek szerint tipikus Mississippi country blues, mások szerint a Delta tradíciók legfontosabb dokumentuma. Az első szerződéses felvételére 1951-ben került sor az ARC Records-nál. Ezután Chicago-ba költözött, s kis klubbokban, utcasarkokon játszott Floyd Jones-sal, Johnny Temple-vel és Kansas City Red-el.
1972-ben találkozott Michael Frank-el, s hamarosan összebarátkoztak. 1976-ban létrehozták a The Honeyboy Edward Blues Band-et és duóban léptek fel.
Az 1977-ben megjelent The World Don’t Owe Me Nothing önéletrajzát a szakma a blues irodalom alapművének tekinti.
Olyan klasszikusokat írt, mint a: Long Tall Woman Blues, Sweet Home Chicago és a Just Like Jesse James.
2005-ben a Handy szavazáson a legjobb akusztikus előadónak választották.
Nyers, csiszolatlan énekhangja a legeredetibbek közül való, s talán az egyik leghitelesebb blues szerzők egyike.
Lemezei:
1951 - Who May Your Regular Be
1951 - Build A Cave
1953 - Drop Down Mama
1979 - Old Friends
1988 - White Windows
1992 - Delta Bluesman
1995 - I’ve Been Around
1997 - World Don’t Owe Me Nothing (live)
1999 - Don’t Mistreat A Fool
2000 - Shake ’Em On Down
2001 – Mississippi Delta Bluesman Back To The Roots
2005 - Blues, Blues: December 10, 1975 (live)
Turista
36 éve, 1970. október 4-én hunyt el a legnagyobb fehér bluesénekesnő Janis Joplin. Janis Joplin 1943. január 19-én egy texasi kikötővárosban, Port Arthurban egy tisztes középosztálybeli családba született. Már fiatalon elszökött otthonról és 1961-től 1966-ig végigjárta az országot. 1966-ban eljutott San Franciscóba, tagja lett a Big Brother And The Holding Company-nak. A zenekar hamar San Francisco egyik vezető társulata lett és 1967-ben megjelent az első lemezük. A együttes nem volt igazán megelégedve a lemezzel, mivel a kiadójuk, a Mainstream Record beleszólt a munkálatokba. A következő lemezük 1968-ban jelent meg Cheap Thrills címmel, mely olyan számokat tartalmazott, mint a Summertime, a Piece Of My Heart vagy a Ball And Chain, mely minden koncert kötelező zárószáma lett. Az album első kiadása egymillió példányban elkelt.
Közben fokozatosan elhidegült a hangulat Joplin és a társai közt és egy profi zenészekből álló együttesre vágyott fúvóskísérettel, így 1968 végén kilépett a zenekarból. Az ezt követően megszervezett társulatnak a Kozmic Blues Band elnevezést adta, mellyel 1969-ben adta ki az I Got Dem Ol’ Kozmic Blues Again, Mama című lemezt. A lemez csupa nagyszerű számot tartalmaz: Try (Just A Little Bit Order), To Love Somebody, Kozmic Blues, Little Girl Blue. 1969-ben fellépett Woodstockban.
Mivel az új zenekarát nem tudta elfogadtatni a nagyközönséggel, 1970-ben létrehozta az új kísérőzenekarát a Full Tilt Boogie Band-et, fúvósok nélkül. A lemezük felvételeit szeptemberben kezdték el, október 3-án este meghallgatta a Buried Alive In The Blues (Élve a bluesba temetve) című szám felvételét, másnapra tervezi a feléneklést, azonban másnap reggel holtan találták lakosztályában. A kábítószer végzett vele, visszamaradó vagyonát, 2500 dollárt barátai –végakaratának megfelelően- egy buli keretében elitták, hamvait a Csendes óceánba szórták. Janis Joplin azon a napon ment el, amikor példaképét, a fekete blues királynőjét, Bessie Smith-t temették.
1970 vége előtt jelent meg a Pearl, mely egy jól sikerült lemez. A lemez csúcspontja a Me And Bobby McGhee, mely Joplin utoljára lemezre énekelt száma és a Mercedes Benz, melyben hangszeres kíséret nélkül énekelt.
Halála után zenei örökségét megkímélték, egy dupla koncertalbum, néhány válogatás és a róla készült „Janis” című film zenéje jelent meg.
Novemberben tervezik annak a filmnek a forgatásának az elkezdését, melyben Joplin életét mutatnák be, The Gospel According to Janis címmel. Joplin-t Zooey Deschanel alakítja majd, a forgatóköny utolsó változatát Penelope Spheeris és David Dalton írta közösen, aki zenei újságíróként elkísérte Joplint az egyik turnéján.
Janis Joplin a legjelentősebb fehér bluesénekesnővé vált és bekövetkezett, amit sokszor hangoztatott: „Live fast, Love hard, die young” („Élj gyorsan, szeress vadul, halj meg fiatalon”).
Pampalini
