Archívum
A Tommy Castro & The Painkillers Magyarországon
2022-10-01 | koncertajánló
A 30. jubileumát ünneplő amerikai Tommy Castro & The Painkillers végre Magyarországot is útba ejti őszi Európa-turnéja során. Október 12-én a budapesti Analog Music Hallban várja a hazai blueskedvelőket az idén is számos nemzetközi elismerést begyűjtő zenekar.Az ősz legfontosabb hazai blueseseménye kétségtelenül a Tommy Castro & The Painkillers koncertje lesz, hiszen a három évtizedes múltra visszatekintő csapat három kategóriában is a legjobbnak bizonyult májusban a 43. Blues Music Awardson, de a Blues Blast Magazine szavazói is a 2022-es év legjobb blueszenekarának választották a Castro vezette formációt.
A bluesszcéna egyik legkarizmatikusabb előadója Tommy Castro, aki a ’90-es évek eleje óta szállítja a jobbnál jobb lemezeket, és a legendás nagy blueselődökhöz hasonlóan vég nélküli turnékon, rengeteg élő fellépésen népszerűsíti a blues műfaját. Készített albumokat a Blind Pig Records és a Delta Groove részére, 2009 óta az Alligator Records adja ki a lemezeit.
Fellépésüket ajánljuk mindenkinek, aki nyitott a bluesban és R’n’B-ben gyökerező, dallamos, a hangszeres improvizációkat sem mellőző muzsikára. A Tommy Castro & The Painkillers minden bizonnyal egy emlékezetes estét varázsol az Analog Music Hall koncerttermébe.
A LOTS Music bemutatja:
Tommy Castro & The Painkillers 30th Anniversary Tour
2022. október 12.
Budapest, Analog Music Hall
Tommy Castro – gitár, ének
Randy McDonald – basszusgitár
Bowen Brown – dob
Michael Emerson – billentyűs hangszerek
Jegyek elővételben kaphatók a TIXA.HU online rendszerében (6900 Ft) és a koncert napján személyesen a helyszínen, 7500 Ft-os áron. További részletek a koncert Facebook-oldalán.
hoati
Folytatódik a Blues Session koncertsorozat
2021-10-28 | koncertajánló
Az ősz utolsó, a tél első hónapjában is folytatódik a Blues Session koncertsorozat a Budapest VIII. kerületben található Muzikum Klubban.
Tervezett koncertek:
november 18. - Ripoff Raskolnikov Band
november 25. - A Hendrix Project bemutatja: Hendrix 79
december 02. - Chuck Berry Rock'n'Rollers
december 05. - Fekete Jenő és barátai: JJ Cale emlékest
december 29. - Mojo feat. Gál Csaba Boogie
A Muzikum Klub & Bisztró elérhetőségei:
1088 Budapest, Múzeum utca 7.
Nyitva tartás: hétfő - szombat, reggeltől estig
Online jegyvásárlás: https://tixa.hu/muzikum_klub
E-mail: info@muzikum.hu
Web: http://muzikum.hu, www.facebook.com/MuzikumKlub
hoati
Tervezett koncertek:
november 18. - Ripoff Raskolnikov Band
november 25. - A Hendrix Project bemutatja: Hendrix 79
december 02. - Chuck Berry Rock'n'Rollers
december 05. - Fekete Jenő és barátai: JJ Cale emlékest
december 29. - Mojo feat. Gál Csaba Boogie
A Muzikum Klub & Bisztró elérhetőségei:
1088 Budapest, Múzeum utca 7.
Nyitva tartás: hétfő - szombat, reggeltől estig
Online jegyvásárlás: https://tixa.hu/muzikum_klub
E-mail: info@muzikum.hu
Web: http://muzikum.hu, www.facebook.com/MuzikumKlub
hoati
Különcök estéje: a Boeghoe és a Red One House koncertje a Muzikumban
2021-10-21 | koncertajánló
Különleges zenei esemény színhelye lesz november 4-én a Muzikum Klub. Az esten két olyan együttes fog koncertezni, amely elég sajátos módon közelít a blues műfajához. A Boeghoe stílusa a hard rock és rhythm and blues között mozog, a Red One House pedig a hokum blues műfajának egyetlen hazai képviselője. Ami közös bennük, hogy magyarul éneklik a saját dalaikat. A Boeghoe az első albumának harmincadik jubileumát ünnepli majd egy újrakiadással, a Red One House ugyanakkor legfrissebb CD-je lemezbemutatóját tartja.
Elsőként az utcazene fesztiválok közönségdíjas hokum blues-rock bandája, a Red One House mutatja be negyedik kislemezét Elveszett idő címmel. A veresegyházi vándorzenészek egy rég elfeledett műfajt, a humort sem nélkülöző hokum bluest modernizálták. Komikus, jelmezes előadásmódjukban a régi vaudeville színházak világa is megjelenik. Varázslatos, egyedi készítésű hangszerek és a blues zenei sokszínűsége teszi igazi unikummá műsorukat. Vendégük Szabó Tamás, aki szájharmonika-játékával emeli az est fényét.
Moldován Gyula énekes, gitáros és dalszerző, a hazai rockzene kalandos életű veteránja (Grogs, Lux, Panta Rhei, Color, Tepertő stb.) 1989-ben Boeghoe néven hozta létre a néhány év megszakítással máig is működő zenekarát. „Gyuszi bácsit” soha nem érdekelték a zenei trendek, mert mindig önmagát játssza. Ebben a különleges formációban számtalan ismert muzsikus megfordult, vonzotta őket a zene atmoszférája, a jam session hangulat és az egyfajta zenei szabadság. A jelenleg power trióként koncertező csapat tagjai: Váry Zoltán dobos és Nagy Zoltán basszusgitáros. Ezen alkalommal két vendégük is lesz Boros Péter (Republic) és Szűcs István (Elon) személyében.
hoati
Elsőként az utcazene fesztiválok közönségdíjas hokum blues-rock bandája, a Red One House mutatja be negyedik kislemezét Elveszett idő címmel. A veresegyházi vándorzenészek egy rég elfeledett műfajt, a humort sem nélkülöző hokum bluest modernizálták. Komikus, jelmezes előadásmódjukban a régi vaudeville színházak világa is megjelenik. Varázslatos, egyedi készítésű hangszerek és a blues zenei sokszínűsége teszi igazi unikummá műsorukat. Vendégük Szabó Tamás, aki szájharmonika-játékával emeli az est fényét.
Moldován Gyula énekes, gitáros és dalszerző, a hazai rockzene kalandos életű veteránja (Grogs, Lux, Panta Rhei, Color, Tepertő stb.) 1989-ben Boeghoe néven hozta létre a néhány év megszakítással máig is működő zenekarát. „Gyuszi bácsit” soha nem érdekelték a zenei trendek, mert mindig önmagát játssza. Ebben a különleges formációban számtalan ismert muzsikus megfordult, vonzotta őket a zene atmoszférája, a jam session hangulat és az egyfajta zenei szabadság. A jelenleg power trióként koncertező csapat tagjai: Váry Zoltán dobos és Nagy Zoltán basszusgitáros. Ezen alkalommal két vendégük is lesz Boros Péter (Republic) és Szűcs István (Elon) személyében.
hoati
A Taurus bemutatkozó koncertje LP-n jelenik meg
2021-10-15 | hír
A hazai rocktörténet második szupergruppja a Taurus (teljes nevén Taurus EX-T: 25-75-82) zenekar volt. A formációt Radics Béla, Balázs Fecó, Som Lajos és Brunner Győző alapította, a bemutatkozó fellépésükre 1972. május 1-jén került sor az Ifjúsági Parkban. Annak ellenére, hogy ismeretlen nevű együttesről volt szó, több mint tízezren mentek el a koncertre. Két állandó klubbal rendelkeztek, a Radnóti Művelődési Házban és a Metró Klubban tartották a mindig „botrányos”, telt házas fellépéseiket. A Taurus csak saját számokat játszott, ezek voltak Radics, Som és Balázs Fecó első önálló szerzeményei (utóbbi itt kezdett el énekelni is), a szövegeket pedig Horváth Attila írta, aki később a Korálban állandó szerzőtársa lett a billentyűsnek. Hiába imádta a zenekart a közönség, nagylemezt az ígéretek ellenére sem készíthettek, így nem tudtak áttörést elérni. Az alapító felállásban csak egy kislemezük jelenhetett meg (Zöld csillag; Szólíts meg vándor), majd a Som Lajos helyére érkező Zoránnal 1973-ban még egy (A kőfalak leomlanak; Akire szerelemmel nézhetek), ezután a Taurus feloszlott. A Moiras Recordsnak köszönhetően LP-n először jelenik meg eredeti, vágatlan formájában az 1972-es koncert keverőpultos hanganyaga, restaurált, digitalizált változatban, a húsz évvel ezelőtt kiadott CD-n ugyanis nem a valós sorrendben szerepeltek a dalok. A tiszavirág életű Taurus alapító tagjai közül már senki nem él, Balázs Fecó és Brunner Győző az elmúlt egy évben hunyt el.hoati
’Sir’ Oliver Mally Group: Tryin’ To Get By
2021-10-10 | kritika
Sir Oliver Mally tavaly ünnepelte zenei pályafutása harmincötödik évfordulóját. Az ausztriai Wagna városából származó muzsikus évi 130-150 koncertet ad, az elmúlt évtizedekben Európa számos országában fellépett. Lemezeinek se szeri, se száma, ezeket zenekarral, szólóban és duóban rögzítette. Legutolsó albuma, a Tryin' To Get By elkészítéséhez új csapatot állított össze: a ’Sir’ Oliver Mally Groupban társai Alex Meik basszusgitáros és Peter Lenz dobos. A lemez két feldolgozást tartalmaz (Get Behind The Mule, Drowning On Dry Land), a többi darab Mally saját és társszerzővel írt szerzeménye. A repertoár legfontosabb mondanivalójú dala a Same Blood. „We got the same blood flowing through our veins” – énekli a nótában a vendégzenészként közreműködő Ian Siegal. Különösen aktuális az üzenet, hiszen látjuk, hogy napjainkban újra fokozódik a rasszizmus, a nemzeti szélsőségesség és a kisebbségi csoportok marginalizálódása. A kortárs brit blues legnagyobbja szerephez jutott a Downfall című dalban is, melyben duettet játszik Mally-jal. A nótát két verzióban rögzítették, a zenekar nélküli változat bónuszként az album végén kapott helyet. Az energiával, érzelmekkel átszőtt lemezen vendégeskedett még Raphael Wressnig (Hammond B3 orgona) és Hubert Hofherr (szájharmonika). Mindketten régi munkakapcsolatot ápolnak Oliverrel, az Alsó-Bajorországban született herflis tavaly duóalbumot készített vele. A címadó szerzemény a koronavírus-járvány miatti lezárások idején munkanélkülivé vált Mally mindennapjait mutatja be. Ez az egyetlen vendégzenész nélkül előadott darab. A Tryin’ To Get a monkey.moods és a Blind Rope Records első közös kiadványa. Ennél jobb kezdést nem kívánhatunk.monkey.moods/Blind Rope Records, 2021
hoati
Új videóklip a Bluestone zenekartól
2021-10-05 | hír
A napokban live session videóklipet jelentetett meg a Bluestone zenekar. A jövőre pontosan fél évszázada kiadott I'll Play the Blues for You című Albert King lemezen szereplő dalt, a Don't Burn Down the Bridge-et dolgozták fel. A hangszerelés az együttes basszusgitárosának, Tomor Barnabásnak a munkáját dicséri, fúvós arrange: Almási Attila és Weisz Gábor. A felvételen közreműködik: Vasicsek ’Öcsi’ János – ének, Kőmíves ’Stone’ András – gitár, Nemes Zoltán – billentyűs hangszerek, Tomor Barnabás – basszusgitár, Molnár Dániel – dobok, Almási Attila – harsona és Weisz Gábor – tenor-szaxofon. Stúdióvezető: Józsa Örs (SoundCam Productions). A dalt a 2014 tavaszán alakult zenekar a közeljövőben a Spotify-on is publikálni fogja.
hoatiBárth János: Felidézzük a legjobb dalokat
2021-10-03 | beszélgetések
Bárth Jánossal sok bölcsész találkozhatott már nyelvészeti órákon. A tanítás mellett zenél is, jelenleg a Blue sPot nevű csapatban gitározik és énekel. A Muzikumban fogják ünnepli a zenekar 15. és Bárth János 40. születésnapját. Ez adta az apropót az alábbi interjúhoz.
Melyek a legkorábbi, zenével kapcsolatos emlékeid?
Legelőször édesanyám éneklése, ahogy a Jegesmedve című verset énekli, altató gyanánt. Aztán az otthoni lemezgyűjtemény: sok-sok népzene, István, a király és Beatles. Hat-hétéves koromban már rendesen függő lettem, le se lehetett venni a fülhallgatót a fejemről, amikor a She Loves You-t hallgattam.
Gyermekkorodban először zongorázni tanultál. Mikor váltottál gitárra?
A zongora teljesen elvarázsolt, de tízévesen már könyörögtem, hogy kapjak egy gitárt. Apám egy erdélyi útjáról egy román műanyaghúros gitárral tért haza, és a legendás Muszty-Dobayból megtanultam az alapokat. Aztán már nem volt megállás...
Sokáig a The Bits Beatles emlékzenekarban zenéltél, a csapat „örökös tagja” vagy. Mi az, amire a leginkább büszke vagy az együttes kapcsán?
Ezzel a csapattal tapasztaltam meg, hogy milyen egy „profi” zenekar működése: turnék, buszozások, rengeteg próba, alkalmazkodás, fáradtság, de nagy sikerek, nagy örömök – Liverpool-Cavern, Höfner gitárok, óriási koncertek, nagy tapsok. Sokat köszönhetek nekik.
Alapítója vagy a Blue sPot nevű zenekarnak is. Hogyan jött létre a csapat?
A zenekart az Eötvös Collegiumban, egyetemistaként, Kendik Gergővel, majd Kelemen Lacival alapítottuk, mert fantasztikusan jól esett együtt régi bluesokat játszani. Szép lassan formálódott a zenekar arculata, ahogy elkezdtünk saját dalokat is összerakni.
Hogyan jellemeznéd az együttest?
Félig hobbizenekar, félig halálosan komoly volt mindig. Azt hiszem, oda eljutottunk, hogy tudunk szórakoztatni, megtáncoltatni sok-sok ismeretlen embert, játszottunk száz meg száz helyen, de a dalaink nem jutottak el soha igazán tömegekhez. Örök kívülállók vagyunk.
A zenekarnak eddig három különböző albuma (Blue sPot Café, Stílusgyakorlatok, Százféle változatban) jelent meg. Mit tapasztaltál, hogy tetszettek ezek az embereknek?
A lemezekbe rengeteg időt, pénzt, energiát öltünk, de egyik sem futott be olyan pályát, amilyet reméltünk tőlük. Talán rossz a marketingünk... Persze jött sok pozitív visszajelzés, de még várjuk, hogy az Only You Were on my Mind legyen mindenki csengőhangja.
Az együttesben sokáig a volt pénzügyminiszter, Oszkó Péter is szájharmonikázott. Ez előnyt vagy hátrányt jelentett a részetekre?
Péter még „átlagemberként” lett a zenekar tagja, és a minisztersége alatt inkább vicces helyzeteket produkált ez a helyzet: sok fotós jelent meg egy-egy koncerten. Talán voltak, akik ezért – pozitív vagy negatív – előítéletesen hallgatták meg a zenénket, de azt hiszem, őket meggyőzte, amit hallottak.
Többször felléptetek a kapolcsi Művészetek Völgyében, saját színpaddal is rendelkeztetek. Hogy jött ez a lehetőség? Kikkel sikerült közösen zenélnetek?
Sok évnyi ottani zenélés után kértek föl minket, hogy 2012-15 között saját színpadot szervezzünk a Völgyben. A történetünk legszebb lapjai ezek: blues-rock formációk léptek föl a színpadunkon, ahol a hivatalos műsor után fantasztikus jam sessionöket tartottunk: Harcsa Veronika, Sárik Péter, Nagy Ádám, Benkő Zsolt és még sorolhatnám sokáig, hányan ugrottak be egy-egy dalra. Az idei évben pedig – némi nosztalgiával – Völgyimpró néven improvizációs műsorokat adtunk a Völgyben minden délután.
A privát életben az Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa vagy. Hogyan tudod összeegyeztetni a zenész életformát és az oktatást?
Számomra mindkettő ugyanannyira fontos, a hivatásom a nyelvészettanítás, és a szerelmem a zene. Boldog vagyok, ha sikerül összeegyeztetni a kettőt, és hiányzik a másik, ha az egyik túlsúlyba kerül.
Ha választanod kellene a kettő között, melyiket választanád?
Remélem, sosem kerül sor ilyen választásra, de azt hiszem, a zenét választanám.
Október 9-én a Muzikumban ünneplitek a Blue sPot zenekar megalakulásának 15. évfordulóját, valamit a 40. születésnapodat. Mire számíthatnak az érdeklődők?
Szeretnénk méltó módon megünnepelni a sok kerek évfordulót: eljátsszuk a legkedvesebb dalainkat, és meghívunk sok-sok vendéget, akikkel együttműködtünk az évek során: velünk lesz Oszkó Péter, Medve Balázs, Fekete Jenő, Kovács Veronika, Olgyay Máté, Bakó Balázs, Derecskei Zsolt, Benkő Zsolt és Benkő Máté. Felidézzük a legjobb dalokat, Cseh Tamást, a Beatlest, régi és új bluesokat. Ott a helye minden barátunknak, rajongónknak, követőnknek!
hoati
Melyek a legkorábbi, zenével kapcsolatos emlékeid?
Legelőször édesanyám éneklése, ahogy a Jegesmedve című verset énekli, altató gyanánt. Aztán az otthoni lemezgyűjtemény: sok-sok népzene, István, a király és Beatles. Hat-hétéves koromban már rendesen függő lettem, le se lehetett venni a fülhallgatót a fejemről, amikor a She Loves You-t hallgattam.
Gyermekkorodban először zongorázni tanultál. Mikor váltottál gitárra?
A zongora teljesen elvarázsolt, de tízévesen már könyörögtem, hogy kapjak egy gitárt. Apám egy erdélyi útjáról egy román műanyaghúros gitárral tért haza, és a legendás Muszty-Dobayból megtanultam az alapokat. Aztán már nem volt megállás...
Sokáig a The Bits Beatles emlékzenekarban zenéltél, a csapat „örökös tagja” vagy. Mi az, amire a leginkább büszke vagy az együttes kapcsán?
Ezzel a csapattal tapasztaltam meg, hogy milyen egy „profi” zenekar működése: turnék, buszozások, rengeteg próba, alkalmazkodás, fáradtság, de nagy sikerek, nagy örömök – Liverpool-Cavern, Höfner gitárok, óriási koncertek, nagy tapsok. Sokat köszönhetek nekik.
Alapítója vagy a Blue sPot nevű zenekarnak is. Hogyan jött létre a csapat?
A zenekart az Eötvös Collegiumban, egyetemistaként, Kendik Gergővel, majd Kelemen Lacival alapítottuk, mert fantasztikusan jól esett együtt régi bluesokat játszani. Szép lassan formálódott a zenekar arculata, ahogy elkezdtünk saját dalokat is összerakni.
Hogyan jellemeznéd az együttest?
Félig hobbizenekar, félig halálosan komoly volt mindig. Azt hiszem, oda eljutottunk, hogy tudunk szórakoztatni, megtáncoltatni sok-sok ismeretlen embert, játszottunk száz meg száz helyen, de a dalaink nem jutottak el soha igazán tömegekhez. Örök kívülállók vagyunk.
A zenekarnak eddig három különböző albuma (Blue sPot Café, Stílusgyakorlatok, Százféle változatban) jelent meg. Mit tapasztaltál, hogy tetszettek ezek az embereknek?
A lemezekbe rengeteg időt, pénzt, energiát öltünk, de egyik sem futott be olyan pályát, amilyet reméltünk tőlük. Talán rossz a marketingünk... Persze jött sok pozitív visszajelzés, de még várjuk, hogy az Only You Were on my Mind legyen mindenki csengőhangja.
Az együttesben sokáig a volt pénzügyminiszter, Oszkó Péter is szájharmonikázott. Ez előnyt vagy hátrányt jelentett a részetekre?
Péter még „átlagemberként” lett a zenekar tagja, és a minisztersége alatt inkább vicces helyzeteket produkált ez a helyzet: sok fotós jelent meg egy-egy koncerten. Talán voltak, akik ezért – pozitív vagy negatív – előítéletesen hallgatták meg a zenénket, de azt hiszem, őket meggyőzte, amit hallottak.
Többször felléptetek a kapolcsi Művészetek Völgyében, saját színpaddal is rendelkeztetek. Hogy jött ez a lehetőség? Kikkel sikerült közösen zenélnetek?
Sok évnyi ottani zenélés után kértek föl minket, hogy 2012-15 között saját színpadot szervezzünk a Völgyben. A történetünk legszebb lapjai ezek: blues-rock formációk léptek föl a színpadunkon, ahol a hivatalos műsor után fantasztikus jam sessionöket tartottunk: Harcsa Veronika, Sárik Péter, Nagy Ádám, Benkő Zsolt és még sorolhatnám sokáig, hányan ugrottak be egy-egy dalra. Az idei évben pedig – némi nosztalgiával – Völgyimpró néven improvizációs műsorokat adtunk a Völgyben minden délután.
A privát életben az Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa vagy. Hogyan tudod összeegyeztetni a zenész életformát és az oktatást?
Számomra mindkettő ugyanannyira fontos, a hivatásom a nyelvészettanítás, és a szerelmem a zene. Boldog vagyok, ha sikerül összeegyeztetni a kettőt, és hiányzik a másik, ha az egyik túlsúlyba kerül.
Ha választanod kellene a kettő között, melyiket választanád?
Remélem, sosem kerül sor ilyen választásra, de azt hiszem, a zenét választanám.
Október 9-én a Muzikumban ünneplitek a Blue sPot zenekar megalakulásának 15. évfordulóját, valamit a 40. születésnapodat. Mire számíthatnak az érdeklődők?
Szeretnénk méltó módon megünnepelni a sok kerek évfordulót: eljátsszuk a legkedvesebb dalainkat, és meghívunk sok-sok vendéget, akikkel együttműködtünk az évek során: velünk lesz Oszkó Péter, Medve Balázs, Fekete Jenő, Kovács Veronika, Olgyay Máté, Bakó Balázs, Derecskei Zsolt, Benkő Zsolt és Benkő Máté. Felidézzük a legjobb dalokat, Cseh Tamást, a Beatlest, régi és új bluesokat. Ott a helye minden barátunknak, rajongónknak, követőnknek!
hoati
2020 legjobb albumai
2020-12-29 | hír
Mint minden év végén, most is áttekintettük a magunk mögött hagyott esztendő lemeztermését, és összeállítottuk kedvenc albumaink tizenötös listáját. Ezek nem megkérdőjelezhetetlen etalonok, de talán reális képet adnak arról, milyen zenéket hallgattunk a leggyakrabban 2020-ban.
hoati
1. Shemekia Copeland: Uncivil War (Alligator Records)
2. John Németh: Stronger Than Strong (Nola Blue Records)
3. Elvin Bishop & Charlie Musselwhite: 100 Years of the Blues (Alligator Records)
4. Frank Bey: All My Dues Are Paid (Nola Blue Records)
5. Linsey Alexander: Live at Rosa’s (Delmark Records)
6. John Primer & Bob Corritore: The Gypsy Woman Told Me (VizzTone Label Group)
7. Kai Strauss: In My Prime (Continental Blue Heaven)
8. JW-Jones: Sonic Departures (Solid Blues Records)
9. Whitney Shay: Stand Up! (Ruf Records)
10. Johnny Burgin: No Border Blues (Delmark Records)
11. Ben Levin: Carryout Or Delivery (VizzTone Label Group)
12. Bai Kamara Jr. & The Voodoo Sniffers: Salone (Moosicus/MIG Music)
13. Gerald McClendon: Can't Nobody Stop Me Now (Delta Roots Records)
14. Tomislav Goluban: Memphis Light (Spona Records)
15. Micke & Lefty feat Chef: Let The Fire Lead (Hokahey Records)
hcs
1. Jose Ramirez: Here I Come (Szerzői kiadás)
2. Kirk Fletcher: My Blues Pathway (Cleopatra Records)
3. Joe Bonamassa: Royal Tea (J&R Adventures)
4. Frank Bey: All My Dues Are Paid (Nola Blue Records)
5. Jay Willie & James Montgomery: Cadillac Walk (Zoho Roots)
6. Kai Strauss: In My Prime (Continental Blue Heaven)
7. Dione Taylor: Spirits In The Water (Matay Records)
8. Mick Hayes: My Claim To Fame (Move The Needle Music)
9. Martin Lang: Bad Man (Random Chance Records)
10. Eric Hughes Band: Postcard From Beale Street (Endless Blues Records)
11. Erin Harpe: Meet Me In The Middle (VizzTone Label Group)
12. Tinsley Ellis: Ice Cream In Hell (Alligator Records)
13. Bobby Rush: Rawer Than Raw (Deep Rush Records)
14. Gospel Moments: I Belong To The Band (Tom-Tom Records)
15. Avey Grouws Band: The Devil May Care (Szerzői kiadás)
hoati
1. Shemekia Copeland: Uncivil War (Alligator Records)
2. John Németh: Stronger Than Strong (Nola Blue Records)
3. Elvin Bishop & Charlie Musselwhite: 100 Years of the Blues (Alligator Records)
4. Frank Bey: All My Dues Are Paid (Nola Blue Records)
5. Linsey Alexander: Live at Rosa’s (Delmark Records)
6. John Primer & Bob Corritore: The Gypsy Woman Told Me (VizzTone Label Group)
7. Kai Strauss: In My Prime (Continental Blue Heaven)
8. JW-Jones: Sonic Departures (Solid Blues Records)
9. Whitney Shay: Stand Up! (Ruf Records)
10. Johnny Burgin: No Border Blues (Delmark Records)
11. Ben Levin: Carryout Or Delivery (VizzTone Label Group)
12. Bai Kamara Jr. & The Voodoo Sniffers: Salone (Moosicus/MIG Music)
13. Gerald McClendon: Can't Nobody Stop Me Now (Delta Roots Records)
14. Tomislav Goluban: Memphis Light (Spona Records)
15. Micke & Lefty feat Chef: Let The Fire Lead (Hokahey Records)
 |  |  |  |
hcs
1. Jose Ramirez: Here I Come (Szerzői kiadás)
2. Kirk Fletcher: My Blues Pathway (Cleopatra Records)
3. Joe Bonamassa: Royal Tea (J&R Adventures)
4. Frank Bey: All My Dues Are Paid (Nola Blue Records)
5. Jay Willie & James Montgomery: Cadillac Walk (Zoho Roots)
6. Kai Strauss: In My Prime (Continental Blue Heaven)
7. Dione Taylor: Spirits In The Water (Matay Records)
8. Mick Hayes: My Claim To Fame (Move The Needle Music)
9. Martin Lang: Bad Man (Random Chance Records)
10. Eric Hughes Band: Postcard From Beale Street (Endless Blues Records)
11. Erin Harpe: Meet Me In The Middle (VizzTone Label Group)
12. Tinsley Ellis: Ice Cream In Hell (Alligator Records)
13. Bobby Rush: Rawer Than Raw (Deep Rush Records)
14. Gospel Moments: I Belong To The Band (Tom-Tom Records)
15. Avey Grouws Band: The Devil May Care (Szerzői kiadás)
Kétdalos kislemezzel jelentkezett a The Pontiac
2020-12-26 | hír
Az ősz elején egy magyar nyelvű dalt jelentetett meg a The Pontiac zenekar, melyet most két újabb követ. A korábban megszokott, autentikus amerikai életérzéssel átitatott blues-rock tételek egyre inkább az idehaza zsigerből jövő édesbús köntöst öltik magukra. Az állandó változás közepette az együttes talán még sosem volt ennyire önmaga.Idén új lemezen kezdtek el dolgozni a fiúk, ami 2021-ben, éppen három évvel az Are You Ready Now? után érkezett volna. Be is vonultak a Sounday Stúdióba, és rögzítettek négy dalt, melyek közül egy, a Csak egyetlen lámpa ég meg is jelent. A tervezett album további részének felvételeit megakadályozta a pandémia, a fiúk viszont nem szerették volna a fiókban hagyni a már elkészült tételeket, így született meg a Szél/Lebegés megjelenésének ötlete. „Egészen pontosan ezt sem így terveztük, van még egy nóta, amit klippel szerettünk volna kihozni, de a forgatások megkezdése előtt jött be az esti kijárási tilalom, így ismét újra kellett gondolnunk, hogy mi legyen” – meséli Nagy Barnabás, az együttes énekese.
„Egy évvel ezelőtt kezdtem el olyan önálló számokat írni, amelyek nem feltétlenül férnek, fértek bele a zenekari repertoárba. A Lebegés eredetileg Running In Circles néven angol szöveggel született meg, és került fel a Soundcloudra. Egy próbán teljesen spontán megmutattam a srácoknak, akiknek annyira bejött, hogy elkezdtünk kicsit dolgozni vele, majd magyar nyelvű szöveget is kapott. A Szélt a tavaszi karantén alatt írtam otthon, Cegléden. A konyhában ücsörögtem, és egy videóhíváson keresztül iszogattunk a barátokkal. Emlékszem, nagyon szép tavaszi nap volt, és könnyűnek éreztem magam – és ahogy véget ért az online összejövetelt, egyszerűen megszületett a dal is” – avat be a nóták történetébe Barnabás.
Az év elején szétszéledt a csapat, most viszont igyekeznek fókuszáltak maradni, rengeteget próbálnak, és dalokat írnak, ez tartja bennük a lelket. Ahogy Nagy fogalmaz, ugyan voltak live streamjeik, amelyeket nagyon élveztek, de ez kicsit azért távol áll tőlük. „Mi alapvetően koncertzenekar vagyunk, szóval az online térben nem mozgunk annyira otthonosan. Én személy szerint még tanulom ezt a fajta megközelítést, nem igazán érzem magaménak, hiányzik a közönség rettenetesen. A rezdülések, energiák egy koncerten mámorítóak: ezek nélkül nagyon nehéz létezni, de igyekszünk helytállni.”
Az óvatos jövőtervezés jegyében egyelőre annyi biztos, hogy egy klipen és egy lemezen dolgozik a The Pontiac, hogy pontosan mikor érkeznek az új anyagok, még kiderül.
Henrik Freischlader: Visszatérés a hagyományokhoz
2020-12-22 | beszélgetések
A német Henrik Freischlader eredetileg dobos akart lenni, tizennégy éves korában Gary Moore hatására választotta végül a gitárt. Valójában nem okoz gondot számára egyik hangszer kezelése sem, ezt a 2009-ben készített albumán bizonyította is, hiszen egymaga játszotta fel az összes hangszert. Az autodidakta zenész a Recorded by Martin Meinschäfer című lemez kapcsán vált szélesebb körben ismerté, illetve az európai blues fesztiválok állandó, megbecsült fellépőjévé. Pályafutása során kilenc stúdióalbumot és hat koncertlemezt készített. Aktuális lemeze, a Missing Pieces a hónap elején került a boltok polcaira. A tizenhárom dalt felvonultató album a tavalyi Hands On The Puzzle folytatásának is tekinthető. A lemezmegjelenés kapcsán tettem fel néhány kérdést a hazánkban is népszerű zenésznek.
Hogyan éled meg a koronavírus-járvány szigorú járványügyi rendelkezéseit? Mivel töltöd az idődet?
A természet újra visszatér az életünkbe, ami nagyon jó, és bár nehéz koncertek nélkül létezni, nagyon élvezem a plusz szabadidőt, ami lehetőséget ad arra, hogy lelassuljak, és más nézőpontból nézzek az egészre. Sokat gitározom, és gondolkodom arról, mit fogok csinálni, min fogok változtatni a jövőben.
Mennyire hat a kreativitásodra ez az időszak?
Hát, az megduplázódott – minél több időd van, annál több időt tudsz arra fordítani, hogy kreatív legyél. A legjobbat kell adnunk, és mindig pozitívnak kell maradnunk – sok mindenen lehet változtatni, még azokon a dolgokon is, sőt különösen azokon, amelyekről úgy gondoltuk, nem szorulnak változtatásra. Ez sok esetben visszatérést jelent a hagyományokhoz. Itt az ideje, hogy mindenki megértse, a digitális világ nem tudja pótolni a valódi kapcsolatokat. Hiányoznak a rajongók, a koncertek és az emberi kapcsolatok.
Milyen körülmények között készült az új lemezed?
2019 decemberében egy hét alatt, élőben vettük fel a dalokat, és 2020 nyarán fejeztük be a munkát a vokálokkal. Nagyon egyszerű módon, szinte stresszmentesen.
Várható-e lemezbemutató koncert? Több előadó/zenekar online lemezbemutatót tartott.
Elég szerencsések voltunk, mert legalább volt néhány kisebb koncertünk, ahol élőben eljátszhattuk néhány új dalunkat. Ez valamiféle korai bemutató – a közelálló emberek hallották elsőként, akik még mindig járnak koncertekre, minden helyzetben. De csináltunk egy rövid videót is dalrészletekkel, mindenki számára.
Üzensz-e valamit a magyar rajongóknak?
Nagyon hiányoztok! Ebben az évben ismét Budapesten tartottuk volna a Gary Moore Emlékkoncertet és az én születésnapomat, szóval így még nehezebb, hogy kimarad ez az ünneplés. De remélem, hogy hamarosan újra ott lehetünk! Addig is meg kell próbálnunk a legtöbbet kihozni ebből a helyzetből, és segíteni egymást, amikor csak lehetséges!
hoati
Hogyan éled meg a koronavírus-járvány szigorú járványügyi rendelkezéseit? Mivel töltöd az idődet?
A természet újra visszatér az életünkbe, ami nagyon jó, és bár nehéz koncertek nélkül létezni, nagyon élvezem a plusz szabadidőt, ami lehetőséget ad arra, hogy lelassuljak, és más nézőpontból nézzek az egészre. Sokat gitározom, és gondolkodom arról, mit fogok csinálni, min fogok változtatni a jövőben.
Mennyire hat a kreativitásodra ez az időszak?
Hát, az megduplázódott – minél több időd van, annál több időt tudsz arra fordítani, hogy kreatív legyél. A legjobbat kell adnunk, és mindig pozitívnak kell maradnunk – sok mindenen lehet változtatni, még azokon a dolgokon is, sőt különösen azokon, amelyekről úgy gondoltuk, nem szorulnak változtatásra. Ez sok esetben visszatérést jelent a hagyományokhoz. Itt az ideje, hogy mindenki megértse, a digitális világ nem tudja pótolni a valódi kapcsolatokat. Hiányoznak a rajongók, a koncertek és az emberi kapcsolatok.
Milyen körülmények között készült az új lemezed?
2019 decemberében egy hét alatt, élőben vettük fel a dalokat, és 2020 nyarán fejeztük be a munkát a vokálokkal. Nagyon egyszerű módon, szinte stresszmentesen.
Várható-e lemezbemutató koncert? Több előadó/zenekar online lemezbemutatót tartott.
Elég szerencsések voltunk, mert legalább volt néhány kisebb koncertünk, ahol élőben eljátszhattuk néhány új dalunkat. Ez valamiféle korai bemutató – a közelálló emberek hallották elsőként, akik még mindig járnak koncertekre, minden helyzetben. De csináltunk egy rövid videót is dalrészletekkel, mindenki számára.
Üzensz-e valamit a magyar rajongóknak?
Nagyon hiányoztok! Ebben az évben ismét Budapesten tartottuk volna a Gary Moore Emlékkoncertet és az én születésnapomat, szóval így még nehezebb, hogy kimarad ez az ünneplés. De remélem, hogy hamarosan újra ott lehetünk! Addig is meg kell próbálnunk a legtöbbet kihozni ebből a helyzetből, és segíteni egymást, amikor csak lehetséges!
hoati
Bemutatkozik a Gospel Moments nevű duó
2020-12-18 | beszélgetések
Horváth Misi és Gál Csaba Boogie az elmúlt évben sokat koncertezett országszerte, mint tradicionális, de a popzenével is kacérkodó blues duó. A Gospel Moments nevű formációjuk új arcukat mutatja meg, hiszen repertoárjuk az 1920-as, ’30-as évek spirituáléira, gospel dalaira épül. Az alábbiakban többek között a duóról, az I Belong To The Band című bemutatkozó lemezükről kérdeztem a két zenészt.
Mikor alapítottátok meg a Gospel Moments nevű duót? Korábban már zenéltetek közösen?
Boogie: Nagyon régóta ismerjük egymást, de fura módon csak az utóbbi három évben kezdtünk együtt muzsikálni. Tradicionális blues duóként működtünk, koncerteztünk, videókat is csináltunk. 2018 végén jött az ötlet, hogy a blues műsorunkat sem elhagyva a blues egyik társműfaját, tradicionális gospeleket is játsszunk, sőt, ezt tegyük fő profilunkká.
Hogy jellemeznétek a zenéteket?
Boogie: A gospelt legtöbben az Apáca show című sikerfilm alapján ismerik. Mi ennek a zenének egy korábbi változatához nyúltunk vissza, amelynek a hangvétele sokkal egyszerűbb, nincs benne nagy kórus, teljes zenekar. Ez sokkal inkább egy vagy legfeljebb két-három személy intim vallomása a hitről, a helyesnek gondolt életről és a reményről.
A napokban jelent meg a formáció bemutatkozó lemeze. Mennyire szerencsés a megjelenés ideje, hiszen ez az időszak nem az élőzenét játszó formációknak kedvez.
Boogie: Erre többféle választ lehet adni. Egyrészt igaz az élőzene részleges térvesztése, de nekünk nem az általános trendeknek kell megfelelnünk. Ez eleve rétegzene, nem általános pop. Mi ezt a tényt elfogadtuk, amikor blues zenészek lettünk, és a gospel-profil is szorosan kapcsolódik a blueshoz. A mi esetünkben különösen igaz ez. A decemberi zenei kínálat azonban kicsit speciális, nem kis részben a karácsonyhoz kötődik, amikor jobban érvényesülnek a hagyományosabb zenei formák is. De ismétlem: nekünk nem kell zenei trendeknek megfelelnünk, fura is lenne tőlünk az ilyen szemforgatás, és senki sem fogadna el tőlünk igazán divatos zenét. Talán egy dologban vagyunk korszerűek: igyekeztünk a döntően akusztikus megszólalásunkat a mai minőségi követelmények szem előtt tartásával rögzíteni.
Mi döntötte el, hogy mely dalok kerülnek a I Belong To The Band című lemezre?
Boogie: Az alapötlet az enyém volt, és így a számokat is én hoztam.
Kik közreműködtek vendégként az albumon?
Boogie: Kevés résztvevő van rajtunk kívül. Pribojszki Matyival egy dalt vettünk fel nagyon vidám körülmények között: Misivel harmonika-duetteznek, én csak énekelek, ebben a számban nincs is más hangszer. Gingl Zoltán, a Mo’ Gigs nevű „szurtos-soul” együttesem dobosa négy számban muzsikál: hol enyhén hiphopos ízt csempész be, hol vonatszerűen zakatol, míg az egyik nótában a New Orleans-i parádék hangulatát idézi meg. Giret Gábor – aki az igényes utómunkát végezte el a stúdióban – basszusgitáron és ütőhangszereken játszott egyik-másik felvételen.
Tekinthető a lemez valamilyen szempontból a Come On Over To My House folytatásának?
Boogie: Ez egy fél-akusztikus album, amelyen én vagyok az egyik főszereplő. Ha ez elég ok, hogy folytatásnak nevezzük, akkor igen. Nyilván nem egyetlen hanganyag erejéig játszottam akusztikus bluest, tehát időről időre, lehetőségeimhez mérten fel-felbukkanok valamilyen hanganyagon, ahol a blues ezen műfaját játszom. Ennyi a köze hozzá, mert tematikailag kevésbé köthető össze a két lemez. Meg hát huszonhat év is elválasztja őket.
Ősszel egy kisfilm jelent meg a rezonátoros gitárról. Mesélnél erről?
Boogie: Ezt egy NKA-s pályázati kiírás alapozta meg, ahol oktatóanyagot kellett kreálni. Misi ötlete volt, hogy vágjunk bele. Igyekeztem röviden összefoglalni, amit fontosnak tartottam, figyelve arra, hogy azért valamennyire szórakoztató is legyen a végeredmény. Ne csak a szűk értelemben vett szakmának szóljon, hanem érthető legyen egy érdeklődő kívülállónak is. Annyit azért megjegyeznék az elkészítéssel kapcsolatban, idézve egy régi rádióműsor címét: „Beszélni nehéz!”
A Gospel Moments mellett mindkettőtök más formációkban is zenél. Milyen aktualitásokat tudtok mesélni ezekről?
Boogie: A korábban említett Mo’ Gigs egy új dalt jelentetett meg a fekete péntek „megünneplésére”, kicsit más oldalról megvilágítva ezt a kereskedelmi eseményt. Van egy popzenés formációm is Harangozó Sebestyén részvételével. Az idén jött létre, és elkészültek az első nótáink, amelyek részben sajátok, de van két feldolgozásunk is. A rádiós és a tévés világban is megmerítkeztünk már egy kicsit, így reméljük, szép lassan megismernek minket.
Misi: Ami nálam aktuális a Gospel Moments mellett, az a Kontor Horváth Acoustic, a Luis Eduardo Castagno Trió, és Fekete Jenővel duózok. Mindhárom formáció szívügyem, ráadásul szájharmonikásként a Kontor Horváth Acoustic és a Luis Eduardo Castagno Trió hatalmas kihívás zeneileg. Kontor Tomival az elmúlt években találtunk egymásra, és azóta töretlenül dolgozunk. Tavaly jött ki az első közös albumunk az NKA támogatásával, a Tom-Tom Records gondozásában. A lemezen saját szerzeményeink hallhatóak. A napokban jelenik meg második hanganyagunk a támogatóknak köszönhetően. A mostani lemez címe All Covered, és Tamás két saját szerzeménye mellett tizennégy feldolgozás kapott helyet rajta, csodálatos vendégzenészekkel. A Luis Eduardo Castagno Trió egy latin projekt, Luis gitározik és énekel, Ursu Gábor gitározik, és én szájharmonikázom. Ez a produkció egy csodálatos utazás Latin-Amerikába. A trió műsorában felcsendülnek olyan dél-amerikai országok zenéi, mint Mexikó, Argentína, Kuba, Peru, valamint spanyol slágerek, de ismert sztenderdek is elhangzanak. Koncertjeinken mindig fergeteges a hangulat. Jencivel kb. húsz éve játszom, tavaly megjelent egy közös albumunk. Azt hiszem, őt nem kell bemutatnom a blues közönségének, hiszen itthon ő az egyik legautentikusabb képviselője a műfajnak. Az utóbbi időben nagy kedvenceim hívtak a lemezeikre játszani, ami hatalmas megtiszteltetés. Így közreműködtem Szabó Leslie, Fekete Jenő, Charlie és Bajnok & Zefi legutóbbi kiadványain.
Hogyan élitek meg a pandémiás helyzetet?
Boogie: Annyi előnye van neki, hogy az ember kényszerből is kreatívkodik, előre menekül. A Gospel Moments lemezre emiatt is volt bőven időnk. Reméljük, hogy egyszer véget ér ez az időszak, és akkor színpadra is tudjuk vinni ezt és a többi formációinkat is. Viszont nem szeretném, ha úgy tűnne, hogy semmi bajunk. Mert nagyon is van: nem dolgozhatunk, tehát nincs bevételünk.
Misi: Én is folyamatosan alkotok, fotózok, tanulom a videóklip-készítést, vágást stb. Amire nagyon büszke vagyok, az Little G Weevil legújabb videóklipje, amit teljes egészében Urbán Laci barátommal készítettem. Emellett írom a saját dalaimat, és jövőre megjelenik a második szólóalbumom, ami zeneileg sokoldalú lesz, és elképesztően jó zenészekkel fogom rögzíteni. Egyébként nagyon hiányoznak a barátaim, a zenészkollégák, a koncertek és a közönségünk. Nincs könnyű helyzetünk, de én elég optimista vagyok ahhoz, hogy ne adjam fel az álmaimat. Tehát kitartás, és hamarosan láthatjuk egymást a koncerteken.
Szöveg: hoati, fotó: Urbán László
Mikor alapítottátok meg a Gospel Moments nevű duót? Korábban már zenéltetek közösen?
Boogie: Nagyon régóta ismerjük egymást, de fura módon csak az utóbbi három évben kezdtünk együtt muzsikálni. Tradicionális blues duóként működtünk, koncerteztünk, videókat is csináltunk. 2018 végén jött az ötlet, hogy a blues műsorunkat sem elhagyva a blues egyik társműfaját, tradicionális gospeleket is játsszunk, sőt, ezt tegyük fő profilunkká.
Hogy jellemeznétek a zenéteket?
Boogie: A gospelt legtöbben az Apáca show című sikerfilm alapján ismerik. Mi ennek a zenének egy korábbi változatához nyúltunk vissza, amelynek a hangvétele sokkal egyszerűbb, nincs benne nagy kórus, teljes zenekar. Ez sokkal inkább egy vagy legfeljebb két-három személy intim vallomása a hitről, a helyesnek gondolt életről és a reményről.
A napokban jelent meg a formáció bemutatkozó lemeze. Mennyire szerencsés a megjelenés ideje, hiszen ez az időszak nem az élőzenét játszó formációknak kedvez.
Boogie: Erre többféle választ lehet adni. Egyrészt igaz az élőzene részleges térvesztése, de nekünk nem az általános trendeknek kell megfelelnünk. Ez eleve rétegzene, nem általános pop. Mi ezt a tényt elfogadtuk, amikor blues zenészek lettünk, és a gospel-profil is szorosan kapcsolódik a blueshoz. A mi esetünkben különösen igaz ez. A decemberi zenei kínálat azonban kicsit speciális, nem kis részben a karácsonyhoz kötődik, amikor jobban érvényesülnek a hagyományosabb zenei formák is. De ismétlem: nekünk nem kell zenei trendeknek megfelelnünk, fura is lenne tőlünk az ilyen szemforgatás, és senki sem fogadna el tőlünk igazán divatos zenét. Talán egy dologban vagyunk korszerűek: igyekeztünk a döntően akusztikus megszólalásunkat a mai minőségi követelmények szem előtt tartásával rögzíteni.
Mi döntötte el, hogy mely dalok kerülnek a I Belong To The Band című lemezre?
Boogie: Az alapötlet az enyém volt, és így a számokat is én hoztam.
Kik közreműködtek vendégként az albumon?
Boogie: Kevés résztvevő van rajtunk kívül. Pribojszki Matyival egy dalt vettünk fel nagyon vidám körülmények között: Misivel harmonika-duetteznek, én csak énekelek, ebben a számban nincs is más hangszer. Gingl Zoltán, a Mo’ Gigs nevű „szurtos-soul” együttesem dobosa négy számban muzsikál: hol enyhén hiphopos ízt csempész be, hol vonatszerűen zakatol, míg az egyik nótában a New Orleans-i parádék hangulatát idézi meg. Giret Gábor – aki az igényes utómunkát végezte el a stúdióban – basszusgitáron és ütőhangszereken játszott egyik-másik felvételen.
Tekinthető a lemez valamilyen szempontból a Come On Over To My House folytatásának?
Boogie: Ez egy fél-akusztikus album, amelyen én vagyok az egyik főszereplő. Ha ez elég ok, hogy folytatásnak nevezzük, akkor igen. Nyilván nem egyetlen hanganyag erejéig játszottam akusztikus bluest, tehát időről időre, lehetőségeimhez mérten fel-felbukkanok valamilyen hanganyagon, ahol a blues ezen műfaját játszom. Ennyi a köze hozzá, mert tematikailag kevésbé köthető össze a két lemez. Meg hát huszonhat év is elválasztja őket.
Ősszel egy kisfilm jelent meg a rezonátoros gitárról. Mesélnél erről?
Boogie: Ezt egy NKA-s pályázati kiírás alapozta meg, ahol oktatóanyagot kellett kreálni. Misi ötlete volt, hogy vágjunk bele. Igyekeztem röviden összefoglalni, amit fontosnak tartottam, figyelve arra, hogy azért valamennyire szórakoztató is legyen a végeredmény. Ne csak a szűk értelemben vett szakmának szóljon, hanem érthető legyen egy érdeklődő kívülállónak is. Annyit azért megjegyeznék az elkészítéssel kapcsolatban, idézve egy régi rádióműsor címét: „Beszélni nehéz!”
A Gospel Moments mellett mindkettőtök más formációkban is zenél. Milyen aktualitásokat tudtok mesélni ezekről?
Boogie: A korábban említett Mo’ Gigs egy új dalt jelentetett meg a fekete péntek „megünneplésére”, kicsit más oldalról megvilágítva ezt a kereskedelmi eseményt. Van egy popzenés formációm is Harangozó Sebestyén részvételével. Az idén jött létre, és elkészültek az első nótáink, amelyek részben sajátok, de van két feldolgozásunk is. A rádiós és a tévés világban is megmerítkeztünk már egy kicsit, így reméljük, szép lassan megismernek minket.
Misi: Ami nálam aktuális a Gospel Moments mellett, az a Kontor Horváth Acoustic, a Luis Eduardo Castagno Trió, és Fekete Jenővel duózok. Mindhárom formáció szívügyem, ráadásul szájharmonikásként a Kontor Horváth Acoustic és a Luis Eduardo Castagno Trió hatalmas kihívás zeneileg. Kontor Tomival az elmúlt években találtunk egymásra, és azóta töretlenül dolgozunk. Tavaly jött ki az első közös albumunk az NKA támogatásával, a Tom-Tom Records gondozásában. A lemezen saját szerzeményeink hallhatóak. A napokban jelenik meg második hanganyagunk a támogatóknak köszönhetően. A mostani lemez címe All Covered, és Tamás két saját szerzeménye mellett tizennégy feldolgozás kapott helyet rajta, csodálatos vendégzenészekkel. A Luis Eduardo Castagno Trió egy latin projekt, Luis gitározik és énekel, Ursu Gábor gitározik, és én szájharmonikázom. Ez a produkció egy csodálatos utazás Latin-Amerikába. A trió műsorában felcsendülnek olyan dél-amerikai országok zenéi, mint Mexikó, Argentína, Kuba, Peru, valamint spanyol slágerek, de ismert sztenderdek is elhangzanak. Koncertjeinken mindig fergeteges a hangulat. Jencivel kb. húsz éve játszom, tavaly megjelent egy közös albumunk. Azt hiszem, őt nem kell bemutatnom a blues közönségének, hiszen itthon ő az egyik legautentikusabb képviselője a műfajnak. Az utóbbi időben nagy kedvenceim hívtak a lemezeikre játszani, ami hatalmas megtiszteltetés. Így közreműködtem Szabó Leslie, Fekete Jenő, Charlie és Bajnok & Zefi legutóbbi kiadványain.
Hogyan élitek meg a pandémiás helyzetet?
Boogie: Annyi előnye van neki, hogy az ember kényszerből is kreatívkodik, előre menekül. A Gospel Moments lemezre emiatt is volt bőven időnk. Reméljük, hogy egyszer véget ér ez az időszak, és akkor színpadra is tudjuk vinni ezt és a többi formációinkat is. Viszont nem szeretném, ha úgy tűnne, hogy semmi bajunk. Mert nagyon is van: nem dolgozhatunk, tehát nincs bevételünk.
Misi: Én is folyamatosan alkotok, fotózok, tanulom a videóklip-készítést, vágást stb. Amire nagyon büszke vagyok, az Little G Weevil legújabb videóklipje, amit teljes egészében Urbán Laci barátommal készítettem. Emellett írom a saját dalaimat, és jövőre megjelenik a második szólóalbumom, ami zeneileg sokoldalú lesz, és elképesztően jó zenészekkel fogom rögzíteni. Egyébként nagyon hiányoznak a barátaim, a zenészkollégák, a koncertek és a közönségünk. Nincs könnyű helyzetünk, de én elég optimista vagyok ahhoz, hogy ne adjam fel az álmaimat. Tehát kitartás, és hamarosan láthatjuk egymást a koncerteken.
Szöveg: hoati, fotó: Urbán László
Robert Plant: Digging Deep: Subterranea
2020-12-15 | kritika
A rockzene történetének egyik legnagyobb hatású együttese a Led Zeppelin, és a műfaj egyik legkiemelkedőbb énekese a banda egykori frontembere, Robert Plant. A Brit Birodalmi Érdemrenddel is elismert ikon szerencsére nem szállt ki a könnyűzenei bizniszből anyazenekarának 1980-as felbomlása után, hanem szólókarrierbe kezdett. „Amikor a Led Zeppelin többé nem létezett, eltökélten és energiától telve újra lábra akartam állni, és folytatni az állandó változással járó alkotómunkát, ami a Zeppre is oly jellemző volt” – mondta egy interjúban. Első szólóalbumát 1982-ben jelentette meg, a legutóbbit 2017-ben. A lemezmegjelenéseket hatalmas turnék követték, Magyarországra négy alkalommal is eljutott: 1993-ban, 2006-ban és 2007-ben saját együttesével lépet fel, míg 1998-ban egykori zenésztársával, Jimmy Page-dzsel adott koncertet a Budapest Sportcsarnokban. Aktuális albuma, a Digging Deep: Subterranea az elmúlt negyven évet harminc dalban foglalja össze, az azonos címmel tavaly indított podcast-sorozaton alapulva. A duplalemezes válogatásra a Jimmy Page-dzsel és az amerikai country-énekesnővel, Allison Krauss-szal készített albumokról semmi sem került, csakis Robert Plant szólólemezeiről hallhatunk nótákat. Percy, ahogyan barátai és rajongói nevezik, szívesen tett kirándulásokat tőle idegennek ható zenei világokba is, gyakran együtt játszott olyan muzsikusokkal, akiknek semmi közük sem volt a rockzenéhez. A lemez repertoárja ennek megfelelően igencsak sokszínű, a rock, a blues, a country, a popzene és a világzene képviselteti magát rajta. Az albumra három eddig kiadatlan dal, a Nothing Takes The Place Of You, a Charlie Patton Highway és a Too Much Alike is felkerült. Az utóbbi nótában Plant duettet énekel Patty Griffin énekesnővel.Rhino Records / Magneoton, 2020
hoati
Raphael Wressnig & Igor Prado: Santa Likes to Boogaloo!
2020-12-12 | kritika
Raphael Wressnig 1979-ben Grazban született, jelenleg is ott él. Gyerekként először zongorázni kezdett, később beleszeretett a Hammond-orgonába. „Már az elején úgy éreztem, hogy a zongora nem elég átütő nekem és a zenémnek” – nyilatkozta korábban. Wressnig olyan muzsikusokat tart példaképének, mint Jimmy Smith, Jack McDuff, Jimmy McGriff és Richard ’Groove’ Holmes. Pályafutása kezdetén honfitársa, ’Sir’ Oliver Mally és a louisianai származású Larry Garner társaságában zenélt. Szólókarrierjét a 2000-es évek elején kezdte. Zenéjében tökéletes arányban keveri a blues, a funk, a soul és a jazz elemeit, mindezt hatalmas show-műsorral tálalva. A DownBeat Magazine kritikusai 2013, 2015, 2016, 2017 és 2018 legjobb orgonistájának jelölték. A Santa Likes to Boogaloo! című 7 inches vinyl lemezt a brazil Igor Prado társaságában készítette. A két zenész a megismerkedésüket a kiváló szaxofonosnak, Sax Gordonnak köszönheti. Mára már több európai és brazil turné van a hátuk mögött, és közös albumot is készítettek. A Santa Claus is Coming to Town és a Leise rieselt der Schnee című dalokat tartalmazó karácsonyi lemezen közreműködött Igor bátyja, Yuri Prado dobos is. A kislemez korlátozott példányszámban, stílszerűen piros színben jelent meg.Pepper Cake Records / ZYX Music, 2020
hoati
Bai Kamara Jr. & The Voodoo Sniffers: Salone
2020-12-08 | kritika
Bai Kamara Jr. Nyugat-Afrikában, Sierra Leonéban született, az Egyesült Királyságban nőtt fel, az elmúlt huszonöt év nagy részét Brüsszelben töltötte, ahol édesapja nagykövet volt. Iskoláit Bath és Manchester városokban végezte, ekkor szerette meg John Lee Hooker, Big Bill Broonzy és más legendás blues-zenészek muzsikáját. Pályafutása során olyan előadók társaságában lépett fel, mint Habib Koité, Cassandra Wilson, Rokia Traoré, Vanessa Paradis és Dani Klein. Bemutatkozó lemeze, a Lay Your Body 1996-ban került a boltok polcaira. Az azóta kiadott albumai főként a korrupció, a hatalommal való visszaélés és a társadalmi igazságtalanság témáival foglalkoznak, ami nem meglepő, ha tudjuk, hogy Bai aktív kapcsolatban áll az Amnesty International és az Orvosok Határok Nélkül civil szervezetekkel. Hetedik albumát Salone címmel jelentette meg. Bár az albumon feltüntették új zenekarának, a The Voodoo Sniffersnek a nevét, az összes hangszert és énekszólamot maga játszotta fel. Kamara zenéje izgalmasan ötvözi a bluest és a nyugat-afrikai népzenét. Az érzelmeket és művészi őszinteséget árasztó dalokból a Can't Wait Here Too Long, a Morning School Run és a Homecoming emelendő ki. Ez utóbbi nóta akkor született, amikor Kamara először hazautazott Sierra Leonéba a polgárháború befejezése után. A lemezt Best Acoustic Blues Album-díjra jelölték az idei Blues Blast Music Awardson. Egyáltalán nem érdemtelenül.Moosicus / MIG Music, 2020
hoati
Megtekinthető a Szomjas Szűz lemezbemutató koncert
2020-12-05 | hír
Berta Zsolt ismertségét zenészként a Jimi Hendrix Memorial basszusgitárosaként és az Amondó együttes frontembereként alapozta meg. Az utóbbi évtizedben mint írót is megismerhettük őt. Mára már három regény és két novelláskötet köthető a nevéhez, mindemellett rendszeresen publikál irodalmi folyóiratokban, és irodalmi esteket is tart. Írói munkásságát Márai Sándor-díjjal és Bertha Bulcsu-emlékdíjjal jutalmazták. Legutóbb megjelent könyve a Szomjas Szűz. A novelláskötetben huszonhat meghökkentő, egymást is átszövő történet található, melyek egy kocsmában hangzanak el. A mesék között a jelenlévő zenészek dalokkal szórakoztatják a nagyérdeműt. Egy ilyen estén elhangzó nótákat tartalmaz a könyvhöz mellékelt, azonos című zenei album. A dalok stílusát a dalszövegek határozzák meg: többségük folkos beütésű, de található köztük countrysabb, bluesosabb és rockosabb is. A lemez rögzítésében a szerző mellett Ferenczi György, Vető Péter és Varga Gábor vett részt. A Hé, ördög! című nóta felkerült a Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák Rackák a zűrben című albumára is, természetesen „rackásított” verzióban. A Szomjas Szűz lemezbemutató koncert felvételét a napokban megtekinthetővé tették a legismertebb videómegosztó portálon.
hoati
hoati
Grateful Dead: Workingman’s Dead
2020-12-01 | kritika
A ’60-as évek egyik kultikus együttese a Grateful Dead. A névadó az alapító tagok egyike, Jerry Garcia volt, aki a zenekar nevét a nagy Oxford szótárból véletlenszerűen választotta. A tagok kommunát alkottak, és kialakították maguk körül a rock legkülönlegesebb rajongótáborát: a Deadheadek, azaz Halálfejek saját törvényeik szerint éltek – többnyire szintén kommunákban, vagy foglalt házakban –, és egy-egy turnéra tízezren is követték az együttest. Muzsikájukat, amelyhez rendszerint kábítószeres élmények társultak, gyakran pszichedelikusnak nevezték, négy-öt órás koncertjeiken Garcia csodálatos gitárszólói, zenéjük „lebegése” lenyűgözte a közönséget. Nem véletlen, hogy a legjobbak a koncertlemezeik voltak, mint például a Live/Dead és a Europe '72. Stúdióalbumaik közül az 1970-ben megjelent Workingman’s Dead fordulópontot jelentett a „Hálás Halottak” történetében: negyedik lemezük hangzásvilága igencsak megváltozott, a blues és a rock and roll alaposan háttérbe szorult, és még inkább teret nyert a countryzene. Ebben szerepet játszott a Crosby, Stills & Nash bemutatkozó LP-je is, amely igen nagy hatást gyakorolt rájuk. Az album tíz nap alatt készült el, a rajta található Cumberland Blues, Black Peter és Casey Jones című számok a banda legjobb dalai közé tartoznak. A Workingman’s Dead megjelenésének ötvenedik évfordulója alkalmából újra a boltok polcaira került. A háromlemezes újrakiadás az eredeti album re-maszterelt verzióját és egy eddig kiadatlan koncertfelvételt tartalmaz. Ez utóbbit 1971. február 21-én Port Chesterben rögzítették. A koncerten főleg a Workingman’s Dead és a szintén 1970-ben kiadott American Beauty nótái hangzanak el, de előadtak három feldolgozást (Me and Bobby McGee, Johnny B. Goode, I’m a King Bee) is.Warner Bros. Records / Magneoton, 2020
hoati
Megjelent a Red One House zenekar első videóklipje, amely kézbe is vehető
2020-11-28 | hír
A szokásoktól eltérően idén szeptember végén rendezték meg a 16. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivált. A Magyar Képregény Szövetség által szervezett vasárnap délelőtti program első vendége a Red One House zenekar volt. Az idén két utcazenei fesztivált (ceglédi, angyalföldi) megnyert veresegyházi blues-rock banda az alkotókkal közösen mutatta be képregényét, és az abból készült videóklipet, ami egy lehetséges alternatívát kínál a képregények zeneipari felhasználását illetően. A beszélgetés résztvevői nemcsak magát a produktumot, hanem a munkafolyamat egyes részeit is felfedték a járványügyi helyzet miatt korlátozott létszámú közönség előtt.
Az együttes képregényéhez az alapot a tavaly megjelent kislemezükön, a Minden létben két kanálon található Tolom a nőt című daluk adta. A képregény egy hokum történetet tartalmaz, amelyben a főhős egy stoppos, akinek a különös kaland végén bekötik a fejét. A hokum műfajra jellemző kétértelmű, pikáns dalszöveghez jól illeszkedő komikus vizuális világot Madarász Gergely teremtette meg. A képregényhez egy CD-t is mellékeltek, így aki megvásárolja azt, egy komplett klipet vehet a kezébe.
A már kész kiadvány adta az újabb ötletet az a zenekarnak egy valódi szöveges-animációs videóklip elkészítéséhez, amelyet a Gerő András Péter ’Hex’ által fémjelzett Kill Monday Management valósított meg. A klip iránti legfontosabb elvárás az volt, hogy a már meglévő képregény anyagából készüljön el, és ne egy teljesen új animációs videó jöjjön létre. Természetesen a dal instrumentális részeihez szükség volt néhány új rajzra, de ezek inkább színesítették a már meglévő történetet. A statikus képregény képkockái apró animációk, effektek és kameramozgások által kelnek életre a klipben. Az így elkészült, közel háromperces videó sok szórakoztató részletet tartogat a néző számára, ezért érdemes többször is megtekinteni.
Az együttes képregényéhez az alapot a tavaly megjelent kislemezükön, a Minden létben két kanálon található Tolom a nőt című daluk adta. A képregény egy hokum történetet tartalmaz, amelyben a főhős egy stoppos, akinek a különös kaland végén bekötik a fejét. A hokum műfajra jellemző kétértelmű, pikáns dalszöveghez jól illeszkedő komikus vizuális világot Madarász Gergely teremtette meg. A képregényhez egy CD-t is mellékeltek, így aki megvásárolja azt, egy komplett klipet vehet a kezébe.
Tóth János Rudolf: Muzsikus sors
2020-11-26 | hír
A napokban önéletrajzi kötettel jelentkezett Tóth János Rudolf, a hazai könnyűzenei élet egyik megkerülhetetlen alakja. A Muzsikus sors címmel megjelent könyvhöz két lemezt is mellékeltek: az egyik történeti áttekintés 1970-től indulva, sok, eddig kiadatlan, archív felvétellel, míg a másik album döntően a hetvenes évei elején járó zenész dalait tartalmazza. Az alábbiakban Tóth János Rudolf foglalja össze gondolatait a lemezekkel kapcsolatban.
A könyv nem valaminek a befejezése, hanem lezárása az eddigi dolgaimnak. Általában ha riport készül valakivel, akkor mindig a „mi történt”, és nem a „hogyan tovább” a kérdés. Mivel hetvenéves lettem, úgy gondoltam, hogy megírom a velem történteket, amire elég sokan biztattak, és segítettek is, amiben tudtak. De ha már könyv, úgy gondoltam, hogy ne csak a múltról, hanem a jelenről is szóljon. Ezért készült el a CD. És ha már CD, akkor legyen kettő. Az egyik a múlt darabkáit mutatja be azokkal a zenekarokkal, amelyekkel muzsikáltam különböző időszakokban. Ezen mindegyik dal zenéjét és szövegét én írtam, és én is éneklem őket. Az első szám egy Cyklon rádiófelvétel 1970-ből, aztán a Meteor Miért című, 1974-es dala következik. Majd jönnek sorban a Bergendy, a Hobo Blues Band, a Dioptrio, a Meeting Point és az Ütött-kopott Angyal nótái. A Kex Remake csak egy lemezre állt össze, de a teljesség megkívánja, hogy benne legyen a felsorolásban. Hallhatóak még különböző live felvételek, így áll össze az egész. A CD címe Oldies but goodies? Vannak hangminőségi problémák, melyeket nem lehetett jobbá tenni, de a hetvenes évek eléggé távolinak tűnnek. A befejező dal az Ütött-kopott Angyal Muzsikus sors című száma, ami a könyv címe is egyben.
A második lemez a jelenkor, a CD az Ejnye címet viseli. Nem véletlenül. Ez kifejezhet meglepődést, kíváncsiságot és elutasítást is egyben. Olyan témákat vettem elő, amelyekről mindenkinek van tudomása, de elmennek mellette. Ilyen például a férjét halálba kergető nő (Lassan ölő méreg) vagy az anyanyelvét elfelejtő disszidens (Tört magyar ember). Ez utóbbi nótát tört magyarsággal énekelem. Az Európa sirató egy kesergő, siratom azt az Európát, ahol öt-hat évet éltem a családommal vándormuzsikusként. A Blues a bluesért kiállás a bluesért, mert sok olyan, valamikor a blues műfaját képviselő muzsikus van, akik elfogadják, hogy a blues eltűnőben van. Meg kell hallgatni a lemezt, és levonni a tanulságot.
A könyv 500 példányban jelent meg, beszerezhető a www.kulturbarlang.hu oldalon.
hoati
A könyv nem valaminek a befejezése, hanem lezárása az eddigi dolgaimnak. Általában ha riport készül valakivel, akkor mindig a „mi történt”, és nem a „hogyan tovább” a kérdés. Mivel hetvenéves lettem, úgy gondoltam, hogy megírom a velem történteket, amire elég sokan biztattak, és segítettek is, amiben tudtak. De ha már könyv, úgy gondoltam, hogy ne csak a múltról, hanem a jelenről is szóljon. Ezért készült el a CD. És ha már CD, akkor legyen kettő. Az egyik a múlt darabkáit mutatja be azokkal a zenekarokkal, amelyekkel muzsikáltam különböző időszakokban. Ezen mindegyik dal zenéjét és szövegét én írtam, és én is éneklem őket. Az első szám egy Cyklon rádiófelvétel 1970-ből, aztán a Meteor Miért című, 1974-es dala következik. Majd jönnek sorban a Bergendy, a Hobo Blues Band, a Dioptrio, a Meeting Point és az Ütött-kopott Angyal nótái. A Kex Remake csak egy lemezre állt össze, de a teljesség megkívánja, hogy benne legyen a felsorolásban. Hallhatóak még különböző live felvételek, így áll össze az egész. A CD címe Oldies but goodies? Vannak hangminőségi problémák, melyeket nem lehetett jobbá tenni, de a hetvenes évek eléggé távolinak tűnnek. A befejező dal az Ütött-kopott Angyal Muzsikus sors című száma, ami a könyv címe is egyben.
A második lemez a jelenkor, a CD az Ejnye címet viseli. Nem véletlenül. Ez kifejezhet meglepődést, kíváncsiságot és elutasítást is egyben. Olyan témákat vettem elő, amelyekről mindenkinek van tudomása, de elmennek mellette. Ilyen például a férjét halálba kergető nő (Lassan ölő méreg) vagy az anyanyelvét elfelejtő disszidens (Tört magyar ember). Ez utóbbi nótát tört magyarsággal énekelem. Az Európa sirató egy kesergő, siratom azt az Európát, ahol öt-hat évet éltem a családommal vándormuzsikusként. A Blues a bluesért kiállás a bluesért, mert sok olyan, valamikor a blues műfaját képviselő muzsikus van, akik elfogadják, hogy a blues eltűnőben van. Meg kell hallgatni a lemezt, és levonni a tanulságot.
A könyv 500 példányban jelent meg, beszerezhető a www.kulturbarlang.hu oldalon.
hoati
Idén online tartják meg a Gastroblues Fesztivált
2020-11-24 | koncertajánló
A 2020-as év a koronavírus-járvány jegyében vonul be a történelembe. Világszerte számtalan rendezvény elmarad, vagy rendkívüli körülmények között kerül megrendezésre. A kényszer szülte a koncertek online közvetítését is. Az immár huszonnyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő paksi Gastroblues Fesztivál rendezői is figyelembe veszik a járványügyi rendelkezéseket, így az idei fesztivál az interneten és a tévében lesz követhető.
Az ez évi Gastroblues Fesztiválra december 4-én, 5-én és 6-án várják a közönséget. A pénteki napon, december 4-én Jimi Hendrix és Janis Joplin emlékkoncertekre kerül sor a már örökös résztvevőnek számító Tűzkerék xT, a Soulbreakers és az olasz Andrea Braido Band részvételével. Az estet a harmincéves jubileumát ünneplő Takáts Tamás Blues Band zárja.
Másnap elsőként a fennállásának huszadik évfordulójához érkezett, instrumentális zenét játszó Varga János Project mutatkozik be. Újra Pakson köszönthetjük Nathaniel Petersont, aki 2006-ban és 2013-ban már fellépett a fesztiválon a Twin Dragons együttessel. Ez lesz az utolsó koncertje Petersonnak: a Memphisben született muzsikus a visszavonulását korábbra tervezte, de szép emlékei miatt Paksra még eljön, és itt búcsúzik el a színpadtól. Az Angliából érkező Krissy Matthews gitáros, énekes és dalszerző tizenegy éves korában fedezte fel a blues zenét. Zenekarával szerte Európában több mint ezer koncertet adott, többek között John Mayall, Jeff Healey, Greg Almann, Joe Bonamassa és a Tedeschi Trucks Band társaságában. 2013-ban megjelent lemezének a szövegírója Pete Brown volt, aki a Cream részére is írt dalszövegeket. Az est utolsó fellépője, Pál Balázs Jenő sem ismeretlen a paksi közönség előtt. A rozsnyói származású zenész ezúttal újjáalakított együttesével, a Sexittel érkezik.
Vasárnap, december 6-án – a Nemzeti Összetartozás Évének keretében – a Kárpát-medencei Testvérvárosok Zenész Találkozójára kerül sor. A Gastroblues Fesztivál szervezőinek reményei szerint itt írják alá Paks és a vajdasági Zenta városa között a testvérvárosi szerződést. A házigazda Paksot Juhász Kitti, Galántát Szarka Tamás, Kézdivásárhelyt Gáspár Álmos, a Kormorán zenekar hegedűse, a kárpátaljai Visk települést Pál Eszter és Pál István ’Szalonna’, az új testvérvárost, Zentát pedig Fehér Nóra, a Kormorán énekesnője képviseli.
A koncertek a fesztivál hivatalos YouTube csatornáján lesznek követhetők, előzetes regisztráció nélkül, díjmentesen. A legnagyobb videómegosztón már most válogatott felvételek találhatók a korábbi évekből. A TelePaks Televízió jóvoltából a kistérség vételkörzetében is megtekinthető lesz élőben az esemény. További részletek miatt érdemes figyelemmel kísérni a www.gastroblues.hu honlapot és a rendezvény Facebook-oldalát.
A szervezők 2021 júliusának első hetében egy nagyszabású fesztiválon, kedvezményekkel és meglepetésvendégekkel várják a Gastroblues Fesztivál híveit és a paksi lakosokat.
hoati
Az ez évi Gastroblues Fesztiválra december 4-én, 5-én és 6-án várják a közönséget. A pénteki napon, december 4-én Jimi Hendrix és Janis Joplin emlékkoncertekre kerül sor a már örökös résztvevőnek számító Tűzkerék xT, a Soulbreakers és az olasz Andrea Braido Band részvételével. Az estet a harmincéves jubileumát ünneplő Takáts Tamás Blues Band zárja.
Másnap elsőként a fennállásának huszadik évfordulójához érkezett, instrumentális zenét játszó Varga János Project mutatkozik be. Újra Pakson köszönthetjük Nathaniel Petersont, aki 2006-ban és 2013-ban már fellépett a fesztiválon a Twin Dragons együttessel. Ez lesz az utolsó koncertje Petersonnak: a Memphisben született muzsikus a visszavonulását korábbra tervezte, de szép emlékei miatt Paksra még eljön, és itt búcsúzik el a színpadtól. Az Angliából érkező Krissy Matthews gitáros, énekes és dalszerző tizenegy éves korában fedezte fel a blues zenét. Zenekarával szerte Európában több mint ezer koncertet adott, többek között John Mayall, Jeff Healey, Greg Almann, Joe Bonamassa és a Tedeschi Trucks Band társaságában. 2013-ban megjelent lemezének a szövegírója Pete Brown volt, aki a Cream részére is írt dalszövegeket. Az est utolsó fellépője, Pál Balázs Jenő sem ismeretlen a paksi közönség előtt. A rozsnyói származású zenész ezúttal újjáalakított együttesével, a Sexittel érkezik.
Vasárnap, december 6-án – a Nemzeti Összetartozás Évének keretében – a Kárpát-medencei Testvérvárosok Zenész Találkozójára kerül sor. A Gastroblues Fesztivál szervezőinek reményei szerint itt írják alá Paks és a vajdasági Zenta városa között a testvérvárosi szerződést. A házigazda Paksot Juhász Kitti, Galántát Szarka Tamás, Kézdivásárhelyt Gáspár Álmos, a Kormorán zenekar hegedűse, a kárpátaljai Visk települést Pál Eszter és Pál István ’Szalonna’, az új testvérvárost, Zentát pedig Fehér Nóra, a Kormorán énekesnője képviseli.
A koncertek a fesztivál hivatalos YouTube csatornáján lesznek követhetők, előzetes regisztráció nélkül, díjmentesen. A legnagyobb videómegosztón már most válogatott felvételek találhatók a korábbi évekből. A TelePaks Televízió jóvoltából a kistérség vételkörzetében is megtekinthető lesz élőben az esemény. További részletek miatt érdemes figyelemmel kísérni a www.gastroblues.hu honlapot és a rendezvény Facebook-oldalát.
A szervezők 2021 júliusának első hetében egy nagyszabású fesztiválon, kedvezményekkel és meglepetésvendégekkel várják a Gastroblues Fesztivál híveit és a paksi lakosokat.
hoati
Önéletrajzi könyv Tóth János Rudolftól
2020-11-18 | hír
Tóth János Rudolf a hazai könnyűzenei élet egyik legmeghatározóbb alakja. Játszott a Demjén-féle Bergendy zenekarban, a Hobo Blues Bandben, a Macskafogó című rajzfilmben pedig a Négy gengszter című dalhoz kölcsönözte a hangját. Jelenleg a Magyar Atomban, a Kex Remake-ben és a Meeting Pointban zenél, mellette zenetanár, a fiatal magyar gitárosok egyik fontos mentora. „Nemcsak a színpadon húzódik inkább a háttérbe, de a kamerák előtt is ritkán szerepel” – olvasható Tóthról, így némileg meglepő, hogy a napokban Muzsikus sors címmel önéletrajzi könyvvel jelentkezett. A 156 oldalas kötethez 2 db CD-t mellékeltek: az egyik történeti áttekintés 1970-től indulva, sok kiadatlan felvétellel, míg a másik album Tóth János Rudolf friss szerzeményeit tartalmazza, olyan zenészek közreműködésével, mint Zsoldos Tamás, Móré Attila, Gyöngyösi Gábor, Fekete István, Tóth Henrik, Petendi Tamás, Lee Olivér, Fejér Simon Pál és Szert Zsigmond. A lemezbemutatóval egybekötött könyvbemutató a koronavírus-járvány miatt elmarad, előreláthatólag tavasszal pótolják. A könyv lektora Hegedűs István volt, aki a fülszöveget is írta, amely az alábbiakban olvasható.Úgy emlékszem, 1976 augusztusa lehetett, kötelező honvédségi szolgálatom mindennapjait morzsolgattam. Félidős katonaként zarándokoltam ki a hegyoldalba, a Tabánba, ahol kedvenc zenekarom, az akkor rendkívül népszerű Bergendy ontotta magából a dallamos, minőségi muzsikát. Slágergyáros billentyűsük ekkor már új ösvényeket taposott, „helyén” egy Zalaegerszegről érkezett fiatal, jellegzetes bajuszos, szemüveges, vékony testalkatú srác állt selyemszerű anyagból készült kezeslábasában. Ja, és nem a Hammond-orgona billentyűzetét túrta, gitáros lévén fekete Gibson SG hangszerén gyötörte a húrokat. Aki nem mellesleg a Latzin Norbert által magasra állított lécet is képes volt megugrani.
Aztán egy időre eltűnt, hogy jóval később a Hobo Blues Band színpadán lássam ismét. Úgy véltük, Tóth János Rudolf a helyére került. Hogyan is szólnak Deák Bill idevágó sorai? „Nyomjuk a bluest, és majd lesz valahogy…”
Ekkortájt egyszerű rockrajongóként álltam a közönség soraiban, és meredtem a színpadra. Janó játéka mindig lenyűgözött. Az a fajta játék, amelyet a mai napig áthat a veleszületett elegancia, és amelyet majd’ szétvetnek a belsejéből feltörő energiák. A műfaj, a ZENE iránti alázatát tanítani kellene. Ehelyett azonban ő tanította.
Arról álmodni sem mertem, hogy egyszer majd közelebbről is megismerhetem. Valamikor a kétezres évek elején, Kőbányán, a művház büféjében akadtunk össze. A koncert szünetében. Ő fellépőként, a Zenestúdió tanáraként, én pedig mint egyszerű közönség. Közvetlenségére jellemző, hogy a bárpultnál egy deci rum (akkoriban még ezzel élt, ma már rá sem néz az alkoholra), valamint részemről egy vodka-sör kombó kíséretében elevenítettük fel a régi szép, vagyis bergendys időket. Máig ható élmény számomra.
Később, a Rockinform újságírójaként azonnal rácsaptam első szólólemezére, örömmel írtam meg a kritikáját. Különböző koncerteken néha-néha találkoztunk, köszönés – ennyi.
Amikor 2014-ben Kisfaludy Andrástól mintegy derült égből villámcsapásként érkezett az egykori Kex-dalok újragondolásának, zenekari formában való megjelenítésének ötlete, immár megbízott menedzserként kerestem fel Kőbányán, Póka Egon iskolájában. Nem mondom, hogy nem kellett győzködnöm, szerencsére némi gondolkodási idő után ráállt az ajánlatra. Betartotta a szavát: a lehető legjobb muzsikusokból verbuválta a Kex Remake-nek keresztelt csapatot, akik „félszavakból is megértik egymást”. A próbák: elég egy pillantás, egy-egy félmondat, a többi már rutin és szakértelem dolga. Mint az egymásra rakott téglák (Figyelem! Ezek a téglák nem azok a téglák!) nyomán magasodó fal, épülnek, csiszolódnak a dalok. Kellő humorral, egymás iránti türelemmel, tisztelettel – sőt tapintható szeretettel – fűszerezve.
Janó szívós, kitartó munkával, nem utolsó sorban óriási ráérzéssel alakította ki és át az emblematikus szerzemények szerkezetét és egyáltalán mindent, amit a ma már félévszázados „befejezetlen” mű megkívánt. Manapság kevés előadóval találkozni, aki – csak ismételni tudom – effajta művészi alázattal állna a zenéhez. Önerőből, alulról építkezve, mindenfajta külső segítséget nélkülözve, mindent alárendelve a muzsika fensőbbségének.
Tóth János Rudolf zsigereiben ott lüktet a dzsessz, a soul, a rock, a blues és minden, amit évszázadok óta úgy hívnak – ZENE. Akinek érdes-karcos-füstös orgánuma véletlenül sem téveszthető össze senkiével. Akinek ujjai még baráti beszélgetések közben is nyugtalanul száguldanak föl-s alá a húrokon. Aki nélkül nem jöhetett volna létre az említett, egykori emblematikus csapat utódja. Vagy épp a Dioptriótól a Meeting Pointon át az Ütött-Kopott Angyalokig Janó bármely formációja. És aki nélkül ma szegényebb lenne a rock és a blues műfaja.
hoati
