Tengs Lengs
Kívül mindenen
könyvbemutató és koncert

2017.12.16.

oLivérSky 50
Lábszky Olivér
születésnapi koncertje
2017.12.16.


Chuck Berry emlékest
közreműködik:
Fekete Jenő
& Chuck Berry Rock'n'Rollers
vendég:
Závodi János
2017.12.17.


Mojo Workings
& Voodoo Papa
2017.12.21.


Ian Siegal Band

2017.12.31.

Ajánlott albumok

Hobo Blues Band
Hobo Blues Band
Vadászat
Little G Weevil
Little G Weevil
Something Poppin'
Janis Joplin
Janis Joplin
Farewell Song
Johnny Winter
Johnny Winter
Second Winter
Joe Bonamassa
Joe Bonamassa
You & Me
The Cash Box Kings
The Cash Box Kings
Royal Mint
Benny Turner
Benny Turner
My Brother's Blues
T-Bone Walker
T-Bone Walker
T-Bone Blues




Archívum

Koncertek augusztusban
2010-07-31 | koncertajánló


Blues B.R.Others Show
2010. augusztus 11. – Budapest, Sziget
2010. augusztus 19. – Békéscsaba, Belváros

The BLUESBERRY Band
2010. augusztus 21. – Balatonalmádi, Borfesztivál

Bőrgyári Capriccio
2010. augusztus 13. - Budapest, Sziget
2010. augusztus 19. – Gyömrő, VII. Tóparti Jazz-Rock-Blues Fesztivál

Colombre Band
2010. augusztus 07. – Budapest, Nyár a Lánhídon Fesztivál
2010. augusztus 28. – Szolnok, V. Szolnoki Tiszavirág Fesztivál
2010. augusztus 29. – Győr, Zenepavilon - II. Győri Bornapok

The Braindogs
2010. augusztus 05. – Nagyharsány, Szoborpark – III. Ördögkatlan Fesztivál

Ferenczi György és a Rackajam
2010. augusztus 05. – Kisharsány, Játszótér - III. Ördögkatlan Fesztivál
2010. augusztus 14. - Budapest, Sziget
2010. augusztus 19. – Gyömrő, VII. Tóparti Jazz-Rock-Blues Fesztivál
2010. augusztus 28. – Budapest, Kobuci Kert

Hobo
2010. augusztus 01. – Kapolcs - Circus Hungaricus Porondszínház
2010. augusztus 14. – Csongrád - Circus Hungaricus
2010. augusztus 21. – Kondoros - Circus Hungaricus

Jack Cannon Blues Band
2010. augusztus 27. – Szentendre, Szabadtér
2010. augusztus 28. – Szeged, I. Szegedi Nemzetközi Tetováló Fesztivál

Jambalaya
2010. augusztus 08. – Sárospatak, Zempléni Fesztivál
2010. augusztus 22. – Ajka, Ajkai Nyári Fesztivál
2010. augusztus 28. - Szolnok, V. Szolnoki Tiszavirág Fesztivál

Living Blues Project
2010. augusztus 28. – Budapest, Fat Mo’s Music Club

Ölveti Blues Band
2010. augusztus 14. – Fehérgyarmat

Pribojszki Mátyás Band
2010. augusztus 13. – Pannonhalma, Pannonhalmi Jazz-Terasz
2010. augusztus 26. – Budapest, Gödör Klub

Rambling Blues Trió
2010. augusztus 27. – Szeged, Szegedi Ifjúsági Napok

Rézangyal
2010. augusztus 15. - Budapest, Sziget

Ripoff Raskolnikov Band
2010. augusztus 29. – Szentendre

Sonny & The Wild Cows
2010. augusztus 01. – Tiszaújváros, Triatlon Nagyhét
2010. augusztus 19. – Gyömrő, VII. Tóparti Jazz-Rock-Blues Fesztivál

T. Rogers
2010. augusztus 05. - Budapest, Fat Mo’s Music Club
2010. augusztus 06. - Budapest, Fregatt Music Pub
2010. augusztus 13. – Budapest, Darling Bár
2010. augusztus 20. - Budapest, Fregatt Music Pub
2010. augusztus 23. - Budapest, Fat Mo’s Music Club
2010. augusztus 27. - Budapest, Fregatt Music Pub

Tenderfoot Blues Unit
2010. augusztus 06. – Abaliget, VIII. Nemzetközi Bluegrass- és Akusztikus Zenei Fesztivál
2010. augusztus 13. – Budapest, Roham Bár
2010. augusztus 26. – Budapest, Delirium Pub

Tengs-Lengs
2010. augusztus 21. - Gyömrő, Eskü tér

Tom White és Barátai
2010. augusztus 01. – Szekszárd, II. Szekszárdi Rock & Roll Hétvége

Török Ádám és a Mini
2010. augusztus 05. – Balatonszepezd, Stand
2010. augusztus 06. – Balatonudvari, Strand
2010. augusztus 07. - Balatonfűzfő, Szimpla Balaton Klub
2010. augusztus 13. – Diósjenő, Kámor Fogadó és Panzió
2010. augusztus 15. – Badacsonytördemic, Szürkebarát Bor- és Szürkemarha gulyásfőző verseny és Falunap
2010. augusztus 18. – Zamárdi, Party Fészek
2010. augusztus 19. – Gyömrő, VII. Tóparti Jazz-Rock-Blues Fesztivál
2010. augusztus 25. – Budapest, Városligeti Sörsátor
2010. augusztus 26. – Balatonalmádi, Balatonalmádi Pálinka Fesztivál
2010. augusztus 28. – Szilasliget, Szilasligeti Napok
2010. augusztus 31. - Budapest, Old Man's Music Pub

Tűzkerék xT
2010. augusztus 07. – Esztergom-Búbánatvölgy, Kalifa tanya
2010. augusztus 14. – Körmend

White Coffee Blues Band
2010. augusztus 12. - Budapest, Sziget
2010. augusztus 14. - Budapest, Fat Mo’s Music Club
2010. augusztus 25. - Budapest, Silenus Étterem & Pub

Összeállította: hcs


Koncertlemez a Pribojszki Mátyás Bandtől
2010-07-28 | hír


Július végén jelenik meg a Pribojszki Mátyás Band legújabb lemeze Boogie On The Ship címmel.
Az albumot tavaly decemberben rögzítették Budapest egyik legexkluzívabb, nemzetközi fellépők által is közkedvelt klubjában. A hanganyag az élő koncert felvétele, az utómunkálatok során semmi technikai változtatás nem történt, így a lemez teljes mértékben visszaadja a teltházas koncert hangulatát.
A közel 50 perces lemez 9 számot tartalmaz, melyek többségét a régi szerzemények adják, de hallhatóak új, még soha nem játszott dalok, tradicionális blues nóták új „köntösben”, valamint igazi boogie woogie és rock ’n’ roll dallamok is.
A lemez címadó dala a Boogie On The Ship, a zenekar egyik új, saját szerzeménye. A cím is jól mutatja, hogy a hallgató egy vidám, felszabadult élő koncertbe csöppen bele, ahol klasszikusnak nem nevezhető blues zenével találkozik majd, melyet rengeteg improvizációval is teli tűzdelt a csapat.
A zenekar tagjai kiváló blues muzsikusok, akik a világ számos országában is letették névjegyüket, és akiket a saját hangszerükön az itthoni legjobbak között tartanak számon: Pribojszki Mátyás - szájharmonika, ének, Kepes Róbert - basszusgitár, Kovács Erik - zongora, Molnár Dániel - dob, valamint Szász Ferenc - gitár.
Az új Pribojszki Mátyás Band lemez méltán ajánlható minden élőzene rajongónak, korosztálytól függetlenül.
A lemezbemutató koncertre 2010. augusztus 26-án a budapesti Gödör Klubban kerül sor.


Eddie Turner: Miracles And Demons
2010-07-26 | kritika


A gitáros-énekes Eddie Turner Kubában született, majd Chicagóban nőt fel. Első említésre méltó zenekara a The Immortal Nightflames nevű punk/R&B banda volt, melyet számos különböző stílust képviselő formáció követett (Mother Earth, 4-nikators, Zephyr, Otis Taylor Band).
A 2005 óta megjelenő, a kanadai NorthernBlues Music által gondozott szólólemezeit fantáziadús, komplex zenei világ jellemzi. A Devil Boy becenévre hallgató muzsikus szerzeményeiben ugyanis jól megférnek egymás mellett az afro-kubai ritmusok, a Chicago blues, a jazz, az R&B és a pszichedelikus rock, miközben felsejlik a példakép, Jimi Hendrix szelleme.
A fenti megállapítások érvényesek aktuális, Miracles And Demons című CD-jére is, mely album gondolati világa az emberi érzelmek teljes skáláját mutatja be. A közel egy órás anyag produceri teendőit az a Kenny Passarelli látta el, aki felelős volt Otis Taylor White African és Respect The Dead korongjainak hangzása megalkotásában. Munkája ismételten dicséretet érdemel: az ének, a hangszerek arányosan, erőtől duzzadóan szólalnak meg.
Eddie Turner lehengerlően izgalmas, sallangoktól mentes CD-je nem tartozik a könnyed, popularitást hajszoló albumok közé, ezért a vele történő ismerkedés nagy nyitottságot igényel.

NorthernBlues Music, 2010

hoati


Rob Stone: Back Around Here
2010-07-23 | kritika


A bostoni születésű Rob Stone utolsó szólólemeze hét éve Just My Back címmel jelent meg, ezért a Michael Frank vezette Earwig Music által kiadott Back Around Here-t némi izgalommal, és kíváncsisággal telve helyeztem a CD lejátszóba.
Az 50 percnyi hosszúságú lemezt megismerve elégedetten konstatáltam, hogy az énekes-szájharmonikás által képviselt stílus az eltelt években mit sem változott - a CD-re került felvételeket a háború utáni Chicago blues jellemzi, melyek többsége combo felállásban került rögzítésre. Rob Stone szájharmonika szólói rövidek és tömörek, játékában példaképei, Little Walter, Big Walter Horton, Sonny Boy Williamson (Rice Miller) és Junior Wells stílusjegyei fedezhetőek fel.
A lemezanyag megírásában komoly segítséget nyújtottak egykori kísérőzenekarának tagjai, Chris James és Patrick Rynn, de helyet kapott a CD-n Sonny Boy Williamson (John Lee), Magic Sam, Leroy Carr és Lowman Pauling egy-egy szerzeménye is. A két régi jó barát, zenésztárs mellett még David Maxwell, Aaron Moore, Sam Lay és Willie „Big Eyes” Smith játékát élvezhetjük a korongon.
A chicagói székhelyű lemezkiadó a közelmúltban hat újdonsággal jelentkezett – ezek közül Rob Stone Back Around Here című CD-je került legközelebb a szívemhez. Nem csak herfli kedvelőknek kötelező hanganyag!

Earwig Music, 2010

hoati


Blues az élet soulja
2010-07-21 | koncertajánló


Sziget
Budapest, Óbudai-sziget
2010. augusztus 11-16.


A Sziget Blues Színpada a rendezvény kezdete óta az ország legnagyobb blues fesztiváljának számít. Minőségi blues muzsikával feltöltve a hazai és külföldi rajongókat, a zene ritmusa évről évre eggyé kovácsolja a blues „trendetleneit” származástól és identitástól függetlenül!
Kit érdekel a blues a XXI. században? A mindennapok során gyakran halljuk ezt a kérdést. Látva azonban, hogy „tévelygő” lelkek sokasága minduntalan megtölti a színpad előtti teret egy-egy fesztiválon, biztosak vagyunk abban, hogy azok a zeneszeretők, akiknek a lelke a bluesban gyökeredzik, nem szívesen cserélnek műfajt. E rajongók pedig nincsenek kevesen: ne felejtsük el, hogy B.B. King és a Hobo Blues Band is 15 ezer fős teltházat produkált a Papp László Sportarénában!
Bár Ők nem lépnek fel, de a Sziget idén is jó alkalmat teremt, hogy minden blues rajongó megtalálja a maga zenéjét az ötnapos kultúrkavalkád ideje alatt. A szervezők műfajon belül színes palettát ígérnek a látogatóknak a stílusok kimeríthetetlen tárházából bőkezűen válogatva, kiváló magyar és nemzetközi előadók meghívásával. A tradicionális bluestól, a rockabilly-n át a rock és funky hangjait is hallhatjuk, az áldást pedig a gospel osztja ki.

   

A tervezett program:

Augusztus 11.: Blues Trappers, ef Zámbó Happy Dead Band, Blues B.R.Others Show, Firkin, Lord Bishop Rocks (UK)
Augusztus 12.: White Coffee, Palermo Boogie Gang, Hubert Tubbs featuring Dirty Fred Blues Band (US – HU - SK), Doors emlékzenekar - Chicago blues session, vezeti: Palermo Boogie Gang
Augusztus 13.: Bőrgyári Capriccio, Háború, Thanks Jimi Fesztivál, Póka Egon Experience, Message To Hendrix - Jimi Hendrix memorial session
Augusztus 14.: Rhythm Sophie, The Silver Shine, Sonny & His Wild Cows, Mystery Gang - rockabilly session
Augusztus 15.: Rézangyal, Kék Nyúl Hammond Band, Karen Carroll & The Mississippi Grave Diggers (US – HU - SK), Road Kill Café - funky session, vezeti: Road Kill Café


Ha Tengs-Lengs – a Tengs-Lengs együttes dalszövegei
2010-07-20 | névjegy


Túró kocsmája

Füstös a helyiség, részeg a vendég,
A sör, az Unicum az asztalon
Nyomom, amíg csak bírom…

Én vagyok én, a kocsma közepén,
Magyar ember evés közben nem beszél
Nyomom, amíg csak bírom…

Kíváncsi vendég most jött be nem rég,
Kérdezne valamit, meg se hallgatom
Nyomom, amíg csak bírom…

Boldog vagyok, igen boldog vagyok,
Hogy a Túró kocsmájában játszhatok,
Nyomom, amíg csak bírom…

A csapos egy szőke nő, nézd de feltűnő
Csak nem a festékes vödörből bújt elő,
Nyomom, amíg csak bírom…

Vannak napok, mikor részeg vagyok,
Tántorogva lépek, azért jól vagyok
Nyomom, amíg csak bírom…

Kamarás Zoltán


Mahsa Vahdat & Mighty Sam McClain: Scent Of Reunion - Love Duets Across Civilizations
2010-07-18 | kritika


Az iráni származású énekesnő, Mahsa Vahdat, valamint a norvég producer és poéta, Erik Hillestad 2003 óta számos közös projekten dolgozott. A szerelmes duetteket tartalmazó lemez elkészítését 2008 decemberében, egy franciaországi költői műhelyben részt véve határozták el. A jól ismert amerikai soul-blues énekesre, Mighty Sam McClainre esett a választás, hogy a dalokat Mashaval előadja.
Minkét előadó az általa képviselt stílust hozta a produkcióba, így az iráni folkot és a soul-bluest is tartalmazó korongra leginkább a világzene kategória illik.
A tavaly megjelent lemez dalszövegeit Erik Hillestad mellett az iráni Mohammad Ebrahim Jafari, míg a zenét Mahsa Vahdat, Sigvart Dagsland, Knut Reiersrud és Jarle Bernhoft írta. A különös hangzású, gyönyörű énekhangokat tartalmazó felvételek három városban (Oslo, New Hampshire és Teherán) kerültek rögzítésre.
A Scent Of Reunion a szerelem mindenhatóságát hirdetve a világ egyetemleges nyelve, a zene segítségével képes arra, hogy felhívja a figyelmet a civilizációk sokszínűségére, s közelebb hozza egymáshoz bolygónk különböző kultúráit, vallásait és politikai rendszereit.

Kirkelig Kulturverksted, 2009

hoati


„Készen állunk a komolyabb megmérettetésekre.”
2010-07-16 | beszélgetések


A Tenderfoot Blues Unit a hazai blues új generációjának egyik legígéretesebb formációja. Az öt éve létező zenekar gyorsan népszerű lett a blues rajongók körében. Számtalan fesztivál és verseny győztesei, igényes, jól kidolgozott produkciójuk mindig kiváltja a közönség elismerését. A napokban megjelenő Cruel Cradle című EP-jük kapcsán válaszolt kérdéseimre a zenekar két alapító tagja, Horváth Bálint és Megyeri Dániel.

hoati: Mikor, és kik hozták létre a Tenderfoot Blues Unitot?
Tenderfoot Blues Unit: A zenekar alapítói, Megyeri Dani, Horváth Ádám és Horváth Bálint 2005 nyarán szerencsés véletleneknek köszönhetően találkoztak (persze Ádám és Bálint testvérek lévén már ismerték egymást), nem sokkal később augusztusban, Dani ötlete nyomán megszületett a Tenderfoot Blues Trio, s elkezdődött a közös zenélés. Első nekifutásra két gitár és ének volt a felállás, cirka egy évig így léptünk fel, de később basszusgitárral (Stubnya Bence), szájharmonikával (Kőhalmi András) és tagcserék után dobbal (Stubnya Péter) kiegészülve nyerte el a zenekar mai formáját, s Unitként a ma is ismert nevét.
A banda azonban továbbra is koncertezik az eredetihez hasonló, autentikusabb és akusztikus felállásban (ének, gitárok, szájharmonika), ami a más hangzás mellett más repertoárt is jelent.

h.: Hogyan írnád le a zenétek stílusát?
TBU.: Mindenképpen a blues van a középpontban, e mellé jönnek a vele rokon műfajok, a funk, a swing és némi rock. Arra törekszünk, hogy megtaláljuk azt a műfaji kevercset, ami egyrészt hagyománytisztelő, másrészt kicsit újító is. Semmiképpen sem a sokadik shuffle-banda szeretnénk lenni.

h.: Milyen zenék, előadók inspirálják a zenekart?
TBU.: Mindenki más-más zenét hallgat a zenekaron belül, így ha a Tenderfoot Blues Unit egyetlen személy lenne, akkor a jazztől a kulturáltabb elektronikus zenéig minden a kedvencei közé tartozna. A közös metszet azonban mindenképpen a blues és egyre inkább a funk, ezért tudunk ennyi ideje együtt muzsikálni.

h.: Az elmúlt években szerepeltetek a Veszprémi Utcazene Fesztiválon, valamint a Fringe Fesztiválon is. Milyen eredményt sikerült elérnetek?
TBU.: A 2007-es Utcazene Fesztiválon a közönség szavazatai alapján harmadik helyezést értünk el, az ezt követő évben díjjal nem, de rengeteg élménnyel és a közönség bíztató szavaival gazdagodtunk. Az ott megszerzett, felbecsülhetetlen értékű koncertrutinról már nem is beszélve.
A 2007-es Fringe Fesztiválon a zsűri által fellépésre ajánlott zenekarok listájára került fel a Tenderfoot Blues Trio, 2008-ban – immár Unitként – Fringe-díjjal, 2009-ben pedig Szakmai díjjal jutalmazott minket a zsűri (az itt nyert stúdióidőben rögzítettük a Cruel Cradle-re keresztelt EP-nket). Ez idő alatt, ahogy az elismerések is mutatják, évről-évre folyamatos és progresszív fejlődésen ment át a zenekar. 2010-ben díjat ugyan már nem nyerhetett, de részt vett a Pécsett megrendezett fesztiválon a banda – a közönség legnagyobb örömére.
Más vonatkozásban viszont Kőhalmi András a Breaking Blues-zal Különdíjban, Horváth Bálint szólóprodukciója pedig Fringe-díjban részesült, így közvetve mégis csak sikerült elismeréssel távoznunk a 2010-es mustráról.

h.: Felléptetek a fiatal blues zenekarokat bemutató Blues Junior Breakdown-on is. Mennyire találjátok hasznosnak az ilyen koncerteket? Hogyan fogadják a megkereséseket a meghívott vendégzenészek?
TBU.: Felettébb hasznosnak és szükségesnek tartjuk az effajta rendezvényeket, mert nagyon nehezen lehet eljuttatni a(z élő) muzsikát a közönséghez. Egyrészt ugye rétegműfajról van szó, másrészt ebben a rétegműfajban itthon már jó ideje le vannak osztva a lapok. Arra törekszünk, hogy újrakeverjék ezt a paklit, s bekerülhessünk a hazai blues élet körforgásába. Továbbá azt is fontosnak tartjuk, hogy aránylag fiatal korunkból adódóan egy teljesen új réteget tudunk megszólítani a lassacskán száz éves műfajjal.
Nagy szerencsénkre az általunk megkeresett vendégzenészek örömmel jönnek velünk jammelni, habár Benkő Zsoltot régebb óta ismerjük és nem a Gödrös koncert volt az első alkalom, hogy gitárjátékával emelte egy Tenderfoot-est fényét.

h.: A Cruel Cradle című EP-tek anyaga letölthető az oldalatokról, de CD-formátumban is megjelenik. Vannak már visszajelzések róla?
TBU.: Igen, hála az aktív internetes jelenlétnek (MySpace, Facebook). Az eddigi visszajelzések kivétel nélkül pozitívak, a legtöbben az igényes, és a négy szám ellenére is változatos merítést méltatták.

h.: Milyen távolabbi céljaitok vannak?
TBU.: A most megjelent hanganyag nyomán szeretnénk tovább indulni, elsősorban saját számok írása és a még sajátosabb hangzás megtalálása a cél, természetesen a blues és a funk elemeivel ötvözve. Jelenleg ezen dolgozunk, emellett pedig szeretnénk a közönségnek minél több élményt szerezni, erre pedig az aktív koncertezésnél nincs is jobb mód.
Igényes koncertzenekarként szeretnénk bekerülni a hazai blues-körforgásba, a visszajelzések eddig mindenesetre kedvezőek. Készen állunk a komolyabb megmérettetésekre is.

A beszélgetés e-mail váltáson keresztül valósult meg.

hoati


Tutu Jones: Inside Out
2010-07-15 | kritika


Tutu Jones-t születésétől kezdve a zene vette körül, hiszen édesapja, Johnny B. Jones és nagybátyja, L.C. Clark gitáron játszott, s a család barátai, Freddie King, Little Joe Blue és Ernie Johnson is gyakran megfordultak házukban. Ezek után cseppet sem meglepő, hogy a kis Tutu már egész fiatalon, 4 és 1/2 évesen dobon játszott, tinédzserként pedig Z.Z. Hill és R.L. Burnside zenekaraiban szerepelt.
Nem sokkal később gitárra váltott, majd szóló előadóként lemezeket készített a JSP- és a Rounder Records részére, melyek közül a Blue Texas Soul W.C. Handy Awards jelölést kapott Soul Blues Album Of The Year kategóriában.
Az elmúlt évezred utolsó éveitől kezdődően meglehetősen keveset hallottunk felőle. A csendet 2005-ös koncertlemeze, majd a tavaly kiadott Inside Out című stúdióalbuma törte meg. Ezek előző albumaihoz hasonlóan magas színvonalú, a Texas blues és a soul sajátos keverékét tartalmazzák, Tutu Jones Freddie Kingre emlékeztető gitár stílusával.
A South Dallas-i muzsikus ötödik korongjával is bizonyítja, hogy nem véletlenül sorolják a 21. század legfigyelemreméltóbb előadói közé. Csak reménykedni tudok benne, hogy újabb lemezéig nem kell éveket várni.

SoulTone Records, 2009

hoati


Tad Robinson: Back In Style
2010-07-13 | kritika


Tad Robinson azon zenészek közé tartozik, aki ismeri a titkot, hogy miként lehet jó dalokat írni, és ezeket életre kelteni.
Az előadó a kilencvenes években számos felvételt készített a Delmark Records számára, mígnem a Maryland központú Severn Records-nál kötött ki. Itt készítette el a Did You Ever Wonder (2004) és az A New Point Of View (2007) CD-ket, mely utóbbit Blues Music Awards díjra jelöltek a Soul Blues Album Of The Year kategóriában.
 A zenész azóta is kitartóan műveli ezt az érzelmes stílust, és elmondható, hogy ihletőleg  a Stax- és a Hi Records előadói, illetve a Memphis- és Motown sound hatottak rá leginkább.
Az idei Back In Style című albumára a dalok jórészét Darrell Nulisch-sal és régi jó barátjával, Steve Gomes-zal írta. A nóták a maguk egyszerűségében is remekül vannak felépítve, intelligensek, és pont annyira érzelmesek, amennyire kell. Szívvel és lélekkel próbálnak hatni a szívre és a lélekre úgy, hogy az album végig igyekszik mellőzni a hatásvadász elemeket.
Robinsonnak egyedülálló, szenvedélyes stílusa van, olyan érzelmeket szólaltat meg a hallgatóban, melyeket legtöbb énekes csak élőben képes megidézni. Egyszerre visszhangzik benne/bennünk Al Green, Tyrone Davis és Syl Johnson.
Ahhoz azonban, hogy ilyen produkció születhessen kellettek a remek zenésztársak is, a lemezen vendégeskedő Memphis Horns és a "Severn házi zenekara": a gitáros Alex Schultz (William Clarke, Rod Piazza and the Mighty Flyers, Deitra Farr), a basszusgitáros Steve Gomes (Ronnie Earl, John Lee Hooker), a dobos Robb Stupka (Luther Allison, Johnny Lang), a billentyűsök Benjie Porecki (Darrell Nulisch, Roy Gaines) és Kevin Anker.
Íme egy megbízható színvonalú album, amelynek egyfajta spontán, őszinte és szerethető légköre van.

Severn Records, 2010

Turista


Ismét bluestól lesz hangos Lábatlan városa!
2010-07-11 | koncertajánló


VIII. Lábatlani Blues-Rock Fesztivál
Lábatlan, Gerenday kert
2010. július 23-24.


A 2010. július 23-án és 24-én megrendezésre kerülő VIII. Lábatlani Blues-Rock Fesztiválnak idén is a lábatlani Gerenday kert ad otthont. A szervezők szeretnének a közönség kedvébe járni, ezért a rockzenét is becsempészték a programba, valamint hazai országosan elismert előadók mellett Szlovákiából és Svájcból is érkeznek muzsikusok.
A helyszín megválasztásával az arborétum sajátos, egyedi növényeire, az élő természet szépségeire, védelmére szeretnék felhívni a művészet- és zenekedvelő emberek figyelmét. Ezt a célt szolgálja a rendezvény szlogenje: "Élő környezetben élő zenével".

Fellépők:
2010. július 23.
18:00 - Fekete Jenő
19:15 - Tompox
20:30 - Ozon Mama
21:45 - Stringler
23:00 - Breakin Blues

2010. július 24.
18:00 - Blues Revolver
19:15 - Last Blues Band (SK)
20:30 - Török Ádám és a Mini
21:45 - Paul Camilleri (CH)
23:00 - Indireta

A belépés ingyenes! Díjmentes sátorozási lehetőség, a koncertek helyszínétől kb. 500 m-re a Duna-parton olcsó panzió várja a fesztiválra látogatókat (Panoráma Panzió, tel.: 33 462 551).
A fesztivál keretein belül adománygyűjtést szerveznek az árvízkárosultakért. A tombola bevételét Gombai Dórika őssejt kezelésére fordítják.


Thomas Ford: Thomas Ford
2010-07-09 | kritika


Thomas Ford előadói karrierjét tizenéves korában a Men Of Splendor névre hallgató jazz-pop formáció frontembereként kezdte. Hamar rájött azonban arra, hogy ez nem az ő zenei világa, így a banda feloszlását követően dobro gitárt vásárolt és a nap 24 órájában gitározni tanult.
Korai szóló fellépéseinek híre gyorsan elterjedt, felkeltve a szakma figyelmét is. Egyik Plymouth-i koncertjét követően Vince Lee, a The Wildcards együttes vezetője felajánlotta, hogy szívesen zenélne vele - az énekes-gitáros később vendégzenészként közreműködött a Thomas Ford & The Dirty Harmonys debütáló, Separation Street című CD-jén.
Az angol muzsikus a saját nevét viselő szólólemezével koncertjeinek hangulatát szeretné visszaadni. A korongra - Son House Death Letter című dalának feldolgozása mellett - a tőle megszokott, a delta blues tradíciókra épülő nyers hangzású, jellegzetes dallamvilágú szerzemények kerültek, melyek atmoszférája gyorsan hatalmába keríti a hallgatót. A sötét hangulatú és szövegvilágú dalszövegek sokszor kétértelműek, s a lírai humort sem nélkülözik.
Még a legkritikusabb blues rajongók sem találnak sok fogást a brit blues feltörekvő csillagának új lemezén.

Magánkiadás, 2010

hoati


Szavazz a Blues Blast Music Awards jelöltjeire!
2010-07-06 | hír


Május elején a Blues Blast Magazine munkatársai, zenei szakírók, menedzserek és zenészek összeállították a Blues Blast Music Awards idei jelöltjeinek listáját. A szavazás 2010. július 8-án indul és augusztus 31-éig tart, a díjátadóra 2010. október 27-én a chicagói Buddy Guys’ Legends-ben kerül sor.
Szavazni jogosultak mindazok, akik feliratkoztak a világ leggyorsabban növekvő internetes blues magazinjának ingyenes hírlevelére.

A jelöltek listája:

Best Contemporary Blues CD
Joe Louis Walker - Between A Rock And The Blues
Mike Zito - Pearl River
Nick Moss - Privileged
Sean Costello - Sean's Blues
The Holmes Brothers - Feed My Soul
Tommy Castro - Hard Believer

Best Traditional Blues CD
Dave Riley & Bob Corritore - Lucky To Be Living
David Maxwell & Louisiana Red - You Got To Move
Eddie C. Campbell - Tear This World Up
Fiona Boyes - Blues Woman
The Kilborn Alley Blues Band - Better Off Now
Mississippi Heat - Let's Live It Up

Best Blues Song
Jackie Scott & The Housewreckers - How Much Woman Can You Stand?
Joe Louis Walker - I'm Tide
Mike Zito & Cyril Neville - Pearl River
Pete Anderson - Still In Love
Quintus McCormick - Hey Jodie
The Kilborn Alley Blues Band - Better Off Now

Best New Artist Debut Release
Alabama Mike - Day To Day
Jackie Scott & The Housewreckers - How Much Woman Can You Stand?
Marquise Knox - Man Child
Quintus McCormick - Hey Jodie
Shaun Murphy - Livin The Blues

Best Male Blues Artist
Bobby Rush
Joe Bonamassa
John Németh
Magic Slim
Nick Moss
Tommy Castro

Best Female Blues Artist
Candye Kane
Fiona Boyes
Janiva Magness
Ruthie Foster
Shemekia Copeland
Zora Young

Best Blues Band
Magic Slim & The Teardrops
Nick Moss & The Flip Tops
Rick Estrin & The Night Cats
The Holmes Brothers
The Mannish Boys
Tommy Castro Band

Sean Costello Rising Star Award
Cash Box Kings
Damon Fowler
The Insomniacs
Jackie Scott & The Housewreckers
Joanne Shaw Taylor
Marquise Knox

hoati


Chris James & Patrick Rynn: Gonna Boogie Anyway
2010-07-04 | kritika


Az énekes-gitáros, Chris James és a basszusgitáros, Patrick Rynn zenei együttműködése 1990-ben, Chicagóban kezdődött. Közös zenekarukkal, a The Blue Four-ral széles körű ismertségre tettek szert, a legnagyobb blues legendákkal turnéztak, de szerepeltek Rob Stone, Dennis Binder, Jody Williams és Tomcat Courtney lemezein is.
A San Diego-i székhelyű duó második CD-jén - a bemutatkozó, Stop And Think About It-hez hasonlóan – az ’50-es évek Chicago bluesa hallható némi modern ízzel, azonban a Gonna Boogie Anyway az első lemezhez viszonyítva gitárcentrikusabb, valamint akusztikus felvételeket is tartalmaz. A CD-n saját szerzemények dominálnak, melyek energikusak és vibrálóak, de ugyanakkor finom zenei megoldások is jellemzik őket, csakúgy, mint a feldolgozás nótákat, melyek szerzői Robert Lockwood Jr., Bo Diddley és Jimmy Reed.
A vendégzenészek névsora igazi sztárparádé, hisz a lemez rögzítésénél közreműködött David Maxwell, Henry Gray, Sam Lay, Willie Hayes, Rob Stone és Bob Corritore.
A Stop And Think About It számtalan díjat és jelölést kapott. Chris James és Patrick Rynn új lemeze hasonló sikerekre számíthat.

Earwig Music, 2010

hoati


Blues Junior Breakdown Vol. 2 a Gödör Klubban
2010-07-03 | koncertajánló


Blues Junior Breakdown Vol. 2
Budapest, Gödör Klub
2010. július 09.


A nagy sikerre való tekintettel 2010. július 9-én második alkalommal kerül megrendezésre a Blues Junior Breakdown, vagyis a fiatal blues zenekarok bemutatkozó koncertje, ahol - mint az előző alkalommal is - ismert blues muzsikusok segítik az új generáció szárnypróbálgatásait.

A 2009 nyarán alakult Fat Cat Band a legfiatalabb fellépője az estnek, mivel két tagja 15 ill. 16 éves. Az ifjú zenészek a gitáros Benkő Zsolt társaságában lépnek a színpadra.
A Breaking Blues repertoárja a bluesra épül, de más stílussal is vegyítik zenéjüket, így a pörgős swing és a latin egyaránt megtalálható a műsorukban. Tagcseréket követően a jelenlegi felállás a közelmúltban alakult ki, de már most azt lehet mondani róluk, hogy Magyarország egyik legtehetségesebb blues zenekarának számítanak. Őket a számos formációban megfordult Mezőfi István (dob) segíti.
A három éve alakult Vadvirágok Blues Band 150 koncerten, valamint több magyarországi és külföldi turnén van túl. Olyan blues sztárokkal zenélhettek, mint Sugar Blue vagy Eric Sardinas, míg a Gödör Klubban a szájharmonikás-énekes Pribojszki Mátyással lépnek fel.

Az estet a Summer blues jam session zárja. A belépés ingyenes!

A fellépő zenekarok elérhetőségei:
http://www.fatcatband.net
http://www.poptorock.hu/site/zenekarok/breaking-blues
http://www.myspace.com/wildflowersbluesband


Aynsley Lister: Tower Sessions
2010-07-02 | kritika


Aynsley Lister, a brit elektromos blues új nemzedékének egyik legfigyelemreméltóbb tagja hosszú éveken keresztül trió felállásban játszott, azonban az Equilibrium című lemeze rögzítését kibővített felállással kezdte meg. A zenekarhoz a billentyűs Steve Darrell Smith csatlakozott, ezáltal nemcsak az együttes hangzása, hanem Lister gitárjátéka is megváltozott.
A gitáros-énekes az eredményen felbuzdulva úgy döntött, hogy elkészíti második koncertalbumát. A Tower Sessions felvételére egy hosszú európai turnét követően, ezév elején a Londontól délnyugatra fekvő Winchester város klubjában került sor.
A CD-t Aynsley Lister pályafutása összegzésének is tekinthetjük, mivel eddigi albumairól tizenegy szerzeményt, valamint két feldolgozást tartalmaz. Egymást követik a rajongók kedvenc dalai: a Sugar Low, az Early Morning, a Hurricane és a Hero, a lemez fénypontja mégis Prince Purple Rain című szerzeménye, de Jimi Hendrix-től a Crosstown Traffic interpretálása is kellően izmosra sikerült.
A korongot mélységében megismerve kijelenthetem, hogy Aynsley Lister és zenekara jobb formában van, mint valaha.

Manhaton Records, 2010

hoati