Kiemelt koncertek


Blues for Blue 6.
2024.04.14.


Teddy Harpo
vendég:
Benkő Zsolt

2024.04.02.


Dan Patlansky

2024.04.20.


The Mojo
2024.04.26.


Fekete Jenő 60

2024.04.27.


Shemekia Copeland
Little G Weevil
and his band

2024.07.17.

Ajánlott albumok

Hobo Blues Band
Hobo Blues Band
Idegen tollak
Mojo Workings
Mojo Workings
Long Step
Alastair Greene
Alastair Greene
Alive In The New World
Mick Pini
Mick Pini
Backtrack
The Özdemirs
The Özdemirs
Introducing The Özdemirs
Layla Zoe
Layla Zoe
Nowhere Left To Go
The Holmes Brothers
The Holmes Brothers
State Of Grace
Buddy Guy
Buddy Guy
Blues Singer




Archívum

Koncertek júniusban
2008-05-30 | koncertajánló


Blues B.R.Others Show
2008. június 14. – Budapest, Old Man's Music Club

Blúz tér 10

2008. június 7. - Nyírbátor, X. Rhythm & Blues és Motoros Fesztivál
2008. június 13. - Hajdúböszörmény, Jazz-Blues Jamboree Zenei Fesztivál
2008. június 14. - Barcs, Barcsi Blues és Jazz Fesztivál

Boll Weevil Folk Blues Gang
2008. június 3. – Budapest, Bonyai Étterem

Borsodi Blue
2008. június 7. 18:00 - Gyomaendrőd
2008. június 7. 21:00 - Békéscsaba, Sport2

Bőrgyári Capriccio
2008. június 27. – Szentendre, Artunió Galéria - Unplugged-koncert
2008. június 28. – Szeged, Kiskundorozsma Sportcsarnok

Dr. Valter Blues Társasága
2008. június 6. – Biharkeresztes
2008. június 7. – Fehérgyarmat
2008. június 13. – Berettyóújfalu, Középiskola
2008. június 21. – Debrecen, Református Kollégium

Ferenczi György és a Rackajam
2008. június 1. – Kiskunhalas, Halas Feszt
2008. június 7. – Diósgyőri Folk Fesztivál
2008. június 13. – Körmend
2008. június 14. – Szombathely
2008. június 27. - Budapest, Old Man's Music Club

Hobo
2008. június 5. – Budapest, Politikatörténeti Intézet - Doors műsor
2008. június 11. – HBB - Budapest, Zöld Pardon
2008. június 12. - HBB - Budapest, Old Man's Music Club
2008. június 21. – Bánhorváti Kastély - Csavargók Tízparancsolata
2008. június 26. - HBB - Budapest, Old Man's Music Club

Horváth Misi
2008. június 21. – Lábatlan, Gerendai Kert - Folklór Nap

Jambalaya
2008. június 5. – Budapest, Szilvüplé
2008. június 14. – Kőszeg, Rocco Pizzéria
2008. július 27. – Badacsony

Little G. Weevil és Horváth Misi
2008. június 22. – Budapest, Szimpla Kert
2008. június 29. - Budapest, Szimpla Kert

Ölveti Blues Band
2008. június 7. - Nyírbátor, X. Rhythm & Blues és Motoros Fesztivál
2008. június 13. - Szekszárd, Húsvasaló Pub

Pribojszki Mátyás Band
2008. június 25. – Szombathely, Lamantin Jazz Fesztivál

Rambling Blues Trió
2008. június 22. – Algyő
2008. június 28. – Jánoshalma
2008. június 29. – Szolnok

Rockin’ Chair
2008. június 6. - Nyírbátor, X. Rhythm & Blues és Motoros Fesztivál
2008. június 20. – Budapest, Lompos Farkas Étterem
2008. június 28. – Budapest, Meta Terasz

S-Modell
2008. június 6 . - Budapest, Mikszáth tér

Tengs Lengs
2008. június 7. – Budapest, Üllő GRAS Kft. Nyílt Nap
2008. június 14. – Barcs, Barcsi Blues és Jazz Fesztivál

The BLUESBERRY Band
2008. június 6. – Budapest, Jam Pub / Mamut 2.
2008. június 12. – Alsóörs, Harley-Davidson Fesztivál

Tom White és Barátai
2008. június 6. – Nagykőrös, Club Mango
2008. június 7. - Csemő, Templom Kert - Jawa Motoros találkozó - I. Rock és Sör Fesztivál
2008. június 21. – Cegléd, Sportcsarnok előtt - Laska Fesztivál
2008. június 27. – Törtel, Művelődési Ház – Apák Napja
2008. június 29. – Budapest, Hungaroring - Suzuki Családi Nap

Török Ádám és a Mini
2008. június 6. - Nyírbátor, X. Rhythm & Blues és Motoros Fesztivál
2008. június 7. - Badacsony, Kéknyelű Fesztivál
2008. június 8. - Göd, Piarista juniális
2008. június 13. - Győr, No Stress Rock Club
2008. június 14. - Alsóörs, Harley-Davidson Fesztivál
2008. június 20. - Miskolc, JMB Fesztivál
2008. június 21. - Budapest, Zöld Pardon

Török Ádám és a Misi
2008. június 10. – Budapest, Szimpla Kert

Tűzkerék XT
2008. június 19. –
Esztergom, Fesztergom

Vas & Halper
2008. június 2. – Budapest, Picasso
Point

Pampalini


„… aki eddig hallotta, kész lett tőle.”
2008-05-29 | beszélgetések


Borsodi László kevésbé ismert, de annál tehetségesebb blues gitáros-énekes zenekarával a Borsodi Blue-val Hit The Road And Live The Blues címmel EP-vel jelentkezett. Ez alkalomból kérdeztem Őt.

Pampalini: Mindenekelőtt kérlek, mesélj arról, hány évesen, minek a hatására kezdtél el gitározni?
Borsodi László: Egészen pici gyerekkorom óta csakis a zene érdekelt, az ágyon extázisban ugráltam, miközben ment a Zenebutik. Később a rádió előtt gubbasztottam, s polimer kazettákra vettem fel mindenféle zenét, majd azokat rongyosra hallgattam. Aztán megéreztem a gitár hangját, jött az a furcsa borzongás. 11 évesen beiratkoztam a helyi zeneiskolába (Battonya), egészen az érettségiig klasszikusgitárt tanultam - más nem volt. Majd rockzenekarosdi, önképzés és vendéglátózás következett.

P.: Az első jelentősebb formáció, amiben zenéltél a Virga Negra volt, velük három évig játszottál. Milyen emlékeid vannak erről az időszakról?
B.L.: A Virga Negrát megelőzően volt azért egy jelentős formáció, a Kőkorsó Trió, kb. 19 éves korunktól 5 évig tartott. Ez időtájt felköltöztünk Pestre, jazz-zenészekhez jártunk tanulni, én Kormos Janóhoz a Postásba. Teljesen be voltunk gőzölve, még lemezt is csináltunk, azt hittük megváltjuk a világot, de lássuk be, csak lelkes amatőrök voltunk. Egyébként akkori zenésztársam Paróczai Attila ma a Török Ádám és a Mini basszusgitárosa, de mint tudjuk, Ő nyomta le a Piramis bulikat is. Aztán 25 évesen hazaköltöztem vidékre, s kitaláltam a Virga Negra nevű blues-formációm, ekkoriban érdeklődésem már teljesen a blues felé fordult. 2001 nyarán Török Ádámékkal turnéztam a balcsi körül, ott vendégeskedett Horváth Misi herflis barátunk is, aki csatlakozott a friss Virgához, s kezdetét vette az a csodálatos, őrült három év. Misi remek szervező volt, rengeteget koncerteztünk az egész országban, azok a pesti éjszakák, forró nyarak, kocsiban alvás, Tabáni bulik a legnagyobbakkal... S megvalósult álmok, megismerkedtünk, együtt játszottunk azokkal a zenészekkel, akiket addig csak bámultunk koncertjeiken.

P.: Ezt követően létrehoztad a saját zenekarodat. Kik az együttes tagjai, kérlek mutasd be Őket!
B.L.: A Borsodi Blue zenekar azért jött létre 2005 környékén, mert én finomabb muzsikát szerettem volna játszani, a saját szerzeményeimet. A Virgával szinte csak feldolgozásokat nyomtunk, lakhelyemhez közel van a megyeszékhely Békéscsaba és Gyula telis-tele kiváló muzsikusokkal. Itt álmodtam meg az új formációt, az első dobos a zseniális Köles Márk volt, Őt később egy másik isteni dobos Teleki Pál váltotta. A basszusgitárt egy fenomén Pfeff Márton kezeli, a zongorista, hát kérem, nem találok rá szavakat, Őt Magda Lajosnak hívják. Elnézést kérek mindenkitől, de nem tudok rájuk szerényebb jelzőket használni.

P.: Milyen stílust képviseltek?
B.L.: A zenei stílusunk... Hát sok minden van benne, én a blues felől közelítek, de a harmóniák nagyon gazdagok, ugyanakkor tök egyszerűek is egyben. Felbukkan egy kis soul, jazz, groove-ok, szinte csak a gitár blues-os, meg talán az ének. Azt hiszem szerénytelenség nélkül állíthatom, a szakmából aki eddig hallotta, kész lett tőle.
Amikor zenét szerzek, számomra nem elég, hogy "csak egy" dalt írok, én baromi jó nótát akarok, olyat, ami érzelmileg felkavaró, szívbe markoló. Erre talán a Guitars Weep Too c. dal jó példa, de ez már nem az én dolgom, hogy eldöntsem. Mindenesetre komponáláskor nem az a fő szempont, hogy mit lehet eladni, és mire lehet táncolni. A zene szórakoztasson, de az érzelmekre is hasson!

P.: A napokban Hit The Road And Live The Blues címmel EP-vel jelentkeztetek, melynek lemezbemutató koncertjét a békéscsabai Elefánt sörözőben tartottátok. Mit kell tudni erről a lemezről, a koncerten kik voltak a vendégek?
B.L.: A Hit The Road And Live The Blues még csak egy kislemez, de a Békéscsabán működő klubunkban (www.elefantsorozo.hu) jó kis lemezbemutatót kerekítettünk! A vendégekhez azt hiszem, nem kell kommentár, számunkra óriási megtiszteltetés volt, hogy nagy-nagy örömmel utazott le hozzánk Benkő Zsolt, Pribojszki Mátyás és Little G. Weevil (Szűcs Gabesz), Ő egyébként 16 állomásos amerikai turnéjáról érkezett. Fantasztikusat jammeltünk. Köszönöm Nektek!!! Az Elefánt Blues-Club egyébként lassan országos hírű, rengeteg koncert volt már itt, mindenki fantasztikusan érzi magát, 150-200 fővel zsufi teltházak előtt mennek az előadások, a hangulat elképesztő.

P.: A lemezborítón Enrico Crivellaro dicsérő sorai olvashatóak. Honnét ez az ismeretség?
B.L.: Enrico-t személyesen nem ismerem, csupán néhány e-mailt váltottunk, Ő Pribojszki Matyival muzsikált rendszeresen, megkerestük az ajánlóval kapcsolatban, s miután meghallgatta a lemezt, örömmel vállalta! Ezúton is köszönet a szép szavakért!!!

P.: Melyek azok a zenészek, akikkel az eddigi pályafutásod alatt szívesen játszottál?
B.L.: Az elmúlt hosszú időben, mint már meséltem, rengeteg csodálatos muzsikussal játszhattam, jammelhettem, mindet felsorolni képtelenség, így csak azt a két gitáros-énekes-frontembert emelném ki (mivel magam is ez volnék, vagy mi) akiktől a legtöbbet tanultam. Fekete Jenő és Little G. Weevil. Na és persze Török Ádámékkal a legendás Mini-ben is fantasztikus érzés volt játszani.

P.: Mik a jövőbeni terveitek? Várható-e, hogy a nyár folyamán nagyobb fesztiválokon is felléptek?
B.L.: A terveink között ez év végén vagy legkésőbb jövő év elején az első nagylemez szerepel, full élőben egyszerre játszva, fúvóskarral! Remek dalokkal, modern hangszereléssel, már alig várom! S a koncertek, fesztiválok? Hát ez érdekes történet. Ha valaki ellátogat a honlapunkra (www.borsodiblue.hu) észreveheti, hogy nem hemzseg a koncertmenü. Én, közel 10 éve játszom a nagy nyári fesztiválokon, még a Kőkorsóval kezdtünk, majd jött a Virga, majd a Borsodi Blue. Mindig fillérekért játszottunk, akkor is, mikor mondjuk közben a Mini-vel ezrek előtt játszottam a Szigeten. Az idén kértem némi gázsiemelést, ezért cserébe eljött volna velünk Little G. Londonból (még így is olcsó János voltam), két órás műsort + jammet ígértem, sehova nem kellett.
Novemberben a legendás zentai MOJO klubban játszunk amerikai és belgrádi zenekarokkal egy blues-fest keretében, franciaországi és hollandiai egyeztetések is folynak. Egyértelműen a külföldben, főleg Nyugat-európában és a skandináv vidékben látunk fantáziát. Természetesen idehaza is minden meghívást örömmel veszünk, látogassátok meg honlapunkat, hallgassatok bele a zenénkbe + csekkoljátok meg a videót, s írjatok a vendégkönyvbe!
Köszönöm szépen a Bluesvan-nak az érdeklődést, nagyon sok szeretettel üdvözlünk minden kedves BLUES-kedvelőt!!!

A beszélgetés e-mail váltáson keresztül valósult meg.

Pampalini


Pribojszki Mátyás Band lemezbemutató
2008-05-28 | koncertajánló


Pribojszki Mátyás Band lemezbemutató

2008. június 9. 20:00 - Budapest, Take Five
2008. június 10. 20:00 - Békéscsaba, Jókai Színház


2008. májusában jelenik meg a Pribojszki Mátyás Band legújabb stúdiólemeze How Many More? címmel. Az új lemez 12 számot tartalmaz, melynek többsége saját szerzeményekből, valamint egyedi felfogású, tradicionális jazz/blues dalokból állnak. Ez egy igazi csapatmunka, ahol a dalok megkomponálásában mind az öt muzsikus letette zeneszerzői névjegyét.

A zenekar tagjai kiváló jazz/blues muzsikusok, akiket a saját hangszerükön az itthoni legjobbak között tartanak számon: Pribojszki Mátyás - szájharmonika, ének, Pengő Csaba - nagybőgő, basszusgitár, Kovács Erik - zongora, Gyenge Lajos - dob, valamint II. Szász Ferenc - gitár.

A nagylemez legfőbb mondanivalója az anyag címadó dala, How Many More?, amelynek igényes szövegét Póka Angéla írta.
Az egész album hanganyaga rendkívül színvonalas, hangulatos és változatos, egy igazi zenei csemege, mely szűk műfaji keretek közé nem szorítható. A dallamos, modern "smooth jazz" elemek egyaránt felfedezhetőek, (How Many More?, I'll Play The Blues For You), ugyanúgy mint a klasszikus swing és blues motívumok (Hard Working Man, Mistery Train, Ain't The Fine, The Moonshiner). S ugyanakkor hallhatunk dinamikus groove-os és erős funky érzésekkel teli dalt (It's Too Late Brother), illetve különleges hangulatú, saját szerzeményeket is (Old Fellows, Glare Of A Sea-dog). A hanganyag zárószáma egy csodálatos feldolgozása Lonnie Johnson: Old Rocking Chair című számának, mely méltó befejezése ennek az új albumnak.

Az új Pribojszki Mátyás Band lemez méltán ajánlható minden élőzene rajongónak, korosztálytól függetlenül.


A T. Rogers kíséri Mem Shannon-t a nyugat-európai turnéján
2008-05-26 | hír


Május 29-től nyugat-európai turnén vesz részt a T. Rogers zenekar, amelyen Mem Shannon kísérőzenekara lesznek. A turné közel egy hónapos, s Németországot, Franciaországot, Ausztriát, Belgiumot és Luxemburgot érinti. Magyarországi fellépés nem szerepel egyelőre a dátumok között. Mind Mem Shannon, mind a T. Rogers ugyanannál az ügynökségnél van, így jutott hozzá kemény lobbizás árán ehhez a lehetőséghez a hazai együttes.
Mem Shannon New Orleans-ban született, gyerekkorában klarinéton kezdett el játszani, csak később, 15 éves korában váltott gitárra. Eleinte (a) The Ebony Brothers Hot Band zenekarral játszott, majd a Free Enterprize-zal. Édesapja 1981-ben meghalt, ekkor taxizni kezdett, hogy a családját el tudja tartani. Pár évig abba is hagyta a zenélést, amit 1990-től folytatott, majd 1991-ben megnyertek egy tehetségkutató versenyt. 1995-ben jelent meg az első albuma A Cab Driver's Blues címmel, ezt még továbbiak követték.
Mem Shannon zenéjében a funk, a jazz, a rock & roll és a soul keveredik, CD-i remek modern gitár blues korongok.
A T. Rogers-ről tudni kell, hogy a Nemzetközi Dalszerző Verseny blues kategóriájának ötödik helyezettje a Goin' Home Train szerzeménnyel. A csapat a nyár folyamán a paksi Gastroblues Fesztiválon is játszik.

Turista


X. Rhythm & Blues és Motoros Fesztivál
2008-05-22 | koncertajánló


Hagyományteremtő céllal indult 1998-ban a Nyírbátori Rhythm & Blues Fesztivál és Motoros Találkozó. A két nap alatt amatőr, de főként profi zenekarok hozzák testközelbe ezt a mélyről induló, őszinte muzsikát. A fellépők között mindig ott vannak az ország legjobbjai, de külföldi kiválóságok is láthatók. Különösen így lesz ez a 10. születésnapját ünneplő fesztiválon 2008-ban.

2008. június 6.
Signal (Debrecen)
Rockin’ Chair (Budapest)
G Jam Project (Mátészalka)
Zepsession (Veszprém)
JJ Band (Lengyelország)
Török Ádám 60! (Budapest)
Papa Blues Band (Tiszafüred)

2008. június 7.
Chrome Rt. (Balmazújváros)
Ölveti Blues Band (Debrecen)
Holywater (Lengyelország)
Hétfő Este Blues Band (Nyíregyháza)
Blúz tér 10 (Budapest)
Livin’ Blues (Hollandia)
Chicago Combo (Debrecen)

Egyebek:
motoros felvonulás, motoros áldásosztás, díjazott motoros vetélkedők, szabad strandolási lehetőség, Blues-járat (kisvonat) a városközponttól óránként

Szpíker: Nemes Nagy Péter

Belépőjegy:
péntek (06. 06.) 2.000 Ft
szombat (06. 07.) 2.500 Ft

Motorosoknak kétnapos jegy 4.000 Ft (kempinggel, strandbelépővel együtt)
A belépőjegyek ellenértéke üdülési csekkel is fizethető.

A fellépőkről bővebben itt lehet olvasni.


Megjelent JW-Jones új lemeze
2008-05-20 | hír


JW-Jones a fiatal kanadai blues gitáros Bluelisted címmel új lemezzel jelentkezett, mely a Maple Blues Awards nyertes zenész ötödik albuma. Jones 4 kontinens 13 országában koncertezett, együtt dolgozott az Egyesült-Államok és Kanada vezető muzsikusaival, Kim Wilson-nal, Colin James-sel, David “Fathead” Newman-nal és Roxanne Potvin-nal.
Az új lemezen a saját számok mellett 4 feldolgozás nóta is megtalálható, vendég muzsikusként hallhatjuk Little Charlie Baty (gitár, szájharmonika), Junior Watson (gitár), Richard Innes (dob) és Larry Taylor (basszusgitár) játékát. A lemezborító szövegét Dan Aykroyd írta.
JW-Jones lemezeit a Northern Blues Music adja ki, melyeket Európában a német CrossCut Records forgalmaz.

Számcímek:
1. Double Eyed Whammy
2. Looking The World Straight In The Eye
3. Can't Play A Playboy
4. Mad About You
5. Wasted Life
6. Somebody's Got To Burn
7. Heavy Dosage
8. That's Wrong Mama
9. Waiting On You
10. The Doctor
11. Out Of Service Blues
12. Bogart Bounces Again
13. Silent Treatment
14. Tickets On Yourself


Pampalini


Problémás helyek ahová ne menjünk!
2008-05-15 | hír


Kedves olvasóink, a mai naptól Problémás helyek ahová ne menjünk! címmel fórumot indítottunk, mivel a közelmúltban információk jutottak el hozzánk, hogy hazai blues zenészek fellépésük alkalmából kellemetlen, megalázó helyzetbe kerültek. A fórumon lehetőség nyílik a zenészek számára, hogy a koncerthelyekkel kapcsolatos negatív vagy akár a pozitív élményeikről is beszámolhassanak. Várjuk a klubok tulajdonosainak, koncertszervezőinek a hozzászólásait is.

Turista & Pampalini


Hírek a Delta Groove Productions-ról
2008-05-13 | hír


Néhány új hírrel szolgálhatunk a Delta Groove Productions felől, hisz a múlt héten megtartották a harmadik All Star Blues Revue-t, valamint megjelenés előtt állnak új korongok is.
2008. május 9-én Clarksdale-ben (Mississippi) a Ground Zero Blues Club-ban tartották a nagyszabású 3RD ANNUAL DELTA GROOVE ALL-STAR BLUES REVUE-t, szenzációs fellépőkkel.
A klubba - melynek tulajdonosa Morgan Freeman és Bill Luckett - 270 szerencsés jutott be, hogy megtekintse a következő előadókat: The Mannish Boys, Jackie Payne Steve Edmonson Band, Phillip Walker, The Insomniacs, Los Fabulocos featuring Kid Ramos, Lynwood Slim, Jason Ricci & New Blood. De nemcsak e kiadó muzsikusai koncerteztek, hanem a Blue Witch Records-tól is érkeztek zenészek, valamint láthatóak voltak speciális vendégek is.
A megjelenésre váró lemezeknél a sort Mike Zito kezdi, aki „ismeretlen” arc a kiadónál, a CD-je 2008. május 20-án jelenik meg Today címmel. A fiatal tehetség a Van Halen hatására kezdett el gitározni. Az első albuma 1996-ban jelent meg Blue Room címmel, ezt követte 1999-ben az America’s Most Wanted. 2004-ben jelent meg a Slow It Down című CD-je, olyan remek dalokkal, mint a Long Dark Road vagy a Change My Ways. A következő évben több mint 250 koncertet adott. Zenéjére olyan előadók voltak hatással, mint Prince, Van Halen, Jimi Hendrix, Eric Clapton, SRV, Walter Trout, B.B. King és Buddy Guy. Igazi áttörésnek ígérkezik az új album, hiszen Mike most már egy profi kiadót is a háta mögött tudhat.
Jó hír, hogy 2008. június 17-én fog utcára kerülni (az interneten a kiadó oldalán már rendelhető) a The Mannish Boys új albuma, melynek a címe Lowdown Feelin'. Ez a negyedik korongja az együttesnek, a lemezen szereplő nevek pedig magukért beszélnek: Bobby Jones, Finis Tasby, Johnny Dyer, Randy Chortkoff, Frank “Paris Slim” Goldwasser, Kid Ramos, Kirk “Eli” Fletcher, Ronnie James Weber, Tom Leavey és Richard “Big Foot” Innes. A csapat megidézi az olyan legendás Rhythm & Blues koncerteket, mint amilyen a Johnny Otis Show vagy az Ike Turner & The Kings Of Rhythm fellépései voltak, és elhozza a XXI. századba az American Folk Blues Festival-ok hangulatát.
A Jackie Payne Steve Edmonson Band is új lemezzel jelentkezik, melynek a megjelenése 2008. július 22. A páros és csapata ízes, energikus gospel, soul, blues és R&B zene keverékét játssza, a megjelenés előtt álló albumuk címe: Overnight Sensation.
A sort a Soul of John Black Black John albuma zárja augusztusban. Az előadó névválasztását egy 1976-ban készült film inspirálta. Zenéjére hatással volt Leadbelly, Muddy Waters, John Lee Hooker, Buddy Guy, Lightnin’ Hopkins, Bo Diddley, Blind Boy Fuller és Al Green. A debütáló albumával - The Good Girl Blues - foglalkozott a Wall Street Journal, az Interview, a Blender, a Billboard és a New Yorker is, valamint jelölték a Best New Artist Debut címre.
A 2008. évi Blues Music Awards-ra több előadót is jelöltek a kiadótól, de csak egyikőjük, Honey Piazza nyert, Ő a Pinetop Perkins Piano Player díjat vihette haza.

Turista


Átadták a Blues Music Awards díjait
2008-05-08 | hír


A tegnapi nap folyamán nyilvánosságra hozták a 2008. évi Blues Music Awards nyerteseit.
A huszonkilencedik alkalommal megrendezésre került díjátadót a tunicai (Mississippi) Grand Casino and Hotel-ben tartották, a nyertesek névsora az alábbiakban található.

Acoustic Album of the Year
Bobby Rush - Raw

Acoustic Artist of the Year
Bobby Rush

Album of the Year
Watermelon Slim & The Workers - The Wheel Man

B.B. King Entertainer of the Year
Tommy Castro

Band of the Year
Watermelon Slim & The Workers

Best New Artist Debut
Diunna Greenleaf & Blue Mercy - Cotton Field to Coffee House

Contemporary Blues Album of the Year
Tommy Castro - Painkiller

Contemporary Blues Female Artist of the Year
Bettye LaVette

Contemporary Blues Male Artist of the Year
Tab Benoit

DVD
Kenny Wayne Shepherd - 10 Days Out: Blues From the Backroads

Historical Album of the Year
Epic/Legacy - Breakin' It Up, Breakin' It Down - Muddy Waters, Johnny Winter, James Cotton

Instrumentalist - Bass
Bob Stroger

Instrumentalist - Drums
Sam Lay

Instrumentalist - Guitar
Bob Margolin

Instrumentalist - Harmonica
Kim Wilson

Instrumentalist - Horn
Deanna Bogart

Instrumentalist - Other
Robert Randolph - Pedal Steel

Pinetop Perkins Piano Player of the Year
Honey Piazza

Song of the Year
'Gonna Buy Me a Mule' - Koko Taylor, Koko Taylor - Old School

Soul Blues Album of the Year
Holmes Brothers - State of Grace

Soul Blues Female Artist of the Year
Irma Thomas

Soul Blues Male Artist of the Year
Bobby Rush

Traditional Blues Album of the Year
Koko Taylor - Old School

Traditional Blues Female Artist of the Year
Koko Taylor

Traditional Blues Male Artist of the Year
Hubert Sumlin

Pampalini


Akkord-rekord
2008-05-07 | kritika


Thanks Jimi Festival – Wroclaw
2008. május 1.


Kérlek alássan, a minap a Jimi Hendrix Memorial Band-el Lengyelországban, Wroclawban jártam, a Thanks Jimi Fesztiválon. Ott az a dilijük a helyieknek, élükön egy Leszek Cichonski nevű gitáros fickóval, hogy ők márpedig kétezren gitározzák egyszerre a Hey Joe-t. Hallottam erről korábban, mondtuk is hasonlóképp fafejű barátaimmal a kocsmában, hogy aszongya, „na, az aztán fergetegesen jól szólhat, hisz nálunk keleten három embert sem tudnak normálisan kihangosítani!”. Hát itt most töredelmesen bevallom, teljesen mindegy, miképp szólt, amikor a kábé kétezer ember együtt pengetett, lúdbőrözött a hátam és felállt a szőr a karomon.
Az ötlet persze Jimi Hendrix szülőhazájából, Amerikából ered. Ott vésték be magukat először a rekordok könyvébe. De a lengyelek kétezerháromban ringbe szálltak, s 2006-ban már ezerötszáznyolcvanegy gitárossal tépették a húrokat egy időben, egy helyen. Jelenleg rekordtartók. És idén újra megpróbáltak javítani az eredményen.
Már a szálloda portásának útbaigazítása során alkalmat kaptam az elképedésre. A wroclawi főtéren? A belváros szívének kellős közepén? Elképzeltem egy hasonló rendezvényt Budapesten, teszem azt, a Vörösmarty vagy a Kossuth téren. Hát, az teljességgel lehetetlen, ugye? A rendezvény előbb sosem látott méretű aláírásgyűjtés-versenybe torkollna az akarók és az ellenzők között, meghallgathatnánk nagy formátumú várospolitikusaink jól betanult véleményét a tárgyban, aztán elsikkadna az egész. Kevésbé rossz esetben kitelepítenék a koncertet valami isten háta megetti helyre, ahova aztán méregdrágán lehetne tojtoj slozikat, meleg sört aranyárban mérő sörsátrakat, orvosi ügyeletet, és (fővárosi létszámhiány miatt) vidéki rendőröket telepíteni. Nem úgy Wroclawban. Gyönyörűen kipofozott főtér az, egy kis darab Prága, a házak tövében meghitten lapuló sörözőkkel és kávéházakkal, mindegyikben ott a vécé ugye, az infrastruktúra tehát adott (amiképp nálunk is), rendőrre pedig nincs szükség, mert a rendet ugyan itt is nagydarab, feketébe öltözött, többnyire kopasz, ámde nyugodt és barátságos fickók biztosítják. Talán mert nincs is rendetlenkedés.
Délelőtt tizenegy körül értünk a térre, már szólt a zene, s gyűlt a nép. Odavezető utunkban minduntalan vállukon gitárt cepelő srácokba és lányokba, apákba, anyákba, nagyapákba és nagyanyákba botlottunk, mindannyian egy irányba igyekeztek, mintha csak addig bujkáló zombik adtak volna randevút egymásnak a központban, s vállukon a hangszer titkos ismertetőjel lenne.
Aki akarta, az egész eseményt onlájn követhette a neten. Egy lengyel banda után következtünk mi, a fesztiválokon szokásos csúszással, s mivel utánunk rögtön a fő attrakcióra, vagyis a Nagy Együttgitározásra került sor, s az onlájn menetrendet be kellett tartani, nem sok idő jutott ránk. A lengyel közönség barátságosan, lelkesen üdvözölt minket. A korábbi években olyan muzsikusokat láthattak, hallhattak magyar színekben, mint például Tóth János Rudolf, vagy Póka Egon, így bizakodva várhatták a muzsikát. Hát mi is bizakodva, barátságosan és lelkesen belecsaptunk az első számba, s mindjárt otthon érezhettük magunkat, a tekintetben mindenképp, hogy színpadi hangkontroll egész egyszerűen nem létezett. Azonnal átálltunk vizuális kommunikációra, amiben nagy rutinunk van, viszont sosem működik igazán jól, miképp ezúttal sem. Így a lengyel nagyérdemű vagy másfél percen át csodálhatta, amint a magyar muzsikusok hidegvérrel keresgélik egymást és az egyet, miközben vad metakommunikációt folytatnak a technikai személyzettel. És meg is tapsolták. Kedvesen, jó szívvel. Aztán hagyták, hogy javítsunk, meg is dicsértek a tenyerükkel. „Vovselávsi popsnemási grosije venger, dzsimi hendriksz memori bend!”, hirdette ki a műsorvezető (később megveregette a vállamat és megkérdezte, hogy tetszik Lengyelország), s mehettünk utunkra, kicsit mérgesen, kicsit boldogan, a hülye, süket fejünket átkozva.
Aztán a színpadot ellepték a zenészek (Magyarországot ezúttal Szagán György képviselte), és Leszek Cichonski Úr vezényletével következett a rekorddöntési kísérlet. A színpadtól jobbra (rendezői jobb) széles lépcsőfokokból épített tribünön foglaltak helyet az elektrogitárosok, mindegyik saját kis kombóval a lábnál, lehettek vagy kétszázan. Előttük egy, a kora által már indokoltan homlokilag kopasz, ám maradék göndör haját a feje tetejére copfozott lengyel híresség vezényelt, természetesen gitárral a nyakában, lelkesen, jó kedvűen, csillogó szemekkel, mit sem törődve a háta mögött álló csapat tizenöt évnyi átlag korával, s gyakori vendéghangjaival. A bal oldali tribünön az akusztikus gitárok kaptak helyet, és ők töltötték meg a színpad előtti részt is, egészen a kordonig, amin túl a wroclawi nagyérdemű vigyorgott, sörözött, evett, és szaporán, hangosan buzdított. Jómagam fényképezőgéppel a kezemben bejártam a színpadot, mindkét tribünt, és a dühöngőt is, vigyorogni voltam kénytelen, mintha csak született wroclawi lennék, a karom és a hátam pedig csendesen lúdbőrözött a mintegy tízpercnyi idő alatt, míg a Hey Joe szólt. Hol együtt, hol csak az elektro-, hol csak az akusztikus gitárokon. Hogy milyen volt ez, mint zenei élmény? Teljesen mindegy. Hogy sikerült-e megdönteni a tavalyi rekordot? Én nem tudom, de nem is nézek utána, mert az is teljesen mindegy. Valami olyasmi történt, valami olyasmit érez ott a helyszínen az ember fia és lánya, amihez képest minden teljesen mindegy. Az is, hogy milyen országban vagy, hogy eszedbe jut-e közben Hendrix, hogy a Hey Joe-t játsszák vagy a Szomorú vasárnapot, hogy hamisan-e vagy jól, s hogy előzőleg mi jól játszottunk vagy rosszul. Csak néztem a tengernyi csillogó szemet, a nevető, színpadra felmászó tiszta tekintetű kölyköket, a szedett-vedett gitárjaikat és azt gondoltam, jó eséllyel azt sem tudják, ki az a Jimi Hendrix, azt sem, ki írta a Hey Joe-t, és feltehetően nem is érdekli őket. De az igen, hogy itt most együtt lehetnek, együtt próbálnak megdönteni egy rekordot, s hogy bármennyire is komolytalan dologról van szó, mégis csak a városukat, a hazájukat és egymást segítik, és így építenek hidat más hazák tulajdonosaival, akiket boldogan, barátságosan fogadnak. És éppen ez a lényeg, így tenni valamit a hazádért, azáltal mások hazájáért, minderről mit sem tudva, csak a hecc kedvéért, mosolyogva, görcstelenül, és sohasem mások rovására. Nem kenyerem a pátosz, de elérzékenyültem, na. Bírom a lengyeleket, hej!
Aztán, hogy a szentimentalizmust szétcsapjuk, vacsoráztunk, söröztünk, és a föld alá bújt Tykend klubban meghallgattuk a nappal színpadmesterként funkcionáló fickó zenekarát. Az is remeknek bizonyult, a nagyobb részt kölkökből álló nagyszámú közönség szerette őket, nem törődtek vele, hogy minden második szám Hendrix, s hogy a dalok szerzője harminc éve halott. És az asztalunknál ülő, ötvenedik ikszét már elütött nagyszerű gitárostól, Leszek Cichonskitól is percenként kértek autogramot.
Talán olyan lehet minderről beszámolni, mint lerajzolni egy focimeccset. Ízelítőként ehun egy lehetőség.
De azt mondom, nézzétek meg jövőre a saját szemetekkel, bár a fülembe jutott, hogy néhány bátor magyar a fejébe vette a rendezvény magyarországi honosítását. Kívánok nekik sok szerencsét, kevés magyaros széthúzást, és kívánom, hogy találkozzanak a lehető legkevesebb rosszindulattal és ostobasággal! (Ugyanitt szponzor kerestetik!)

A fesztiválon készített képek egy része a Fotó rovatban megtekinthetőek.

Berta Zsolt


Jambalaya: Wonder What Can Happen
2008-05-06 | kritika


A Jambalaya zenekar 2008. január 6-án, Vízkereszt napján koncertet adott a budapesti Merlin Színházban, mely koncertet rögzítettek, és Wonder What Can Happen címen CD-n, DVD-n jelentettek meg.
A Jambalaya hazánk egyetlen New Orleans-i zenét játszó zenekara. New Orleans Louisiana délkeleti részén fekszik, a Mississippi folyó partján, a Pontchartrain tótól délre.
New Orleans a jazz városa, melynek szórakoztató negyedében, a Storyville-ben alakult ki a később „tradicionális jazz”-nek nevezett fekete muzsika, melyet a város fekete lakossága, a zenei szabadságra való törekvés jegyében hozott létre, az ismert dallamok variált előadásával.
De a város a világhírű kreol és cajun konyha otthona - a jambalaya is egy jellegzetes New Orleans-i étel -, és minden évben megrendezik a Mardi Gras fesztivált, mely tükrözi New Orleans gazdag örökségét, az ott élők szociális és kulturális sokszínűségét.
Ez a sokszínűség jellemzi a zenéjüket is, melyet a Jambalaya zenekar saját felfogásban játszik. A zenekar létrehozója Nemes Zoltán, aki először szóló zongoristaként koncertezett, majd duóban, trióban zenélt, végül 2005. áprilisában megalapította a Jambalaya zenekart.
Első lemezük 2006. áprilisában I Just Wanted To Say címmel jelent meg, melyről két szám (Junco Partner, Let Them Talk) a most kiadásra került koncert felvételen is megtalálható.
A koncerten a fiúk ismert, és kevésbé ismert New Orleans-i szerzők dalait (Bob Shad, Chris Kenner, Malcolm John Rebennack Jr., Ron Levy, Johnny Adams, Professor Longhair, Allen Toussaint), híres New Orleans-i „slárgereket” (Junco Partner, Big Chief, Iko-IQ), valamint két saját szerzeményt játszanak úgy, hogy ezen számok egységet alkotnak, egyik sem lóg ki a sorból.
A CD-n található tíz szám egy kivételével (Stop) a DVD lemezen is megtalálható, mely korongot kiegészítettek „extrákkal”, megtekinthetjük a koncerten készített fotókat, s láthatunk egy beszélgetést a zenekar vezetőjével.
A koncerten a zenekarnak sikerült megidéznie a Mardi Gras fesztiválok hangulatát, melyet most akár otthon is megízlelhetünk. Fenséges falat!

NarRator Records, 2008

Pampalini


B.B. King Múzeum nyílik
2008-05-02 | hír


2008. szeptember 13-án B.B. King Múzeum nyílik Indianola-ban, a Mississippi Delta közepén.
B.B. King-et munkássága elismeréseként 1984-ben beválasztották a Blues Foundation Hall Of Fame-be, 1987-ben pedig a Rock And Roll Hall Of Fame-be.
2005-ben a University Of Mississippi díszdoktorává avatták.
A minden idők legaktívabb zenészének még 70 éves korán túl is évi 200 fellépése van. Nyert 14 Grammy díjat, valamint több mint 150 albumot készített.
A Múzeum egy non profit szervezet lesz, bemutatja a „király” életét, a karrierjét, támogatni fogják a művészetet és az ifjúság nevelését.

Turista


Koncertek májusban
2008-05-01 | koncertajánló


Blues B.R. Others Show
2008. május 1. – Szeged, Majális
2008. május 13. – Budapest, Old Man’s Pub

Blues Juice
2008. május 3. – Budapest, Városliget
2008. május 18. – Budapest, Orczy-kert
2008. május 23. – Budapest, HENRY J. BEANS - BLUES ALLEY

Blúz tér 10
2008. május 9. – Budapest, Telihold Blues Vendéglő
2008. május 11. – Bábolna, XII. Nemzetközi Kamionos Fesztivál
2008. május 15. – Budapest, Vakok Állami Intézete
2008. május 24. – Siófok, Contakter Balaton átrepülő Nemzetközi Hőlégballon Verseny és Fieszta

Boll Weevil Folk Blues Gang
2008. május 6. – Budapest, Bonyai Étterem

Bornemissza Ádám
2008. május 30. - Özséb - Bornemissza Ádám, Budapest, Zöld Macska

Hobo
2008. május 1. – HBB – Budapest, Tabán
2008. május 1. – HBB – Budapest, Old Man’s Pub
2008. május 2. - Az akasztottak balladája - Francois Villon verseit előadja Hobo - Pécs, Művészetek Háza
2008. május 5. - Csavargók Tízparancsolata – Budapest, Új Színház
2008. május 9. – HBB - Kapuvár
2008. május 10. – HBB vagy Kötéltánc, Várpalota
2008. május 11. – HBB – Budapest, Gödör
2008. május 12. - Csavargók Tízparancsolata - Debrecen, Csokonai Színház
2008. május 13. - Csavargók Tízparancsolata - Debrecen, Csokonai Színház
2008. május 16. – HBB - Kiskőrösi motorostalálkozó
2008. május 22. - 68-as est, Budapest, Politikatörténeti Intézet
2008. május 23. – HBB - Gyöngyös
2008. május 24. – HBB - Sajószentpéter
2008. május 25. – HBB – Budapest, Gödör
2008. május 26. – HBB - Kiskunhalas
2008. május 29. – HBB – Budapest, Old Man’s Pub
2008. május 31. – HBB – Gönc

Jambalaya
2008. május 1. – Budapest, Petőfi Csarnok - 'Éjjén május elseje' fesztivál
2008. május 2. – Budapest, Fészek Klub
2008. május 9. – Budapest, Szilvüplé

Little G. Weevil & Horváth Misi
2008. május 23. – Szekszárd, Húsvasaló Pub
2008. május 27. – Budapest, Szimpla Kert

Little G. Weevil Band
2008. május 29. – Budapest, Fat Mo’s Music Club

Musical Trips
2008. május 2. - Lábatlan
2008. május 10.- Dunakeszi, Part Café

Nemes Zoli & Horváth Misi
2008. május 1. - Budapest, Szimpla kávézó

Sonny
2008. május 1. – Kecskemét, Majális + The Wild Cows
2008. május 1. – Nyíregyháza + The Wild Cows
2008. május 2. - Zebegény + Horváth Mihály
2008. május 3. – Villány + The Wild Cows
2008. május 8. - Budapest, Építész-pince + The Pawn Shop Boys
2008. május 9. – Tarján + Horváth Mihály
2008. május 15. - Budapest, Fat Mo’s Music Club + The Wild Cows
2008. május 22. - Budapest, Nothing But The Blues Pub + Horváth Mihály
2008. május 24. - Budapest, Amigo bar + The Wild Cows
2008. május 29. - Budapest, Lámpás + The Pawn Shop Boys
2008. május 31. - Nagykőrös + Big Fat Chubby

Rockin' Chair
2008. május 15.- Budapest, Lámpás Klub
2008. május 17. - Budapest, Rézmál Kávézó
2008. május 24. - Budapest, Menta Terasz

T. Rogers
2008. május 16. – Budapest, Fregatt
2008. május 23. – Budapest, Fregatt

Tengs-Lengs
2008. május 10. – Budapest, Ráday kupola
2008. május 16. – Érd, Blues tanya
2008. május 24. - Tiszakécskei Motoros Majális
2008. május 29. - Szolnoki Sörfesztivál

The BLUESBERRY Band
2008. május 3. – Balatonalmádi, Budatava Rock Pub
2008. május 17. – Balatonalmádi, Budatava Rock Pub


Tom White
2008. május 2. – Szekszárd, Húsvasaló Pub
2008. május 8. - Vác, Főiskolai Napok
2008. május 10. - Cegléd, Béke Tér - Dee Jay\'s Pub
2008. május 17. – Nagykőrös, Bols Jazz Cafe
2008. május 31. – Szolnok, Bajor Sörfesztivál

Török Ádám és a Mini
2008. május 1. – Budapest, Tabán
2008. május 1. - Martfű
2008. május 4. – Budapest, Sörsátor
2008. május 15. – Budapest, DVD bemutató
2008. május 17. - Kaposvár

Turista