Kiemelt koncertek


The Mojo
2024.04.26.


Zongorista Találkozó
2024.04.26.


Fekete Jenő 60

2024.04.27.


Jumping Matt
and His Combo
és a Körösparti Vasutas
Koncert Fúvószenekar
2024.04.27.


Shemekia Copeland

Little G Weevil
and his band

2024.07.17.

Ajánlott albumok

Hobo Blues Band
Hobo Blues Band
Idegen tollak
Mojo Workings
Mojo Workings
Long Step
Alastair Greene
Alastair Greene
Alive In The New World
Mick Pini
Mick Pini
Backtrack
The Özdemirs
The Özdemirs
Introducing The Özdemirs
Layla Zoe
Layla Zoe
Nowhere Left To Go
The Holmes Brothers
The Holmes Brothers
State Of Grace
Buddy Guy
Buddy Guy
Blues Singer




Ha Tengs-Lengs – a Tengs-Lengs együttes dalszövegei
2010-06-29 | névjegy


Oly fáradt vagyok

Lenn az utcán
Zuhog az eső
Szürke az égen
Minden felhő
A falon egy pók
Egy léggyel harcol
Megszólal a telefonom.
Oly fáradt vagyok, oly fáradt vagyok
Oly fáradt vagyok.

A telefon cseng

De nem érdekel
Itt van mellettem, de nem érem el.
Fáradtság és unalom
Fogja meg mindkét karom.
Oly fáradt vagyok, oly fáradt vagyok
Oly fáradt vagyok.

A telefon cseng

De nem érdekel
Itt van mellettem, de nem érem el
Fáradtság és unalom
Fogja meg mindkét karom.
Oly fáradt vagyok, oly fáradt vagyok
Oly fáradt vagyok.

Kamarás Zoltán


Hatlövetű galeri - McCray, Pribojszki és Éles blues napi sortüze a Lamantin Jazz Fesztiválon
2010-06-27 | kritika


Kissé késve mentünk a blues napi nagyvadakra hangokat vadászni, de azért meglőttük a magunkét. Hazavittük, Wordben és Photoshopban megsütöttük, s ha nem is frissiben, de annál gusztábban tálaljuk fogyasztásra a T. Olvasónak.

Szállj, harmonikás - adtuk ki magunkban a vezényszót a főtéri hangkatlan elé érve, ahonnan tempós karcsapásokkal pillangózott már kifele a herfli csalogató hangja. Ha mellbe nem is, de a felismerés kissé hátbavágott minket, hogy Éles Gábor triójáról már lecsúsztunk, Ferenczi György pedig Pribojszki Mátyásnak öltözött, holott a farsangra már (víz)keresztet vetettünk. A szájharmonika szerencsére stimmelt.
Node félre a tréfát, kollégánk azért befotózta a delikát hangzás nagymesterét, akinek zenei hitvallásában fontos a személyes hang, aki csak olyat játszik, ami őt is megmozgatja, amiért él-hal. Mi élhalak nem voltunk, mert késve úsztunk be a trió zenei hangfolyamába, így kissé partravetetten kaptunk a sajtóanyag után, amiben a következő állt:

Az Éles Gábor Triót a névadó 2007-ben alapította. Szerzeményeiben a közlés fontosságát és a zenei intimitás jelenlétét tartotta a legfontosabbnak. A darabokban az alapítóra hatást gyakorolt zenei nyelvek léptek párbeszédbe: a jellegzetes hangzásvilág alapvetően a jazzből, a soulból és a bluesból táplálkozott, de a groove és a szabad improvizáció jelenléte is tettenérhető volt benne. A trió játéka közben a ritmikus funkos lüktetést gyakran váltotta lassú sodrású, balladisztikus muzsika.

„Cél volt egy olyan zenekar létrehozása ahol saját és kollegáim zenei álmait tudjuk megvalósítani, megértve azt a zenei irányt, amiben a legjobban „üzemelek". Cél volt egy olyan koncertzenekar megalakítása, ami tud szabadon együtt játszani, de a fix, megírt részek témává, jelleggé és tartalommá válhatnak benne. Cél volt egy olyan trió létrehozása, ahol olyan zenei-szakmai helyekre juthatok el, ahová eddig még nem. Végül cél volt az is, hogy legyen blues, soul, funk, standard és mai saját muzsika."

Blues napi tettenérésünk első "áldozata" a Pribojszki Mátyás Band volt. Stílusuk egészen sajátos, szűk műfaji keretek közé nem szorítható, a dallamos jazz és a dinamikus groove-ok keveréke, erős funky érzésekkel, ízlésesen kiegészítve blues-os motívumokkal. Pribojszki, aki szinte állandó vendége a fesztiválnak és a Lamantin Klubnak, zenéjében újrapozícionálta a szájharmonikát, mint hangszert, és a szájharmonikázásról alkotott sztereotípiákat. Megmutatta, hogy ez a különlegesen intim szólóhangszer a tradicionális blues műfaján túl is nyújt zenei felfedezésekre váró új ízeket, korosztálytól függetlenül.

A szerdai estén csapatának tagjai olyan kiváló jazz/blues muzsikusok voltak, akiket a saját hangszerükön itthon a legjobbak között tartanak számon: Kepes Róbert basszusgitáron, Kovács Erik zongorán, Molnár Dániel dobon, Szász Ferenc pedig gitáron mondta fel a kötelezőt a blues vaskos tankönyvéből.

A blues napnak - talán a popularitása miatt - mindig nagyobb respektje, híre van, mint a "hagyományos" jazz napoknak. Larry McCray-t is megelőzte már a híre, hisz amennyiben a mai blues zenének van jövője a XXI. században, akkor sejthető, hogy az arkansasi születésű gitáros nemcsak visszatérő szereplő lesz, hanem egyike azon prófétáknak, akik koruk nemzedékét átvezethetik a legújabb korszakba. Zenéje ugyanis hitet tesz az eredeti blues tradíciók mellett, ám emellett új, izgalmas célok felé orientálja a műfajt.

Larry a mississippi blues - vagy ahogy egy témában szakavatott kollégától hallottuk: a "gyári blues" - képviselője, az első olyan villanygitáros stílusé, ami tetőtől talpig végigbizsergeti azt, aki hallgatja. A nemcsak kreatív energiáktól duzzadó - a Gibson szinte balalajkának tűnt a mellkasán... - gitáros soulos, erőteljes hangja alatt ugyanolyan jól érvényesültek a könnyed balladák, mint nyers és vaskos gitárjátéka.

Büki László 'Harlequin'
Forrás: Vaskarika a kultúracél

A szerző fotógalériája a koncertről ide kattintva tekinthető meg!


Vdelli: Ain't Bringing Me Down
2010-06-25 | kritika


Az 1997-es megalakulása óta tíz lemezt készítő ausztráliai Vdelli utolsó CD-je, a tavaly tavasszal megjelent Ain't Bringing Me Down felvételét különös koncepcióval kezdte meg.
Szülőföldjén, valamint Európa egyes országaiban a rendkívüli népszerűségnek örvendő power trio - miután eldőlt, hogy az aktuális lemez producere Kevin Shirley (Led Zeppelin, Black Crowes, Aerosmith, Joe Bonamassa, stb.) lesz - elhatározta, hogy úgy vonul a stúdióba, mintha az első, bemutatkozó albumát készítené. Kiválasztották legjobb dalaikat, melyeket új szerzeményeikkel kombináltak, így próbálva bemutatni a zenekart azok számára, akik ezidáig nem ismerték, de ezzel egyidejűleg kedveskedni akartak hűséges rajongóiknak is.
A Michael Vdelli (gitár, ének), Ric Whittle (dob, ütős hangszerek) és Troy Gennoe (basszusgitár) alkotta együttes által rögzítésre került blues-rock nótákból süt az erő, az energia, a hihetetlen profizmus, míg a lemez hangzása tökéletesre sikerült.
Talán egyszer lesz egy olyan hazai koncertszervező, aki fantáziát lát a zenekarban, ezáltal intenzív koncertjüket is megtapasztalhatjuk.

Jazzhaus Records, 2009

hoati


Ismét megjelent a Tábortűz mellett
2010-06-22 | hír


Húszévnyi várakozás után végre teljes terjedelmében megjelent a Hobo Blues Band pályafutásának egyik legfontosabb és legjobb alkotása, a legendás Tábortűz mellett című dupla album.
1990-ben mindenki a rendszerváltás eufóriájában lebegett: hihetetlen és addig elképzelhetetlen változásokon ment keresztül az ország, a HBB-t pedig elsőként engedték turnézni Romániában, de amerikai útja is feltöltötte élményekkel és szövegötletekkel Hobót. Ebből a hármas élménytömegből születtek a zenekar és a magyar rockkultúra egyik legfontosabb lemezének szövegei.
Az ország csúcs-zenészei (Tátrai Tibor, Tóth János Rudolf, Póka Egon, Solti János) olyan zenei köntösbe varázsolták Hobo remekbeszabott verseit, ami szinte példa nélküli az egész HBB-életműben. Ezt a lemezt mindenkinek hallania kell, hiszen az üzenete ma épp úgy aktuális, mint megjelenésekor.
A Tábortűz mellett jelentőségében a Vadászat mellé sorolandó, azonban az 1990-es megjelenést követően csak egy terjedelmében csorbított formában látott napvilágot CD-n.


Mississippi Heat: Let’s Live It Up!
2010-06-19 | kritika


Idén jelent meg a Mississippi Heat harmadik albuma a Delmark Records-nál, amely összességében a csapat kilencedik lemeze.
A jövőre 20 éves együttes vezetője, motorja, a szájharmonikás-dalszerző Piere Lacocque mindig arra törekedett, hogy a legjobb zenészeket gyűjtse maga köré, s játssza azt a zenét, amibe tizenévesen beleszeretett. Megalakulásuk óta olyan muzsikusok fordultak meg a bandában, mint Billy Flynn, James Wheeler, Bob Stroger, Deitra Farr, Zora Young és Barrelhouse Chuck.
A Let’s Live It Up! lemez anyagának a zömét a herflis írta, szám szerint 11 kiváló dallal büszkélkedhet. A korai évek óta mindig szerepelt a csapatban egy energikus énekesnő, jelenleg Inetta Visor birtokolja ezt a pozíciót. Másik jellemző dolog, hogy lemezeiken sok vendégzenész játszik - ez annak tudható be, hogy Lacocque projektekben gondolkozik. Ezen a CD-n Carl Weathersby, John Primer, Chris ”Hambone” Cameron, Andrew ”Blaze” Thomas, Ruben Alvarez, Rhonda Preston és a The Chicago Horns szerepel meghívottként.
A zenekar érezhetően minél gazdagabb, változatosabb, dinamikus megszólalásra törekedett. A hangszeres játék professzionális, az állandó ritmus- és hangulatváltások képesek minden számnak ívet adni. A lemez egy a saját képességeivel jól gazdálkodó, folyamatosan alakulni, akár kísérletezni is képes, a gyökereit mindig szem előtt tartó csapatot mutat.
Trendek jönnek, trendek mennek, de a Mississippi Heat továbbra is tartja pozícióját a legjobbak közt a blues világában!

Delmark Records, 2010

Turista


Jimmy Warren Band: No More Promises
2010-06-16 | kritika


Jimmy Warren zenei karrierje meglehetősen rendhagyó, mivel elég későn, 25 évesen kezdett gitározni, majd tíz év múlva, sikerei ellenére abbahagyta a zenélést, hogy minél több időt tölthessen családjával. Döntése sokakat meglepett, ugyanis olyan zenészekkel koncertezhetett, mint Junior Wells, Koko Taylor, Sugar Blue és Lonnie Mack.
Tavaly, húsz év elteltével a Live At Last koncertlemezzel tért vissza, majd idén a No More Promises került kiadásra. Első stúdióalbuma rögzítéséhez remek muzsikusokat választott maga mellé John Digregorio (gitár), Mike Boyle (basszusgitár) és Charles Price (dob) személyében, míg Jimmy sokoldalúságát bizonyítva a gitár mellett basszusgitárosként, dobosként és billentyűsként is bemutatkozik.
A tizenkét változatos tempójú blues-rock szerzemény az élet jó, s rossz dolgairól, a szeretetről, a reményről és a bánatról szól. Jimmy Warren gitárjátéka egyesíti Eric Clapton ’70-es évekbeli és George Benson jazzes stílusát, melyhez néhol Jimi Hendrix vadsága társul – erre legszebb példa a Darker Shade Of Grey című tétel, míg az It Aint Fair-t Bob Margolin slide-játéka végett emelném ki.
Az elmúlt hetekben sokszor meghallgattam, félretettem, majd ismét elővettem a No More Promises című albumot, mely mindannyiszor elkápráztatott. Bölcs döntés volt Jimmy Warren részéről, hogy folytatta zenei pályafutását.

Electro Glide Records, 2010

hoati


Hubert Tubbs nyári magyarországi koncertjei
2010-06-14 | koncertajánló


Minden, ami fekete zene! Valahogy így lehetne tömören jellemezni Hubert Tubbs zenéjét. A fekete soul és funky fenegyereke, Hubert Tubbs, az immár 40 éve koncertező, legendás - többek között Dionne Warwick, Smokey Robinson, Rod Stewart, Elton John és Sting munkásságára is nagy hatást gyakorló - Tower of Power egykori vezető énekese. Lemezeinek sorában négy albumot is közösen jegyeznek.
A jelenleg Ausztriában székelő énekes számos hollywoodi filmzenéhez adta hangját és olyan előadókkal lépett fel, mint a The Rolling Stones, a Temptations, Santana vagy Kenny G. Bár munkássága leginkább a soul és az R&B világába kalauzol, a gyökereket nem feledve - ausztriai és amerikai tagokból álló saját soul zenekara mellett - egy magyar és szlovákiai zenészeket egyesítő blues zenekarhoz csatlakozva 2008 óta koncertezik funky blues műsorával, mely Willie Dixon, Muddy Waters és a Tower of Power nyomán hozza el nekünk Amerika hangjait.
A Hubert Tubbs featuring Dirty Fred Blues Band június 25-én a tatai Víz, Zene, Virág Fesztiválon, július 25-én a gyulai Vár Blues Fesztiválon lép fel, augusztus 12-én pedig a Sziget Fesztivál Blues Színpadán találkozhatunk velük.


Anders Osborne: American Patchwork
2010-06-12 | kritika


Úgy tűnik, új vizek felé evez az Alligator Records. Múlt hónap végén jelent meg a kiadó első, csak digitális formátumban kapható lemeze, s itt van Anders Osborne friss albuma is.
Már az elején le kell, hogy szögezzem: nem blues lemezről van szó, s bizony sokat vívódott a lelkem a CD-t hallgatva. S, mitől billent a mérleg nyelve a pozitív oldalra? Hát az emlékezetes, ragadós (nem szirupos) daloktól!
Anders Osborne lelkében két személyiség lakik: létezik egy erős, dinamikus slide gitáros oldala, aki átvette a New Orleans-i zenei hagyományokat, valamint van egy kivételesen tehetséges énekes-dalszerző fele is. Ha fogódzót keres a kedves olvasó, akkor Bruce Springsteen és Van Morrison neve ugrik be elsőként. A svéd ősöktől származó zenészt ért hatások szélesek: Robert Johnsontól Ry Cooderen át legendás jazz zenészekig (pl.: Miles Davis, John Coltrane) terjednek.
Mint említettem, nagyszerű dalokat ír Anders Osborne. Azonban nem csak erre a lemezre születtek kiváló nóták, hisz az 1989-es debütálása óta sokaknak / sokakkal dolgozott. Két szerzeménye szerepel Keb Mo’ 1999-es Grammy-díjas Slow Down lemezén, írt dalt a country sztár Tim McGraw-nak, Brad Paisley-nek, Tab Benoit-nak és Jonny Langnak is.
Ezen az albumon szereplő szerzeményeknek nagyszerű lírai, pozitív kicsengésű szövegei vannak, melyek jórészt a gyógyítással, a megváltással, az elfogadással foglalkoznak. Míg mások házakat, városokat építenek, Ő az emberi lélek újraépítésén fáradozik.
Az amerikai Patchwork a remény útja, és ez a CD egy új, fényes fejezet a zenész karrierjében.

Alligator Records, 2010

Turista


Rocky Jackson: Testify!
2010-06-10 | kritika


Rocky Jackson hajdan tinédzserként, Ray Charles az Austin Auditoriumban adott koncertjének hatására döntött úgy, hogy zenész lesz. Pályáját kevésbé ismert formációkkal kezdte, majd 1980-tól közel egy évtizedig a Magic Blues Band tagjaként számos blues hírességgel dolgozott együtt (George "Harmonica" Smith, Paul Butterfield, Coco Montoya, stb.).
Első saját neve alatt megjelent CD-je a négyszámos Blue Streak volt, melyet 2006-ban a Squeeze Here követett. E korong világszerte hízelgő kritikákat kapott, sokan Rocky gitárjátékát a fiatal Eric Clapton és Robert Cray játékához hasonlították.
Régóta várt új lemeze, a Testify! saját szerzemények mellett Willie Dixon, Robert Johnson, Jimmy Reed és Muddy Waters „örökzöld” dalait, valamint a tradicionális Early In The Morning-ot tartalmazza. A CD-t az I Just To Make Love To You című dal nyitja, mely - a többi feldolgozás nótával egyetemben - úgy kapott új köntöst, hogy megtartotta eredeti „ízét” is - a hatvanas évei elején járó gitáros-énekes által játszott stílus alapvetően Texas blues, melyet Chicago- és Delta blueszal kever. A korongon egy instrumentális tétel, a Magic Samre emlékező gyönyörű lassú blues, a Like Magic is helyet kapott.
Rocky Jackson 70 percet is meghaladó hosszúságú CD-je nagyszerű perceket tartogat a hallgató számára - ha csak egyetlen szóval kellene jellemezni a Testify! című albumot, akkor azt mondanám: remekmű.

High Life Records, 2010

hoati


Ha Tengs-Lengs – a Tengs-Lengs együttes dalszövegei
2010-06-08 | névjegy


Az 1984-ben alakult Tengs-Lengs zenekarnak nagy szerepe volt a hazai blues- és klubélet megteremtésében. Fénykorában a leghíresebb underground együttesnek számított, több mint tíz évig saját klubbal rendelkezett Budapesten. A ’80-as évek második felében nem is számított igazán az, aki nem járt a Lengs koncertjeire. A Budapesti Rhythm & Blues Fesztivál házigazdájaként hét éven át megtöltötte a főváros nagy koncerthelyeit. Sosem gondoltak lemezkiadásra, de 2006-ban a Hunnia Records segítségével kiadták első, a zenekar nevével megegyező című CD-jüket. Ekkor új lendületet kapott az együttes, és azóta kiadták második albumukat is (Prosztata blues).
Az elkövetkezendő hetekben legendássá vált dalszövegeik közül olvasható néhány, elsőként a gitáros-énekes Turós György szerzeménye.

Ha Tengs-Lengs

Egész nap a gyárban hajtasz mint egy állat
(Állat anyád)
A főnök unalmában szidja az anyádat
(Állat anyád)
Szép vagy, szép de lehetnél még szebb
Neked is az a bajod ami nekem:
Nincs pénzed, nincs pénzed.

Rohansz az úton, ami sohase volt jó,
(Állat anyád)
Nem vár meg a villamospótló.
(Állat anyád)
Szép vagy, szép, de lehetnél még szebb,
Neked is az a bajod ami nekem:
Nincs pénzed nincs pénzed

Ha tengs lengs jobb lesz, hogyha nekem üzensz,
Ha tengs lengs néni gyere ide élvezzük a szép időt!
Ha tengs lengs jobb lesz, hogyha nekem üzensz,
Ha tengs lengs néni gyere ide élvezzük a szép időt!


Gundel Művészeti Díjat kapott a Jambalaya
2010-06-06 | hír


Könnyűzene kategóriában a Jambalaya kapta az idei Gundel Művészeti Díjat. A 2010. május 31-én átvett, a „magyar Oscar”-ként emlegetett díjat igen nagy megtiszteltetésnek tartja a zenekar (2009-ben Ferenczi György és a Rackajam, 2008-ban a Ludditák, 2007-ben a Quimby vehette át ezt az elismerést). A csapat szerint nagyon sokat számít a művészek életében, ha időközönként megköszönik és elismerik munkájukat.
A Jambalayát a virtuóz zongorajátékával ismertté vált énekes, zongorista frontember és zeneszerző, Nemes Zoltán alakította. A zenekar 2005-ös születése óta túl van három európai turnén és három lemezmegjelenésen (I Just Wanted To Say, Wonder What Can Happen, Végállomás, vagy utazás). Mindezeken túl a Gronau-i Jazz Fesztivál hivatalos dalául választották az egyik Jambalaya számot, valamint videoklipet készítettek a Végállomás, vagy utazás és a Mindenhol című dalokhoz (idén ősszel a Benzinkút című szerzeményükhöz készítik harmadik klipjüket).
A jövőre nézve a fiúk a színházas, show-val egybekötött nagykoncertek világa felé kacsingatnak.


Lemezek Little Freddie Kingtől
2010-06-04 | kritika


Little Freddie King (eredeti neve: Fread E. Martin) 1940. július 19-én a Mississippi állambeli McComb városában született. Az első akkordokat édesapja, Jessie James Martin mutatta meg neki, aki szintén blues zenész volt.
14 évesen New Orleans-ba költözött, ahol Polka Dot Slimtől és "Boogie Bill" Webbtől tanult. Nem sokkal később már együtt játszott Bo Diddley-vel, John Lee Hookerrel és Freddy Kinggel - a Little Freddie King nevet Freddie King gitározási stílusához hasonló játéka miatt kapta. 1970-ben Harmonica Williams-szel készített lemezt, majd a ’70-es évek közepén Bo Diddley, Texas Alexander és John Lee Hooker társaságában Európában turnézott.
Következő lemezére 27 évet kellett várni, ekkor az Orleans Records Swamp Boogie címmel adta ki albumát. Ezt a Sing Sang Sung és a Fat Possum Records által kiadott nagysikerű You Don't Know What I Know követte. Utolsó két lemeze a MadeWright Records gondozásában jelent meg.

  

A Messin’ Around Tha House CD saját és feldolgozás nóták mellett D.J. Martin Tino Gross három remix-ét tartalmazza, míg a Walk With Da King koncert lemez - előző albumainak repertoárjára építve - az Annual Thirsty Ear Festivalon, New Mexicoban került rögzítésre.
A lemezeket hallgatva megállapítható, hogy Little Freddie Kingre igaz az állítás, miszerint vérében van a zene. Bár hosszú évek óta New Orleans-ban él, zenéjében mégis a Mississippi vidékének elektromos country bluesa köszön vissza. Egyszerű, lecsupaszított, csillogástól mentes, de érzéssel teli szenvedélyes gitárjáték jellemzi, hangján pedig érezni lehet az élet megpróbáltatásait.
Hazánkban 2004-ben, a 33. Debreceni Jazznapok keretében fellépő muzsikus igazán „dögös”, energiával teli albumokkal ajándékozott meg bennünket.

Messin’ Around Tha House
MadeWright Records, 2008

Gotta Walk With Da King
MadeWright Records, 2010

hoati


Ruben Hoeke Band: Coexist
2010-06-02 | kritika


Ruben Hoeke gyermekkorában arról álmodott, hogy híres futballistaként a holland nemzeti tizenegyben fog szerepelni. Álma rögvest szertefoszlott, amint meghallotta a Guns ’n’ Roses Sweet Child O’ Mine dalának gitár intróját – a labdát gitárra cserélte, majd elkezdett gitározni tanulni.
Döntése jónak bizonyult, mivel 2008-ban neki ítélték oda a legjobb holland gitárosnak járó díjat, a ”The Duiveltje”-t. A rákövetkező évben hozzálátott új lemezének elkészítéséhez. A dalok több mint 3/4-e rögzítésre került, amikor a számítógép winchesterének meghibásodása végett elvesztek. A munkát újra kellett kezdeni, így a Coexist című CD csak 2010-ben kerülhetett a boltok polcaira.
A Ruben Hoeke Band (Ruben Hoeke – gitár, Frank Van Pardo – ének, szájharmonika, Ralph De Lange – basszusgitár, Arjen Knapp - dob) által művelt stílus a blues-rock kategóriával jellemezhető leginkább, melyhez némi rhythm & blues, boogie woogie és soul vegyül. Ezt a zenei sokszínűséget, az útkeresést jelképezheti a lemez címe is (a Coexist jelentése: egymás mellet) - új utak keresése nem történhet a gyökerek megtagadásával.
Természetesen ezen a lemezen is vannak olyan dalok, amelyek közelebb állnak hozzám a többinél, ezek pedig a Close My Eyes, a Love & Mercy és a True Love című szerzemények.

A Dimension Records, 2010

hoati


Koncertek júniusban
2010-05-31 | koncertajánló


Blues B.R.Others Show
2010. június 05. – Ócsa, Művelődési Ház
2010. június 25. - Budapest, Old Man's Music Pub

Blues Bell
2010. június 16. - Szeged, Milleniumi Kávéház

Blúz tér 10
2010. június 30. – Budapest, Könyvtár Pinceklub

Bőrgyári Capriccio
2010. június 18. – Alsóörs, 11. Nemzetközi Harley-Davidson Fesztivál

Colombre Band
2010. június 04. – Siófok
2010. június 05. - Siófok
2010. június 11. – Pécs, Monarchia Gasztro Pub
2010. június 17. – Szolnok, V. Szolnoki Tiszavirág Fesztivál
2010. június 19. – Győr, Xantus János Múzeum - Múzeumok éjszakája
2010. június 24. – Győr, VII. Magyar Táncfesztivál
2010. június 26. – Budapest, Gödör Klub

Deák Bill Blues Band
2010. június 04. – Budapest, Syma Csarnok - Stargarden
2010. június 05. – Tét, II. Tét Fest
2010. június 05. - Pilismarót
2010. június 07. – Budapest, Zöld Pardon
2010. június 12. – Szeged, XVIII. Szegedi Sörfesztivál
2010. június 13. – Békéscsaba, Sörfesztivál és Csülökparádé
2010. június 18. - Kazincbarcika
2010. június 19. - Érd
2010. június 26. - Visegrád
2010. június 27. - Tata
2010. június 30. – Sopron, Volt Fesztivál

Dr. Valter Blues Társasága
2010. június 15. - Szolnok, V. Szolnoki Tiszavirág Fesztivál
2010. június 19. – Debrecen, Debreceni Református Kollégium udvara

Ferenczi György és a Rackajam
2010. június 03. - Budapest, Old Man's Music Pub
2010. június 19. – Orfű, Fishing On Orfű Fesztivál
2010. június 30. – Budapest, Kobuci Kert

Hobo
2010. június 04. - Budapest, Syma Csarnok - Stargarden
2010. június 06. – Kalocsa, Városi Sportcsarnok - Circus Hungaricus

Ice Cream Blues Band
2010. június 02. – Budapest, Kemencés Kertcafé

Jack Cannon Blues Band
2010. június 05. – Budapest, Tarajos Gőte Klub

Jambalaya
2010. június 10. – Szeged, XVIII. Szegedi Sörfesztivál
2010. június 18. - Szolnok, V. Szolnoki Tiszavirág Fesztivál
2010. június 23. – Pécs, 3 az 1-ben Nyári Napforduló Fesztivál

Living Blues Project
2010. június 06. - Budapest, Old Man's Music Pub
2010. június 17. - Budapest, Lovagregény Bar & Restaurant - Living Blues Unplugged

Ölveti Blues Band
2010. június 20. – Délegyháza

Sonny
2010. június 05. – Törökszentmiklós

Sonny & Big Fat Chubby
2010. június 11. - Kaposvár

Sonny & Szabó Tamás
2010. június 03. – Szentendre, Új Művész Étterem

Sonny & The Wild Cows
2010. június 04. – Budapest, Amigo Bár
2010. június 14. - Szolnok, V. Szolnoki Tiszavirág Fesztivál
2010. június 26. – Sopron, Szent Iván FolkFest
2010. június 30. – Budapest, Fat Mo’s Music Club

Takáts Tamás Blues Band
2010. június 04. - Budapest, Syma Csarnok - Stargarden
2010. június 10. - Budapest, Old Man's Music Pub
2010. június 11. - Kiskunfélegyháza
2010. június 12. - Pápa
2010. június 30. – Sopron, Volt Fesztivál

Tenderfoot Blues Unit
2010. június 11. – Budapest, Lompos Farkas Club & Restaurant

Tengs-Lengs
2010. június 04. – Érd, Blues Tanya
2010. június 05. – Piliscsaba, Potyagól - Utazó Blues Fesztivál
2010. június 12. - Békéscsaba, Sörfesztivál és Csülökparádé

2010. június 18. - Pécel, Motoros Park Biker's Pub
2010. június 26. - Gyál, Arany János Közösségi Ház -
Utazó Blues Fesztivál

Tom White és Barátai
2010. június 04. – Szekszárd, Húsvasaló Pub
2010. június 25. - Mezőfalva
2010. június 26. – Mogyoród, Pince Napok

Török Ádám és a Mini
2010. június 03. – Budapest, Városligeti Sörsátor
2010. június 04. - Tatabánya, West Étterem
2010. június 05. – Piliscsaba, Potyagól -
Utazó Blues Fesztivál
2010. június 06. - Göd, Piarista Juniális
2010. június 12. - Békéscsaba, Sörfesztivál és Csülökparádé
2010. június 26. - Gyál, Arany János Közösségi Ház -
Utazó Blues Fesztivál

Tűzkerék xT
2010. június 03. – Pilismarót, Karasna Fesztivál
2010. június 04. - Budapest, Gitárpont Café - Club '68
2010. június 11. - Bicske
2010. június 18. – Biritó, IV. Biritói Napok
2010. június 21. – Budapest, Petőfi Csarnok - Thanks Jimi Fesztivál

Vadvirágok Blues Band
2010. június 19. – Budapest, Almássy tér - Tűzfesztivál
2010. június 26. – Budapest, Delírium Pub

VasZoli & Özséb
2010. június 30. - Budapest, Zöld Macska Diákpince

Village Lizards
2010. június 15. - Szolnok, V. Szolnoki Tiszavirág Fesztivál

White Coffee Blues Band
2010. június 09. – Budapest, Colombus JazzClub
2010. június 18. – Budapest, Silenus Étterem & Pub
2010. június 26. – Budapest, Silenus Étterem & Pub

Összeállította: Turista


Colombre Band: Tánc az ördöggel
2010-05-29 | kritika


Szülővárosomban, Győrben mindig léteztek szeretni való zenekarok. Ilyen volt a jazzt játszó Art Swing, majd a Granny Had A Goose blues zenekar - mindkét csapatban mára már országosan ismerté vált zenészek is játszottak. Az utóbbi időben ezt a helyet a Colombre Band foglalta el.
A Colombre Banddet 2007-ben Váray László alakította. A jelenlegi felállás (Váray László – ének, gitár, Csordás Veronika – ének, vokál, Deák Gábor – gitár, Kovács Gábor – cajun/ülődob) kisebb tagcserét követően a következő év nyarára, a veszprémi Utcazene Fesztiválra alakult ki.
A zenekarnak tavaly ősszel lehetősége adódott, hogy stúdióba vonuljon és rögzítse első CD-jét Tánc az ördöggel címmel. A lemezre 11 - a koncertekről már jól ismert - jellegzetesen Colombre-s dal került. S, hogy milyen is e stílus? Akusztikus blues, rock és funky alapok latinos beütéssel és ritmizálással, míg Váray László hip-hopos énekstílusát Csordás Veronika vérbő bluesos hangja ellensúlyozza.
A korong hangulatát tovább színesíti Ferenczi György és a Rackajam zenekar tagjainak a vendégszereplése. Velük a kapcsolat nem újkeletű, hisz többször felléptek már közösen - ezek közül kiemelném Ferenczinek a budapesti Új Színházban adott 40. születésnapi koncertjét.
A szellemes, néhol szemtelen, gúnyos és provokatív szövegeket - csakúgy, mint a zenét - Váray László írta, melyek nagyszerűségét érzékeltetve álljon itt Hetesi Péter Pál - sok nagysikerű előadó szövegírójának - véleménye: „tiétek a Kárpát-medence egyik legegyénibb hangú szövegírója”.
Valamennyi dalban sikerült megvalósítani a szövegek, a zene és a zenészek közötti harmóniát, így azt hiszem, hogy ez a lemez azokat is leveszi a lábáról, akik eddig fanyalogva vették a kezükbe az akusztikus zenét tartalmazó korongokat.

Gryllus, 2010

hoati


Utazó Blues Fesztivál
2010-05-28 | koncertajánló


Június folyamán az Utazó Blues Fesztivál keretében három különböző stílust képviselő zenekar, a Török Ádám és a Mini, a Tengs-Lengs és a Chubby Blues kínál fergeteges hangulatú koncertet az ország három városában. Az érdeklődők kalandos zenei utazásra számíthatnak a progresszív rock, a blues-rock, a jazz-rock és a rhythm & blues világába – mindezt egy belépő áráért kapják meg.

Időpontok:
2010.06.05. - Piliscsaba, Potyagól
2010.06.12. - Békéscsaba, Sörfesztivál és Csülökparádé
2010.06.26. - Gyál, Arany János Közösségi Ház

hoati


The Cash Box Kings: I-94 Blues
2010-05-26 | kritika


Itt egy csapat és legújabb lemeze, amiért az ortodox blues rajongók is feltétel nélkül lelkesedni fognak. The Cash Box Kings a nevük, és zenéjüket nem is olyan könnyű beskatulyázni. Muzsikájuk valahol az ’50-es, ’60-as évek Chicago bluesának tengelye körül mozog, megfűszerezve Delta blueszal, blues-rockkal és egy kis swinges lüktetéssel. Ha a mai előadók között kutakodunk, akkor leginkább a Roomful Of Blues és Rick Estrin & The Nightcats neve ugrik be, amolyan „testvér” csapatként. Mindez a leírás „ráhúzható” lenne más előadókra is, na de ez az íz, az érzelmekben és melódiákban gazdag játék, az bizony kevesek sajátja.
A The Cash Box Kings a játszott zenei stílus mellett több ponton is kötődik a Szeles városhoz. Egyrészt fellépéseik legtöbbje ebben a városban, illetve a környékén van, másrészt az I-94 Blues nevet viselő CD a chicagói székhelyű Blue Bella Records-nál jelent meg.
Két énekes szerepel az albumon. Joe Nosek tizenéves kora óta rajong a Chicago bluesért, s amellett, hogy energikus énekes, kiváló harmonikás és dalszerző is. Játékát hallgatva olyan előadók nevei ugranak be, mint George "Harmonica" Smith, Rod Piazza vagy William Clarke. Oscar Wilsonnak erőteljes, kifejező hangja van, olyan frontember, aki színpadi előadásával megőrjíti a közönséget. Szerepeltetése a chicagói vonalat erősíti. A doboknál Kenny "Beedy Eyes" Smith ül, róla sokat elmond a beceneve: „Human-metronome”. Az ütős született zenei tehetség, és nem mellékesen Willie "Big Eyes" Smith fia. Chris "CB" Boeger basszusgitáron és bőgőn játszik. Megszólalásában, megoldásaiban jazzes befolyásoltság érezhető. A most bemutatott zenészek jelentik a csapat magját, de rajtuk kívül több vendég is szerepelt a lemezen.
A csapatot erősítette Billy Flynn gitáros, mandolin- és banjo játékos. Tudni kell róla, hogy az utóbbi negyven évben olyan nevekkel zenélt együtt, mint: Jimmy Rogers, Junior Wells, Otis Rush, Pinetop Perkins, Buddy Guy, Jimmy Dawkins, Koko Taylor…, és még hosszan sorolhatnám. Igazi enciklopédikus tudás birtokosa, aki többféle stílusban is kiválót nyújt. A zongoránál Barrelhouse Chuck ült. Korunk egyik alulértékelt zongoristája Ő, aki karrierje során végig hű maradt a boogie-woogie és barrelhouse zongorázáshoz. Az albumon muzsikált még: Joel Paterson (gitár), Mark Haines (dob, ütős hangszerek, akusztikus gitár), Jimmy Sutton (bőgő) és Steve Freund (gitár) is.
Na, de nem kívánom tovább szaporítani a szót, hisz ez a zene magáért beszél.

Blue Bella Records, 2010

Turista


The Bluesmasters Featuring Mickey Thomas: The Bluesmasters Featuring Mickey Thomas
2010-05-24 | kritika


Gyakran előfordul, hogy egy rockénekes blues albumot készít. Láttunk már erre számtalan példát, jót, s rosszat egyaránt. A Jefferson Starship egykori énekesének, Mickey Thomas-nak új CD-je az előzőek közé sorolandó.
Mickey Thomas zenei pályafutása 34 évet ölel át, ez idő alatt 12 lemezt készített. A tavasszal megjelent albumát a The Bluesmasters-szel rögzítette, mely zenekart 2007-ben Tim Tucker és Sean Benjamin alakította, majd hozzájuk csatlakozott Aynsley Dunbar, Danny Miranda, Ric Ulsky és Doug Lynn.
A 13 nótát felvonultató korong fő erőssége változatosságában rejlik - Mickey Thomas visszatért zenei gyökereihez, így a CD-n hallható zenei stílus a country bluestól, az elektromos Chicago blueson át az R&B-ig terjed. Hallhatjuk többek között Pete Johnson, Muddy Waters, Etta James és Phil Collins szerzeményeit, számomra mégis a favorit Elvin Bishoptól a Fooled Around And Fell In Love, mely dal a ’70-as évek közepén a slágerlistát is megjárta.
Biztos vagyok abban, hogy a The Bluesmasters Featuring Mickey Thomas sokáig a nagy kedvenceim közé fog tartozni.

Direct Music Distribution, 2010

hoati


Stáció - A legenda újraéled!
2010-05-22 | koncertajánló


A Stáció együttes 1980-ban alakult Esztergomban. A nyolcvanas években Komárom megye egyik meghatározó együttesének számítottak. Kemény, rhythm and blues alapú zenéjük nem csak szűkebb hazájukban tette őket ismerté, hanem a fővárosban is. 1986-tól több évadon keresztül sikeres Stáció klub működött a Bemrockparton, a Metró Klubban és a józsefvárosi Pincében. 1983-ban részt vettek a Salgóbányai Rock táborban, ahol profi csapattá érett a Stáció. Ezt két, 1986-ban rögzített „z”-sített rádiófelvétel is bizonyította. A Magyar Rádió felvételről közvetített egy koncertet a Metró Klubból, ez a felvétel ma is nagy kincsnek számít a rajongók körében. A koncerten a csúcsfelállásnak elkönyvelt Fodor Sándor (ének), Tóth József (szólógitár), Petrás Attila (dob) és Tóth Tamás Béla (basszusgitár) négyes hallható. A Stáció 1989-ben, az Esztergomban megrendezett első magyar blues fesztivál után feloszlott.

2010. június 5-én újra éled a legenda. A Pilismaróti KARASNA Motoros Találkozó szervezőinek megkeresésére egy koncert erejéig újra színpadra lép a „Metrós” Stáció! Olyan underground slágerek csendülnek majd fel, mint a Gladiátor, a Lusta madár vagy a Csontváz blues.


Bernard Allison Group: The Otherside
2010-05-20 | kritika


Az 1965-ben született Bernard Allisont édesapja, Luther Allison ismertette meg a fekete zene gyökereivel, a gitározás rejtelmeivel. A család legkisebb gyermeke 13 éves korában már apja Love Me Mama LP-jén, a You Don’t Love Me Know More és a Sweet Home Chicago című dalokban játszott. Az érettségit követően Koko Taylorral zenélt, akitől nagyon sokat tanult, csakúgy, mint Willie Dixontól, Freddie Kingtől és Johnny Wintertől.
Első szólólemeze The Next Generation címmel 1990-ben jelent meg. A mai napig tucatnál is több albumot adott ki, olyan nagy presztízsű kiadóknál, mint a Ruf Records, a Tone-Cool és a Jazzhaus Records.
Az elmúlt két évtizedben Bernardnak sikerült kilépnie apja árnyékából, megtalálva saját stílusát - a soul-os beütésű Chicago bluest a modernebb, funky-s, alkalmasint Jimi Hendrix-et idéző rockos motívumokkal vegyíti.
Friss korongján, a The Otherside-on nagy teret ad zenésztársainak, engedi kibontakozni Őket. Ezzel leginkább a szaxofonos, Jose Ned James élt, akinek játéka nagyszerűen kiegészíti Allison vastag, telt gitárhangzását. A saját nóták mellett Luther Allison (Let’s Try Again) és Jimi Hendrix (Fire) egy-egy szerzeményét hallhatjuk, vendégzenészként pedig Lonnie Brooks szerepel a Leavin The Bayou-ban.
A kilencvenes évek közepén, váratlan halálát megelőzően Luther Allison számított a blues legnagyobb sztárjának. A The Otherside szintű produkciókkal fia, Bernard jó eséllyel pályázik erre a fajta elismerésre.

Jazzhaus Records, 2009

hoati