Tengs Lengs
Kívül mindenen
könyvbemutató és koncert

2017.12.16.

oLivérSky 50
Lábszky Olivér
születésnapi koncertje
2017.12.16.


Chuck Berry emlékest
közreműködik:
Fekete Jenő
& Chuck Berry Rock'n'Rollers
vendég:
Závodi János
2017.12.17.


Mojo Workings
& Voodoo Papa
2017.12.21.


Ian Siegal Band

2017.12.31.

Ajánlott albumok

Hobo Blues Band
Hobo Blues Band
Vadászat
Little G Weevil
Little G Weevil
Something Poppin'
Janis Joplin
Janis Joplin
Farewell Song
Johnny Winter
Johnny Winter
Second Winter
Joe Bonamassa
Joe Bonamassa
You & Me
The Cash Box Kings
The Cash Box Kings
Royal Mint
Benny Turner
Benny Turner
My Brother's Blues
T-Bone Walker
T-Bone Walker
T-Bone Blues




Chicken Shack: 40 Blue Fingers Freshly Packed And Ready To Serve
2009-08-14 | kritika


Az utóbbi időben inkább a frissebb kiadványokkal foglalkoztunk többet, pedig a múlt is tartogat jó néhány gyöngyszemet. Ilyen az 1967-ben alakult birminghami csapat, a Chicken Shack bemutatkozó albuma, a 40 Blue Fingers Freshly Packed And Ready To Serve is.
Ha hinni lehet az együttes kezdeti időszakát övező történeteknek, akkor az első próbákat egy csirkeketrecben tartották - innét a névválasztás. A banda a The Sound Of Blue formáció egykori tagjaiból alakult, színpadi bemutatkozásukra pedig 1967 augusztusában Windsorban, a 7th. National Jazz And Blues Festivalon került sor.
Első albumuk 1968 nyarán jelent meg, melyen Freddie King, Buddy Guy, John Lee Hooker klasszikusok szerepelnek, valamint Stan Webb és Christine Perfect 2-2 szerzeménye. Jóllehet a szőke hajú hölgy közel sem volt született blueszenész, dalai, zongorajátéka a lemez erősségei. A többi brit zenekartól eltérő hangzásvilág azonban Stan Webb briliáns, erős chicago blues alapú gitárjátékának köszönhető. A Blue Horizon főnök Mike Vernon a hangzást színesítendő háromtagú profi fúvóskórust is szerződtetett, melynek tagjai Dick Heckstall-Smith, Johnny Almond és Alan Ellis voltak.
A lemez felkerült a Top 20-ba (a 12. helyig jutott), Christine Perfect-et pedig a Melody Maker olvasói az év legjobb brit énekesnőjének választották.

Blue Horizon, 1968

Turista


Family Style: Live In Nottingham
2009-08-07 | kritika


Az utóbbi időben megszaporodott azon előadók száma, akik ingyenesen hozzáférhetővé teszik dalaikat, vagy akár teljes albumukat. Így tett a Family Style is a Live In Nottingham című koncert CD-jével.
Nevéhez hűen családi vállalkozásként, a Milánó közeli kisvárosból Arlunóból indult a zenekar, melyet Marco Limido (gitár) alapított öccsével Franco-val (ének, szájharmonika), valamint az unokatestvér Davide Bianchi-val (basszusgitár), kiegészülve az éppen elérhető legjobb olaszországi session dobosok egyikével. Jelenleg ezt a posztot Gigi Biolcati tölti be.
Az együttes harmadik lemeze a nottinghami Running Horse klubban került rögzítésre. A több mint egy óra hosszú CD Marco és Franco szerzeményei mellett feldolgozás dalokat tartalmaz. Az olasz fiúk zeneileg a hagyományosabb sound-ok hívei, valahol a Rod Piazza, Mark Hummel féle harmonikacentrikus jump és swing blues a fő csapás. Az élő fellépések atmoszféráját hiánytalanul semmi sem tudja visszaadni, viszont e felvételt hallgatva megállapítható, hogy a 2004-ben adott koncerten a zenekar végig energikusan, erőtől duzzadóan játszott.
A lemez regisztrálást követően a zenekar honlapjáról komplett booklet kíséretében tölthető le. És aki beleszeretett a Family Style zenéjébe, annak ajánlom az együttes legújabb Paddy’s Blues albumát.

Magánkiadás, 2005

hoati


Koncertek augusztusban
2009-07-31 | koncertajánló


Blues Bell
2009. augusztus 25. - Szeged, Szegedi Ifjúsági Napok

Blues B.R.Others Show
2009. augusztus 12. - Budapest, Sziget Fesztivál
2009. augusztus 27. – Szeged, Szegedi Ifjúsági Napok

Blúz tér 10
2009. augusztus 01. – Pilisjászújfalu, Sólyomfészek - IX."Light"-os Motoros Találkozó
2009. augusztus 04. – Budapest, Gödör Klub
2009. augusztus 07. – Gárdony, Gárdonyi Tűz-Blues Fesztivál
2009. augusztus 12. – Budapest, Sziget Fesztivál
2009. augusztus 29. – Szeged, Szegedi Ifjúsági Napok

Bőrgyári Capriccio
2009. augusztus 12. – Budapest, Sziget Fesztivál (sztárvendég: Török Ádám)
2009. augusztus 21. – Gyömrő
2009. augusztus 28. - Szelidi-tó, Pirates MC Motoros Találkozó

Colombre Band
2009. augusztus 22. – Győr, Extrém Motoros Találkozó
2009. augusztus 24. – Budapest, Gödör Klub

Dr. Valter Blues Társasága
2009. augusztus 07. – Debrecen, Békás tó
2009. augusztus 09. – Sárospatak, Blues és Jazz Napok

Jambalaya
2009. augusztus 04. – Budapest, Gödör Klub (vendégművész: Fekete Jenő)
2009. augusztus 09. – Debrecen, X. Debreceni Borkarnevál
2009. augusztus 14. – Budapest, Sziget Fesztivál
2009. augusztus 16. – Hajdúböszörmény, XVI. Hajdúhét

Makári Blues Kocsma
2009. augusztus 7. - Ági & PMD Blues Band
2009. augusztus 14. - Unplugged For Fun
2009. augusztus 28. - Ági & PMD Blues Band

Ölveti Blues Band
2009. augusztus 07. – Abádszalók
2009. augusztus 12. - Budapest, Sziget Fesztivál
2009. augusztus 14. – Fehérgyarmat

Pribojszki Mátyás Band
2009. augusztus 08. – Budapest, Corvin tér
2009. augusztus 14. - Budapest, Sziget Fesztivál
2009. augusztus 19. – Újkígyós, Ünnepi Napok

Sonny & Big Fat Chubby
2009. augusztus 08. – Gárdony

Sonny & The Wild Cows
2009. augusztus 12. - Budapest, Sziget Fesztivál
2009. augusztus 14. – Fehérgyarmat, VII. Gyarmati Vigasságok

Takáts Tamás Blues Band
2009. augusztus 01. – Vác
2009. augusztus 05. – Szolnok
2009. augusztus 15. – Pilis, VI. Pilisi Motoros Gerjedelem
2009. augusztus 29. – Kerepes
2009. augusztus 30. – Szatmárnémeti

Tengs Lengs
2009. augusztus 21. - Gyömrő, Negresco Rock Blues Fesztivál

Tom White és Barátai
2009. augusztus 08. – Nagyvenyim, Falu Nap
2009. augusztus 11. - Budapest, Sziget Fesztivál
2009. augusztus 13. - Budapest, Sziget Fesztivál
2009. augusztus 14. – Abony, Ipar Korcsma
2009. augusztus 20. – Csemő, Templom Kert
2009. augusztus 21. – Tolna, Tolnai Nyári Fesztivál
2009. augusztus 22. – Alap, Falunap
2009. augusztus 27. - Szeged, Szegedi Ifjúsági Napok

Török Ádám és a Mini
2009. augusztus 06. - Szigliget, Szent Antal Pince
2009. augusztus 07. - Balatonudvari, Strand
2009. augusztus 08. - Balatonalmádi, Almádi Borfesztivál
2009. augusztus 09. - Várpalota, Sör- és borfesztivál
2009. augusztus 12. - Budapest, Városligeti Sörsátor
2009. augusztus 19. - Zamárdi, Party Fészek Klub
2009. augusztus 20. – Balatonalmádi, Balatonalmádi Kemping
2009. augusztus 21. - Gyömrő, Tópart Fesztivál
2009. augusztus 26. – Budapest, Városligeti Sörsátor
2009. augusztus 28. - Szeged, Szegedi Ifjúsági Napok

Tűzkerék xT
2009. augusztus 01. - Györköny
2009. augusztus 15. – Esztergom, Búbánat völgy
2009. augusztus 16. – Esztergom, Széchenyi tér
2009. augusztus 29. – Visegrád

Ütött-kopott Angyal
2009. augusztus 10. – Budapest, Rock Randevú

Turista



Óbudai blues nyár a Kobuci Kertben
2009-07-25 | koncertajánló


A Kobuci Kert és a Blues Patika Alapítvány összefogásával, Oláh Andor szervezésében indul el egy nyári blues sorozat a Zichy Kastély belső udvarában található Kobuci Kertben. A koncertsorozat tematikusan mutatja be hazai blues előadók tolmácsolásában a tradicionális, és a hős korszakban született szerzeményeket, megemlékezve a műfaj meghatározó alakjairól. A múltidézés mellett azonban a rendezvénysorozat lehetőséget ad a kortárs megfogalmazású zenék számára is.

Az élő legendák sorozatban eredeti előadók meghívása emeli a rendezvénysorozat színvonalát. A szervezők és a kert jó muzsikát, hideg italokat és kitűnő atmoszférát ígér!

Programok:
Július 28. – Jimi Hendrix Memorial Band
Augusztus 4. - Stoned
Augusztus 11. - Boll Weevil Folk Blues Gang, Boogie and The Someday Baby
Augusztus 16. – Karen Carroll & The Mississippi Grave Diggers

A belépés díjtalan, koncertkezdés: 21:00


Candye Kane: Superhero
2009-07-22 | kritika


Újabb előadóval gazdagodott a Delta Groove „család”, egy kemény és tapasztalatokban gazdag életet magáénak tudható hölggyel, Candye Kane-nel.
Candye Kane zsidó családban született és Los Angeles-ben nevelkedett fel. Hamar belekóstolt az utcai bandák életébe, így nem csoda, hogy 17 évesen leányanya lett. ’83 végén, amikor betöltötte a 18-at, bejutott a felnőtt szórakoztatóiparba: volt modell, sztriptíztáncosnő és szerepelt pornófilmekben.
Serdülőként templomban énekelt, de próbálkozott az operával is. Ezt követően vidéki punk rock bandákban játszott, mígnem 1985-ben felfigyelt rá a CBS/Epic A&R főnök Larry Hanby.
A ’80-as évek második felében férjhez ment a The Paladins basszusgitárosához, Thomas Yearsley-hez, majd egy véletlen folytán felfedezte a női blues előadókat: Big Maybelle-t, Ruth Brown-t, Big Mama Thornton-t, Etta James-t és Bessie Smith-t.
1987 óta készít lemezeket – ezek közül kitűnik a Diva La Grande és a The Toughest Girl Alive - azonban a múlt év elején úgy tűnt, véget ér a zenei karrierje. 2008 februárjában rákot diagnosztizáltak az énekesnőnél, ami megváltoztatta az életét, és az akkori európai fellépéseit is le kellett mondania. Egy sebészeti eljárás során sikeresen eltávolították a daganatot, így lehetősége adódott a visszatérésre.
A blues díva energikus lemezzel jelentkezett ez év júniusában. A Superhero west coast blues album, már-már megkockáztatom eddigi legjobb lemeze.
Az albumnyitó címadó dal egy kemény R&B nóta, majd a következő Hey! Toughen Up! szerzeményben rácsodálkozhatunk a gitáros Laura Chavez kiváló képességeire. A CD-n nem csak ő kezeli a gitárokat, az I Like’Em Stacked Like That és a Till You Go Too Far nótákban Kid Ramos is játszik, s ha már a közreműködőknél tartunk, meg kell említenem Johnny Viau (a szaxofonos számtalan lemezen szerepelt, leginkább Rod Piazza albumairól lehet ismerős), Dave Gonzales (The Paladins, The Hacienda Brothers), Stephen Hodges (Tom Waits lemezeinek visszatérő vendége) és Mitch Kashmar nevét. Ez utóbbi zenész egyébként nemcsak harmonikázik, hanem az I Like’Em Stacked Like That dalban énekel is.
Az album számos izgalmas, kellemes pillanatot nyújt a hallgató számára, és a hölgyek dalszerzői képességét dicséri a tény, hogy 10 saját szerzemény szerepel az albumon, s dicsérik természetesen a szerzeményeik, melyek közül a Hey! Toughen Up!, az I Put A Hex On You,  az Ik Hou Van Je (I Love You), a Don’t Cry For Me New Jersey és az I Like’Em Stacked Like That a legfigyelemreméltóbbak.

Delta Groove Records, 2009

Turista


Hírek a Makári Blues Kocsmáról
2009-07-18 | hír


Mint már hírt adtunk róla, ez év telén Pécsett elindult a Makári Blues Kocsma. A klubnak jelenleg három állandó zenekara van: a PMD Blues Band, a pécsi underground és rhythm & blues veterán, a 40 éve töretlenül muzsikáló Tátrai "Stoni" Antal csapata, a Stoni Blues Band, valamint az UFF (Unplugged For Fun) zenekar.
Dr. Páva Zsolt Pécs új polgármesterének májusi PMD-vel adott jam session-ja adta az ötletet Oszkó Péter pénzügyminiszter és zenekarának, a Blue sPot szeptemberi meghívásához. Mindemellett a szervező Fekete Kálmán nem titkolt célja, hogy amerikai mintára rendszeresen és szigorúan politikamentesen megzenéltesse a politikusokat, képviselőket, hátha a blues jót tesz a lelküknek, és e mostohán kezelt műfaj több figyelmet kap.
A szeptemberi koncertek közül kiemelkedik még a fennállásának 20 éves évfordulóját ünneplő PMD Blues Band-nek a berlini Eb Davis-szel (ének, szájharmonika) és feleségével, Nina T. Davis-szel (piano) tartandó fellépése.

Július havi programok:
Július 23.
A Rali Klub vendége:
Jelen István (a Mecsek Rali főrendezője) és Ifj. Ranga László

Július 24.
Blues Klub:
Ági & PMD Blues Band

Július 31.
Bodor Blues Band (Baja)

A Makári Blues Kocsmával kapcsolatos további információk a klub honlapján tekinthetők meg.

hoati


Robson Fernandes Blues Band: Cool
2009-07-15 | kritika


A dél-amerikai kontinensen elterülő Brazília leginkább a hatalmas esőerdőiről, az Amazonas érintetlen vidékéről, a riói karneválról és az ötszörös világbajnok labdarúgó-válogatottjáról ismert. A „csodák országának” blues zenéjével kapcsolatos hírek ritkán jutnak el hozzánk, pedig Big Chico, Flávio Guimarâes, Robson Fernandes, Vasco Fae és az Igor Prado Band nemzetközi ismertségre is szert tett.
A szájharmonikás Robson Fernandes tizenhat évesen kezdett el szenvedélyesen diatonikus harmonikán tanulni, miközben kutatásokat végzett az amerikai fekete zenében, a bluesban. Harmónia és improvizáció órákat vett Aldo Landi-tól, tömérdek tudást szívott magába a Boccato-tól vett órákon, majd tanulmányait Lupa Santiago-val mélyítette tovább.
Karrierjét a Samsara Blues Band-del kezdte, majd meghívást kapott Danny Vincent együttesébe. A gitáros zenekarában öt éven át zenélt, ez idő alatt rengeteg tapasztalatot szerzett és Brazília legnagyobb színpadain lépett fel.
Első szólólemeze (Sampa Blues) felvételeihez hazájának legjobb blues zenészeit hívta segítségül, míg második lemezén, a Gumbo Blues-on a Prado Blues Band és Blue Jeans kísérte.
Az ősz folyamán az Európába látogató muzsikus harmadik lemeze kilenc saját dal mellett egy Little Walter és két Smiley Lewis szerzemény feldolgozását tartalmazza. A késői ’50-es évek chicago blues stílusában játszó négytagú zenekart vendégzenészek segítik, Marcos Ottaviano (gitár), Troy Jennings (baritone, tenor és alto szaxofon) és Ari Borger (zongora), akik néhány igazán ízléses szólót is előadnak. Az I Love You So-ban klasszikus vonós hangszerek, hegedű, brácsa és cselló hallható, e tétel nekem B.B. King The Thrill Is Gone-ját juttatja eszembe.
Robson Fernandes erőteljes és karizmatikus egyénisége átsüt a dalokon, még amikor egyes dalaiban a mestereit is idézi, akkor sem veszíti el saját stílusát, ismertetőjegyeit. Technikája lenyűgöző, szerzeményei nagyszerűek, melyek változatos ritmusokkal és dallamokkal nem okoznak csalódást.

Live Music, 2009

hoati


Lábatlani Blues Fesztivál hetedszer
2009-09-12 | koncertajánló


Július 25-én immár hetedik alkalommal rendezik meg az ingyenes Lábatlani Blues Fesztivált. E rendezvény létrejötte köszönhető a lábatlani önkormányzatnak, a Holcimnek és a szervezőknek, akik a kevesebb támogatás ellenére sem adják fel elkötelezettségüket azért, hogy egy évben egyszer a blues zene minden korosztályt, és a legkülönbözőbb érdeklődésű embereket összehozza egy estére.

A fellépők:
19:00 – Borsodi Blue
20:30 – Török Ádám és a Mini
21:45 – Ferenczi György és a Rackajam
23:00 – Palermo Boogie Gang

Idén egy tehetséges fotós, Szabó Tamás kiállítása is megtekinthető lesz.

A helyszín, mint minden évben a Gerenday-arborétum. A gyönyörű parkot 1890-ben a Gerenday család létesítette. Az idők viharai megtépázták ugyan a parkot, de a nehézszagú borókától az óriási fehértölgyön át a "szomorú" ezüstfenyőig számos szép fa látható itt ma is az alapítók szépérzékét és gyűjtőszenvedélyét dicsérve.

A fesztivál méltó a környezethez, és a szlogenje is innen ered: Élővilág élőzenével!

A szervezők: Szabó Ildikó, Horváth Misi és Török Ádám idén is felajánlották önzetlen segítségüket Gombai Dórikának, aki őssejt kezelésre vár.
A lábatlani kislány megsegítése érdekében tombolán értékes ajándékok kerülnek kisorsolásra, valamint egy akusztikus gitár szintén gazdára vár, amit legendás zenészek írtak alá. Néhány név az aláírók közül: Charlie, Somló Tamás, Tátrai Tibor, Szűcs Antal Gábor, Török Ádám, Takáts Tamás, Zeffer András, Mező Misi, a Hooligans zenekar… A gitár eladásából származó összeget ugyancsak Dórikának ajánlották fel!


Shawn Pittman: Movin’ & Groovin’
2009-07-08 | kritika


A texas blues egyik nagy ígérete, a gitáros Shawn Pittman 1974-ben Oklahomában született. Tinédzserként Jimmy Reed, Elmore James, Lightnin' Hopkins, Muddy Waters és John Lee Hooker zenéjéért rajongott. Később elkezdte Anson Funderburgh és Mike Morgan zenéjét hallgatni, és tudta, hogy ha ebben a stílusban akar játszani, akkor Texasba kell mennie. Így is tett, 17 éves korában nagynénjével és nagybátyával Dallasba költözött. Ott olyan zenészekkel ismerkedett meg, mint Hash Brown, Tutu Jones és Andrew „Junior Boy” Jones.
Bemutatkozó CD-je 1999-ben Burnin’ Up címmel jelent meg, melyet egy évvel később a Somethings Gotta Give követett. Ezeket a minnesotai székhelyű Cannonball Records adta ki. Második lemeze megjelenését követően Austinba költözött, ahol Stevie Ray Vaughan egykori ritmusszekcióját alkotó Double Trouble, azaz Tommy Shannon basszusgitáros és Chris Layton dobos, valamint Preston Hubbard segítségével elkészítette a Full Circle albumot. Ezt stílusában az eddigiektől némileg eltérő Stay, majd a Meridian követte.
A legújabb, Movin’ & Groovin’ címmel kiadott CD Pittman első négy lemezének felvételeiből nyújt átfogó válogatást. A dalok - a válogatás albumoknál az utóbbi időben bevett szokástól eltérően - nem kronológiai sorrendben követik egymást, kiválasztásukkor a második lemez felvételei előtérbe, míg a Stay szerzeményei háttérbe kerültek.
Shawn Pittman kifinomult játékával, magabiztos előadásmódjával valamennyi számban bizonyítja, vérében van e zenei stílus, és nem véletlen, hogy a rajongók és a kritikusok is gyorsan a szívükbe zárták.

Feelin’ Good Records, 2009

hoati


Rock’n’roll hétvége Szekszárdon
2009-07-05 | koncertajánló


I. Szekszárdi rock’n’roll hétvége és veterán Opel találkozó
Szekszárd, Vásártér (Aranytó utca)


Július 17.
18:00 - 19:30 Sophie and Rhythm Rats
20:00 - 21:30 Smith and Wessons
22:00 - 23:30 Mystery Gang
00:00 - 01:30 B15
02:00 - 03:30 Big Fat Chubby and the Swamp Busters

Július 18.
16:00 - 17:30 Jambalaya
18:00 - 19:30 Clippers
20:00 - 21:30 Blues Factory
22:00 - 23:30 Big Daddy Wilson - Ripoff Raskolnikov
00:00 - 01:30 Tom White and His Friends
02:00 - 03:30 Fridays

Július 19.
16:00 - 17:30 Nitus and the Rollin’Dice
18:00 - 19:30 Sonny and His Wild Cows
20:00 - 21:30 Rockin’RockCats
22:00 - 23:30 Pesti Flash


AZ Kenny Tsak & 56 Deluxe: Like I Do
2009-07-03 | kritika


Az 56 Deluxe, Amerika keleti partjának jól ismert zenekara az újonnan megjelent Like I Do című albumától valódi áttörést remél. Ezért az együttes az énekes-gitáros AZ Kenny Tsak (Kenny Tsakanikas) vezetésével mindent meg is tesz.
A kilenc saját, valamint két feldolgozás nótát tartalmazó lemez a lassú, megindító bluestól a közönséget felvillanyozó tüzes texasi country-rock szólamokig tartalmaz felvételeket. E zenei egyveleggel ösvényt vágnak a megszokott és forradalmi között, elkápráztatva a hallgatót.
A CD kiemelkedő dala a Full Time Lover, melynek gitár riffje sokáig megragad az ember hallójárataiban. A Stop Down Baby-ben Tsak-nak a 2006-os International Blues Challenge nyertesével, a gitáros Joey Gilmore-ral előadott duettjét hallhatjuk. Robert „Chick” Willis szerzeménye mellett a másik feldolgozás nóta Willie Dixon örök érvényű „slágere”, az I Just Wanna Make To You.
A Like I Do megjelenése egyben a The 56 Deluxe Girls projekt indulását is jelenti, ugyanis az együttest az élő show-k és promóciós rendezvények alkalmával vérpezsdítő, gyönyörű lányok kísérik. A szépségek kiválasztása egy verseny keretein belül történt, és tervezik az 56 Deluxe Girls Calendar megjelenését is, ahol a lányok lehetőséget kapnak arra, hogy hazai és nemzetközi szinten szerepelhessenek az együttes naptárjában.
Nagyszerű zene, csodálatos lányok és a nemzetközi hírnév sem marad el!

56 Deluxe Production, 2009

hoati


Koncertek júliusban
2009-06-30 | koncertajánló


Big Daddy Wilson Trio
2009. július 17. – Budapest, Dürer Kert - Dürer Blues Fest
2009. július 18. - Szekszárd
2009. július 19. – Gyula, Jazzfeszt

Blues Service Duó
2009. július 01. - Budapest, Silenus Pub
2009. július 10. - Budapest, Silenus Pub
2009. július 23. - Budapest, Silenus Pub
2009. július 31. - Budapest, Silenus Pub

Blúz tér 10
2009. július 04. – Barcs, Barcsi Blues- és Jazz Fesztivál
2009. július 12. – Kismaros, Málna Fesztivál
2009. július 15-18. – Veszprém, Veszprémi Utcazene Fesztivál
2009. július 24. - Kapolcs Völgy, Kapolcs Sörsátor Színpad
2009. július 25. - Kapolcs Völgy, Monostorapáti Vén Platán Udvar
2009. július 26. - Kapolcs Völgy, Kapolcs Sörsátor Színpad

Borsodi Blue
2009. július19. – Gyula, Gyulai Blues Fesztivál

Colombre Band
2009. július 04. – Dunakiliti, Vízi Fesztivál
2009. július 10. - Debrecen, Modem Art Kávézó
2009. július 11. – Budapest, Jam Pub
2009. július 15-18. - Veszprém, Veszprémi Utcazene Fesztivál
2009. július 21. – Sümeg, Várfesztivál

Dr Valter Blues Társasága
2009. július 23. - Fadd-Dombori, Csillagpont Református Ifjúsági Találkozó
2009. július 31. - Derecske, Abacus Music Club

Hobo
2009. július 31. – Esztergom, Esztergomi Várszínház – Csavargók Tízparancsolata

Jambalaya
2009. július 03. – Csongrád, Művészetek Hete
2009. július 10. – Budapest, Szilvuplé Kabrio
2009. július 17. – Dunaújváros, Petőfi Művészeti Liget
2009. július 18. – Szekszárd, I. Szekszárdi Rock & Roll Hétvége

Little G. Weevil & Billy Gibson
2009. július 04. – Paks, Gastroblues Fesztivál
2009. július 05. - Paks, Gastroblues Fesztivál

Little G. Weevil & Billy Gibson Band
2009. július 03. - Paks, Gastroblues Fesztivál
2009. július 07. – Budapest, Orczy Kert

Özséb
2009. július 31. – Budapest, Bonyai Étterem

Pribojszki Mátyás Band
2009. július 05. – Debrecen, Debreceni Civis Korzó
2009. július 11. – Budapest, Lánchíd

Rockin' Chair
2009. július 17. - Eger-Felsőtárkány, Blues Hill Park - XV. USA Autók Nemzetközi Találkozója és Rock Fesztivál

Sonny & Big Fat Chubby
2009. július 10. - Szolnok, Made In Cafe

Sonny & K. C. Brown
2009. július 05. – Szentendre

Sonny & The Wild Cows
2009. július 19. – Szekszárd, I. Szekszárdi Rock & Roll Hétvége
2009. július 25. - Tordas, Tordas Fösztivál

T. Rogers
2009. július 10. – Budapest, Fregatt
2009. július 17. – Budapest, Fregatt
2009. július 24. – Budapest, Fregatt
2009. július 31. – Budapest, Fregatt

Takáts Tamás Blues Band
2009. július 01. – Sopron, Volt Fesztivál
2009. július 03. – Barcs, Barcsi Blues- és Jazz Fesztivál
2009. július 10. – Szigetszentmiklós, Cseszi Fesztivál

Tengs Lengs
2009. július 03. - Balatonföldvár, Térzene Fesztivál
2009. július 18. - Maglód, NagyHíd Fesztivál
2009. július 29. - Badacsony, Badacsonyi Borhetek

Tom White és Barátai
2009. július 03. – Balatonlelle, Buono Cafe
2009. július 04. – Abony, Ipar Korcsma
2009. július 11. – Komárom, Summer Party
2009. július 17-19. - Szekszárd, I. Szekszárdi Rock & Roll Hétvége
2009. július 23. – Kapolcs, Királykő Kocsma
2009. július 24. – Kapolcs, Királykő Kocsma
2009. július 24. – Révfülöp, Disco Garden
2009. július 25. – Kapolcs, Királykő Kocsma
2009. július 26. – Kapolcs, Királykő Kocsma

Török Ádám és a Mini
2009. július 01. – Budapest, Városligeti Sörsátor
2009. július 04. – Barcs, Barcsi Blues- és Jazz Fesztivál
2009. július 15. - Budapest, Városligeti Sörsátor
2009. július 16. - Hegyalja Fesztivál
2009. július 17. – Miskolc, Grizli Pub
2009. július 18. - Balatongyörök, Strand Borfesztivál
2009. július 23. - Balatonszepezd, Strand
2009. július 24. - Badacsony, Móló Borhetek
2009. július 29. - Budapest, Városligeti Sörsátor
2009. július 31. – Szanazug, Blues-rock Fesztivál

Tűzkerék XT
2009. július 05. – Paks, Gastroblues Fesztivál
2009. július 18. – Esztergom, Rampa
2009. július 25. – Bóly, Kántorock

Turista


The Electrophonics: Little A Lot
2009-06-27 | kritika


A The Electrophonics 2001-ben Dél-Hollandiában alakult. A banda létrejöttekor a tagok kellő zenei tapasztalattal rendelkeztek, hisz előtte mindegyikük különböző zenekarban játszott.
Az első, 2006 elején Feels Like A Million címmel megjelent CD-jük a sajtó és a közönség részéről határozottan pozitív kritikát kapott. Második anyaguk, a következő évben kiadott Catch That Swingtrain a hollandiai Moulin Blues Fesztiválon adott műsoruk felvételét tartalmazta. Ez a lemez megnyitotta az utat a nagyobb európai fesztiválokon történő fellépések előtt, így szerepeltek a rotterdami North Sea Jazz és a belgiumi Rhythm & Blues Festival-on.
Jelen album - a bemutatkozó anyaghoz hasonlóan - saját kompozíciók gyűjteménye, melyeket egy kivételével Stephan Hermsen, a banda énekes-szájharmonikása szerzett.  Középtempós, tempós, táncra hívogató dalok váltogatják egymást a korai 50-évek retro – swing – jump - r&b stílusában. Az I Wanna Hold You Stephan Hermsen kromatikus szájharmonika, valamint Ivo Sieben finom zongorajátéka miatt emlékezetes. A Bumpin At The Summertime, mely egy nagyzenekari darab, Ronald Roodbol basszus intrójával kezdődik, a lemez csúcspontját számomra mégis a 2007-es lemez címadó dala, a Catch That Swingtrain jelenti.
Érdemes időt szánni a lemezre, meghálálja magát. Szerencsére beleunni sem lehet egykönnyen, mindenképp tartós élményt nyújt a zenehallgató számára!

Retro Swing Records, 2009

hoati


Zenei műhelyek az Ördögkatlan Fesztiválon
2009-06-23 | hír


Az augusztus elején megrendezésre kerülő Ördögkatlan Fesztivál kisharsányi programjainak megszervezésére és lebonyolítására idén a győri Mediawave Alapítványt kérték fel a szervezők.
A programok különlegességét, egyediségét az adja, hogy nem csak egyszerűen koncertek sorozatát tervezik megvalósítani, hanem zenei műhelyeket is szerveznek, a munkák során lehetőség adódik a résztvevő muzsikusokkal való kreatív együttműködésre is.
A Mediawave hét éve szervez fesztiválja, majd később a táborai és egyéb alkalmak keretében zenei műhelyeket, amelyek alkalmat adnak a résztvevőknek, hogy felfrissítsék zenei gondolkodásukat, megismerjék más, híres és kevésbé híres muzsikusok alkotói, gyakorlási módszereit. A műhelymunka új folyamatokat indíthat el a zenei út keresésében más komponálási, hangszerelési és zenekar szervezési formák megismerésével, impulzusok átadásával.
A fesztivál sztárfellépői örömmel vállalták el, hogy 3 napos próbafolyamat keretében foglalkozzanak fiatal, tehetséges muzsikusokkal, és a műhelyek végére egy záróprodukciót hozzanak életre.

Ferenczi György - Akusztikus ethno műhely
magyar népzene - más módon
2009. augusztus 5-6-7.

Ferenczi György olyan fiatal népzenében és/vagy blues/rock/jazz/beat... zenében jártas zenészeket, bandákat vár, kik nyitottak a magyar népzenéből kiinduló kísérletező műhelymunkára.

Rene Trossman (USA) - Blues műhely
2009. augusztus 5-6-7.

A Rene Trossman blues workshop tervezését sok év tanítás és zenei műhelyek szervezése előzte meg. A diákokkal való foglalkozás során számos ismétlődő problémát figyelt meg: ugyanazon gyenge pontokat, rossz szokásokat és hiányzó ismereteket. A tábor ideje alatt ezekkel a kérdésekkel kiemelten fognak foglalkozni, de természetesen a résztvevők ötleteit is örömmel fogadják.

A zenei műhely a blues zenét játszó fiatalok legáltalánosabb problémáira irányítja a figyelmet:
- akkord tudás – a dalok mind ugyanúgy hangzanak, de egyik sem olyan, mint az eredeti!
- alaki felismerhetőség; bevezetés, befejezés
- a blues zene különböző stílusainak helyes alkalmazása – a dal mondanivalójának megfelelő stílust válasszuk
- kísérés hangszeren – zenélés szólóénekes/vokalista esetében
- basszus vonalak
- bevezetés + befejezés – ez az, amire a hallgató emlékszik!
- fordulatok – minél többet ismersz közülük, annál jobb
- dúr és moll hangnem közti dilemma
- right-hand melt-downs!
- zenélés egy másik gitárossal
- billentyűssel való zenélés
- különböző nagy nevekhez hasonlóan játszani

Alexander Balanescu (UK) - Vonós műhely
2009. augusztus 6-7-8.

Alexander Balanescu egy különleges Vonós Műhelyt tervez megvalósítani az Ördögkatlan alatt, fiatal tehetséges vonószenészek csatlakozását várják a műhelybe.

Hasznos infók

Tervezett program - minden egyes műhelynél:
1. nap
- gyülekezés, sátorverés, próbahelyek elfoglalása, ismerkedés – 10 órától
- tábor nyitó: 12 óra (blues műhely esetén 18:00)
- közös ebéd, bemutatkozás, próbák megkezdése
- este: jam session

2. nap
- délelőtt és délután: közös próba, koncertprogram kialakítása
- este: jam session

3. nap
- délelőtt és délután: közös próba, koncertprogram kialakítása
- este: zárókoncert - a műhelymunka során kidolgozott darabok bemutatása
- éjszaka: session

Általános feltételek:
Jelentkezéshez a következőket kell e-mailben eljuttatni a pusker@mediawave.hu címre:
- hiánytalanul kitöltött nevezési lap
- fotó az alkotókról

A tábor részvétel alapkellékei (amiben nem tudnak segíteni):
- hangszer
- alaperősítő
- sátor

Szakmai programok részvételi díja:
- 7.000.-Ft/fő június 15-ig,
- 8.500.-Ft/fő július 15-ig,
- 12.000.-Ft/fő július 15. után történő jelentkezés/befizetés esetén, amely magában foglalja az oktatást, valamint a sátorhelyet, zárókoncertet.

A részvételi díj befizetése a tábor első napján esedékes!

Étkezési költség: 1.500.-Ft/nap/fő, amely magában foglalja a napi háromszori étkezést. (Nem kötelező!)

A tábor résztvevői 50% kedvezménnyel vásárolhatnak fesztiválbérletet.

A részletek iránt érdeklődni Pusker Péternél lehet e-mailben: pusker@mediawave.hu vagy telefonon: 20/4866-570
Jelentkezési lap ezen az oldalon található.


Sonny Rhodes: I’m Back Again
2009-06-20 | kritika


A blues világ egyik nagyszerű szereplőjének, a texasi Sonny Rhodes-nak zenei múltja csaknem öt évtizedre (első felvételét 1961-ben készítette) tekint vissza. Ezen idő alatt több mint négyszáz dalt írt: balladákat, soul-, blues- és R&B szerzeményeket. A dalai történeteket mondanak el: „A dalok váratlanul találnak meg, ezeket ki kell dolgozni, le kell írni és formába önteni” – mondta egyszer.
Pályája során kilencszer jelölték W.C. Handy díjra (a jelölés már-már egyenrangú azzal, mintha neki ítélték volna oda a díjat) és az Amerikai Kongresszustól megkapta a “Blues Legend” címet.
Becenevét - ami később a művészneve lett (eredeti neve Clarence Edward Smith) - még gyerekkorában kapta, amikor családjával a gyapotföldeken dolgozott.
Fiatal éveiben nagy hatást gyakorolt rá T-Bone Walker, L.C. Robinson, Pee Wee Crayton, Percy Mayfield és B.B. King. Életrajzi adalékként még annyit, hogy hosszú évek során mély barátságot ápolt Albert Collins-al és Johnny Clyde Copeland-el - velük végigjárta Austin és Houston klubjait, zenélt Albert Collins és Freddy King bandájában is (basszusgitáron játszott ekkor), és saját klubja volt Berkley-ben (California).
2008 júliusában vette fel olasz zenészek kíséretével az I’m Back Again albumot Milánóban, a Tano Ro által vezetett Feelin’ Good Productions részére. Vendégzenészek is csatlakoztak hozzájuk, mindjárt három harmonikás: R.J. Mischo, Johnny Sansone és Brain Templeton.
Az albumon az olasz zenészek (Tiz Rooster Galli, Luke Tonani, David Malito) végig összhangban vannak egymással, remekül kísérik a gitáron- és lap-steel gitáron zenélő Rhodes-t. A számok szellős hangszerelésűek, a herflisek egymásnak adják a mikrofont, így a korongon szereplő mind a 11 dalban hallható ez a hangszer. A lemez erősségei a tempósabb szerzemények, de annak is tanúi lehetünk, hogy milyen remekül ért az idős zenész a feszültség fokozásához; s hogy érzelmei milyen széles skálán mozognak, az leginkább a Tell Me The Truth számban érhető tetten.
A CD legjobb pillanatai a Can’t Get Enough, Can’t Dance Boogie, Tell Me The Truth és a Shake Your Hips számok.

Feelin’ Good Records, 2008

Turista


Fekete hang fehér ruhában
2009-06-16 | beszélgetések


Így emlegetik Magda Piskorczyk lengyel énekes-gitárost, aki fiatal kora ellenére szép kis sikert mondhat magáénak. A szokatlan, már-már férfias hangszínnel rendelkező előadó hazájában háromszor volt az év énekesnője, tavaly nevét és kézlenyomatát megörökítették a „lengyel blues csillagok sétányán”, valamint olyan előadók hívták közös zenélésre, mint Billy Gibson és Bob Margolin.
Július 3-án a Gastroblues Fesztiválon játszik, erről és sok egyébről kérdeztem.


hoati: Informatikát tanultál Wroclaw Műszaki Egyetemén. A számítástechnika elég messze van a zenétől, hogyan jutottál mégis a zene világába?
Magda Piskorczyk:
Nos, napjainkban a zenei világ nincs is olyan messze az informatikától. Számítógépeken veszünk fel, számítógépek segítségével szerzünk zenét, tehát nyugodtan mondhatom, hogy jó informatikusnak lenni, nem gondolod? Egész hasznos dolog. (nevet)

h.: Kik ihlettek meg téged? Zenészekre, énekesekre, zeneszerzőkre gondolok…
M.P.:
Soha nem volt egy adott zenész, aki különösen inspirált volna. Inkább azt mondanám, hogy az ihletet a körülöttem lévő világból merítem. Utazom például a villamoson, és meghallok a kerekek zakatolásában egy dallamot, vagy az eső hullásának a gyönyörű alaphangját, az emberek beszélgetését, stb.
De talán egy évvel ezelőtt volt, hogy az édesanyám emlékeztetett arra, hogy négy évesen nem tudtam elaludni anélkül, hogy ne hallgattam volna meg Aretha Franklin, a The Staple Singers és a nagyszerű Mahalia Jackson zenéjét. Azok a hölgyek, akiknek a mai napig hű rajongója vagyok, Mavis Staples és Mahalia Jackson – a gospel örök királynője. Emlékszem, hogy addig táncoltam és énekeltem velük, amíg végül elaludtam. Így ültetődött el a mag már kora gyermekkoromban.

h.: Első együttesed, a Sexy Mama díjat nyert a bialystok-i fesztiválon. Mit jelentett ez neked?
M.P.:
Mondhatni ez volt a zenei és szakmai utam kezdete. Tulajdonképpen a valódi kezdet egy évvel később volt, szintúgy a Jesien z Bluesem fesztiválon Bialystok-ban. Az előző fesztivál nyerteseiként játszottunk ott. Az együttes, melyet említettél, nem jött el, és életemben először egyedül kellett játszanom. Slawek Wierzcholski felajánlotta, hogy játszhatok az együttese, a Nocna Zmiana Bluesa (Éjszakai blues műszak) dobosával és basszusgitárosával. Ez tehát egész szép kezdet volt egy szóló karrierhez. (nevet)

h.: A lengyel előadók közül te voltál az első, aki kétszer is játszott a híres nemzetközi blues versenyen, az International Blues Challenge-en Memphis-ben. Milyen eredményt értél el, és milyen visszajelzések érkeztek a fellépéseidről?
M.P.:
Az egész utazás Memphis-be őrült dolog volt. Kb. 10 lábbal a föld fölött lebegtem, amikor odaértem. Ez volt az első utam a blues városába, a Beale Street-re, az első alkalom ebben a hatalmas blues hagyományokkal rendelkező városban. Valójában el sem tudtam hinni, hogy ott vagyok. Az IBC fesztivál után még ottmaradtam, és körülnéztem a városban, ami fantasztikus élmény volt. Különböző stílusban játszó zenészekkel találkoztam, nem csak a blues világából. A Mississippi folyó közelében laktam, és mondhatom, hogy a vize tényleg nagyon iszapos… Volt két férfi Paksról, akikkel akkor Memphis-ben találkoztam. Little G. Weevil is ott volt. Ugyanazon a helyszínen játszottunk a 2005-ös IBC fesztiválon. És találkoztam Billy Gibson-nal is, aki felkért, hogy énekeljek vele és az együttesével néhány dalt a Room Boogie Cafe színpadán. Zsűritag volt azon a helyszínen, ahol játszottam, de ezt akkor ott nem tudtam. Csak akkor tudtam meg, amikor hazajöttem, és megkaptam az eredményt a Blues Foundation-től. Elég vicces volt. És most közös turnét tervezünk jövőre. Csodálatos zenei élmény volt. Rengeteget tudnék Memphis-ről beszélni. De ez órákba telne. Még mindig libabőrös leszek, ha rágondolok, vagy beszélek róla. Ó, és azt is kérdezted, hogy milyen visszajelzéseket kaptam. Azt mondhatnám, hogy nagyon jókat. Amikor olyan nagyszerű zenészek, mint Billy Gibson és Bob Margolin hívnak, hogy énekelj néhány dalt velük a színpadon, ez a tény önmagáért beszél, azt hiszem. (nevet)

h.: Tavaly Slawa városában megörökítették a neved és a kézlenyomatod a „lengyel blues csillagok sétányán”. Hogy fogadtad ezt, hiszen még egész fiatal vagy?
M.P.:
Nagyon meglepődtem, és egyben nagy megtiszteltetésként fogtam fel. Mondhatnám, hogy kisebbfajta sokként ért, mert ahogy te is mondtad, még egész fiatal vagyok ahhoz, hogy ilyen megtiszteltetésben legyen részem.

h.: Milyennek találod a lengyel blues zenei életet?
M.P.:
Úgy gondolom, hogy nagyon jó bandák vannak Lengyelországban. Tulajdonképpen a bluesnak elég nagy tere van az országunkban.

h.: Elárulnád olvasóinknak, milyen zenék vannak az mp3 lejátszódon? Milyen zenét szoktál gyakran hallgatni?
M.P.:
Hű, rengeteg különböző zene van rajta, blues, gospel, jazz, soul, rock; leginkább olyan zenéket hallgatok, amelyeknek az alapja a régi afrikai blues hagyományokra tekint vissza... Eredeti zenéim vannak Afrika, India, Szerbia, Törökország, Lengyelország (a régi népzene közel áll a régi afrikai blueshoz) különböző részeiről, klasszikus zene és sok-sok más. Én nem csak egyetlen zenei stílust kedvelek. Általában imádom a zenét és a ritmust. Úgy gondolom, hogy ezek a legcsodálatosabb ajándékok, melyeket Isten adott nekünk!

h.: Jó koncert, jó közönség – mit jelentenek számodra ezek a kifejezések?
M.P.:
Energiát, és emberek közötti párbeszédet.

h.: Számos nemzetközi fesztiválon léptél fel, melyek nem mindegyike a bluesra fókuszált. Ott voltál például Liverpool-ban a City Sings Gospel 08-on. Milyen emlékeid vannak a Beatles-ről elhíresült városból? És a fesztiválról?
M.P.:
Igen, meglepő volt, hogy megtaláltak minket. Csodálatos élmény volt. Megtapasztaltuk a God Spell-t ausztrál, új-zélandi, amerikai, és Európa különböző részeiről származó emberekkel. Ez nem csak egy zenei fesztivál volt, hanem elsősorban találkozás az emberekkel, és a város körülutazása Isten szavait hirdetve. Az együttesem és én 10 csodálatos napot töltöttünk ott... És őszintén szólva, bár minden tiszteletem a Beatles-é, nem nagyon gondoltam rájuk akkor.

h.: Mik a kedvenc hangszereid? És melyeken játszol?
M.P.:
Ez egy meglehetősen nehéz kérdés... Először is az énekhang. Ezen a hangszeren játszom elsősorban. Aztán ott van a basszusgitár, amit imádok, az afrikai dobok, a gitár, az arab hangszerek, stb. Nem hiszem, hogy van elegendő hely itt arra, hogy mindet felsoroljam. (nevet)

h.: Mondanál pár szót az első Blues Travelling címen megjelent albumodról?
M.P.:
A Blues Travelling az akkori zenei utam eredménye. Mind zenei értelemben, mind az életben egy utat jártam azokkal a csodálatos zenészekkel, akik szerepeltek ezen a CD-n. És egyik nap úgy gondoltam, hogy „rendben, vegyünk fel együtt egy lemezt, és adjuk bele mindazon érzelmeket, amelyekben a CD-ig tett utunk során osztoztunk.” A többiek örömmel elfogadták a felkérést, és rövidesen megszületett a Blues Travelling. (nevet)

h.: A legutóbbi lemezed tavaly jelent meg Magda Live címmel. Milyen érzéseket kelt benned ez a CD, ha újra meghallgatod?
M.P.:
Ez volt együttesként az első CD-nk. Ez számomra a legfontosabb. Ez volt egyben az első élő felvételünk is, stúdióbeli hozzáadások, javítások, stb. nélkül. Biztosra veszem, hogy tudod, hogyan készül az élő albumok többsége manapság. Játszol egy csomó koncerten, felveszed őket, majd eldöntöd, hogy mely koncertekről válogatod össze a felvételeket. A zenészek olykor javítanak az anyagon, és egyes számokat újra vesznek. A mi esetünkben úgy történt, hogy elmentünk a Radio Gdansk-hoz, lejátszottuk a koncertet élő adásban, és felvették. Természetesen kicsit újrakevertem, hiszen a jó hangminőség fontos, de nem javítottam az éneken, gitárokon, stb. Amikor meghallgatom ezt az albumot, ami nem fordul elő túl gyakran, azokra a pozitív érzelmekre emlékeztet, amelyeket átéltünk a közönséggel kapcsolatban, akik eljöttek. Arra a különleges pillanatra emlékeztet, az emberek közötti párbeszédre...

h.: Mikor várhatunk új felvételeket tőled?
M.P.:
Új CD viszonylatában ez mindig attól függ, hogy mikor kapunk pénzt arra, hogy felvegyünk és kiadjunk egy CD-t. Ha valamelyik nagy kiadó gondozásában készülnék megjelentetni a CD-met, az azt jelentené, hogy adnak nekem egy stúdiót, pénzt, stb., de... De ez egyben azt is jelenti, hogy azt is megmondják, hogy mit vegyek fel. Ez gyakran arról szól, hogy a kiadó mit akar, és nem arról, amit a zenész szeretne mondani. Jelenleg majdnem két CD-nyi anyagom van. Tehát, amikor sikerül saját magunknak összerakni a pénzt, lesz új album. „Isten hozott a való világban” – ahogy mondani szokták. (nevet)

h.: A közeljövőben fellépsz Pakson a Gastroblues Fesztiválon. Kikkel érkezel hozzánk? Kérhetném, hogy mutasd be a zenész társaid?
M.P.:
Természetesen. Örömmel mutatom be a barátaimat, akikkel játszani szoktam: Aleksandra Siemieniuk gitár, Grzegorz Zawilinski dobok, Roman Ziobro nagybőgő, Max Ziobro szintén dobok és Staszek Witta zongora és Hammond. A Gastroblues Fesztiválra Aleksandra, Grzegorz és Staszek kísér el. Nagy kaland lesz...

A beszélgetés e-mail váltáson keresztül valósult meg.

Köszönöm a beszélgetés létrejöttéhez nyújtott segítséget, valamint a fotókat Irek Graff-nak.

hoati


Aynsley Lister: Equilibrium
2009-06-12 | kritika


Az elmúlt évezred utolsó évtizedeiben egyre több tini éveiben járó fiatal kezdett el bluest játszani, akik közöl az amerikai Kenny Wayne Sheperd, Mike Welch, Jonny Lang és az ausztrál Nathan Cavalieri neve villámgyorsan a reflektorfénybe került.
Csakúgy, mint a szigetországi Aynsley Lister-é, aki 8 évesen fogott először gitárt a kezébe és 13 évesen szerepelt először a színpadon. Első együttesét 18 évesen alakította meg, akikkel két lemezt készített. Ezek keltették fel Thomas Ruf figyelmét és 1998 nyarán szerződést kötött a Ruf Records-szal, mely egy hosszú és gyümölcsöző együttműködés kezdetét jelentette. A német székhelyű lemezkiadó négy stúdió és két koncertlemezét adta ki, melyekből 75000 példány került eladásra szerte a nagyvilágban. Szerepelt a Thomas Ruf által kitalált utazó „blues cirkusz”, a Blues Caravan New Generation Tour 2006 turnéján, ahol a finn Erja Lyytinen és az angol Ian Parker társaságában lépett fel. Pilgrime címmel lemezfelvételt is készítettek Jim Gaines producer bábáskodása mellett.
A márciusban megjelent új lemezt már a Manhaton Records adta ki. A produceri teendőket Steve Darrell Smith végezte el, aki billentyű, míg - Aynsley-hez szintén újonnan csatlakozott – Robbie McIntosh (John Mayer) gitár játékával gazdagította a lemez hangzását. Aynsley Lister lenyűgözően érzelmes hangja tökéletesen passzol a blues, blues-rock és pop alapú rockzene keverékéhez.
A nyitó Soul fülbemászó, rádióbarát szerzemény. Az egyetlen feldolgozás nóta, Gnarls Barkley Crazy című dala akusztikus blues nótaként kerül előadásra. A Running Out On Me-ben szédületes gitárszóló hallható, míg az album záró felvételei, a Sugar Low és a Hurricane újabb bizonyítékok Lister zseniális dalszerzői képességéről.
Aynsley Lister a kritikusok által egyöntetűen eddigi legjobbnak ítélt albumával is bebizonyította, hogy a Classic Rock brit magazin nem véletlenül választotta az új évezred 10 legjobb blues-rock előadója közé.

Manhaton Records, 2009

hoati


Blues Budapest Jamboree a Millenárison
2009-06-09 | koncertajánló


Blues Budapest Jamboree
Budapest, Millenáris Fogadó
2009. június 26.


A Blues Budapest Jamboree bemutatja a budapesti blues élet éjszakai világát, karakteres előadóit. A honky tonk, az underground és a kortárs blues egy-egy prominens képviselője kalauzolja a közönséget a hazai blues hangzás színes palettáján, a füstös kis bárok intimitásától a fesztiválok világáig.

Nemes Zoltán a Jambalaya zenekar vezetője, szóló zongorakoncertjével századelejei new orleans-i hangulatot idézve várja a közönséget a Millenáris Fogadó bárjában. Ezt követően a fiatal rhythm & blues generáció csap a húrok közé. Klasszikusok feldolgozásával és saját szerzeményeivel, a Bőrgyári Capriccio zenekar a valódi klubhangulatot hozza el, mely egy fergeteges session-nel zárul Nemes Zoltán és a Jambalaya zenekar fúvósainak részvételével. Az estét Karen Carroll & The Mississippi Grave Diggers nagyszínpados koncertje zárja.  A számos fesztivált megjárt zenekar a tradicionális fekete ritmusok, a roma swing és bebop, a folk blues és fiatalos groove-ok ötvözésével hamísítatlan jazz és világzenei fűszerezést ad a tradicionális blues hangzásnak, új stílust teremtve a kortárs blues világában. A tradicionális chicagoi blues hangzás és a modern ritmusok kedvelői egyaránt feledhetetlen élményben részesülnek Karen Carroll & The Mississippi Grave Diggers koncertjén!

A zenei programok mellett fotókiállítás segítségével idézik meg a hazai blues események hangulatát, Faltum István, S. Varga Ilona (A Lion) és Schneider Mihály fotóművészek objektívjének tükrében.


Elhunyt Koko Taylor, a blues királynője
2009-06-07 | hír


2009. június 3-án elhunyt Koko Taylor, aki a legnagyobb csillag volt a blues előadók női „mezőnyében”, olyan, mint B.B. King a férfiak között.
Cora Walton néven 1928-ban Memphis Tennesseben született, s mint pályatársai közül oly sokan, nagy szegénységben nőtt fel.
15 éves volt, amikor beleszeretett a zenébe, gospeleket énekelt a helyi templomi kórusban, valamint házilag készített hangszereken bluest játszott a testvéreivel.
Kamaszként nagy hatást gyakorolt rá Muddy Waters, Howlin’ Wolf, Sonny Boy Williamson, Bessie Smith és Big Mama Thorton.
18 évesen leendő férjével Chicagóba költözött, majd házat építettek a város nyugati részében, ott ahol Chicago blues bölcsője volt.
Kezdetben gazdag családoknál takarított, majd a nagy áttörés 1962-ben következett be. Egy előadása után, amit Willie Dixon is látott, a zeneszerző-muzsikus beajánlotta a Chess lemezkiadónak. Pár dalt írt is neki, ezek között szerepelt a nagy sikerű Wang Dang Doodle.
1975-ben szerződést kötött az Alligator lemezkiadóval, ez az együttműködés hosszúnak és gyümölcsözőnek bizonyult, hisz náluk készítette el utolsó albumát, az Old School című CD-t is.
Elismertségét mi sem jelzi jobban, minthogy nyolcszor jelölték Grammy-re, valamint 29 alkalommal kapta meg a Blues Music Awards díjat. Az utolsót idén, az év női előadójának választották tradicionális blues kategóriában (Traditional Blues Female Artist Of The Year). Utolsó fellépése a 30. Blues Music Awards gálán volt, majd kórházba szállították gyomorvérzéssel. Halálát műtétje után fellépő komplikációk okozták.
Élete utolsó éveiben is elkötelezett volt a blues zene iránt, évente legalább 70 koncertet adott.

Turista


Thanks Jimi Fesztivál Budapesten
2009-06-06 | koncertajánló


A zene ünnepén, június 21-én Budapesten Thanks Jimi Fesztivál lesz a Petőfi Csarnokban. A Prospero Communication és a Petőfi Csarnok ingyenes rendezvénye része annak a nemzetközi fesztiválsorozatnak, amely 2003-ban indult Lengyelországból. Az eseményen részt vesz a fesztivál ötletgazdája, Leszek Cichonski is.

A mára már nemzetközivé vált fesztivált első alkalommal 2003-ban tartották meg Wroclaw (Boroszló) főterén, ahol 588 gitáros játszotta egyszerre Jimi Hendrix Hey Joe című számát. Az össznépi gitározás egyúttal Guinness rekord lett. Gyerekek, felnőttek, fiatalok, férfiak, nők, punkok, volt hippik, rockerek, rapperek, blues rajongók, techno kedvelők mind együtt tisztelegtek Jimi Hendrix emléke előtt. Az ötletgazda Leszek Cichonski, Lengyelország egyik legnépszerűbb blues gitárosa. A tisztelgés és a rekordkísérlet évről-évre több zenészt vonzott, idén májusban 6346 gitáros csapott a húrok közé Boroszló főterén. Az évek alatt egyre több város adott otthont a fesztiválnak, idén többek között megrendezték Detroitban, Chicagóban, New Yorkban és Győrben is.

A nyár első napja a világ több mint száz országában jelenti egyben a zene ünnepét is. A Thanks Jimi Fesztivál egy lehetőség, hogy e napon mindenki, aki szeret, tud gitározni vagy csak hébe-hóba penget vagy “csupán” szereti hallgatni a gitár “örült” bőgését, együtt ünnepeljen.

Az eseménynek többek között az is aktualitást ad, hogy idén van a Woodstock fesztivál 40. évfordulója, ahol Jimi Hendrix félmillió ember előtt játszott és egyúttal felkerült a rock történelem legfényesebb lapjaira. A Rolling Stone című, kéthetenként megjelenő amerikai szaklap így búcsúztatta 1970-ben: “Jimi Hendrix volt az első fekete muzsikus, aki versenyre hívta ki a fehérek rock and roll-ját és le is győzte azt...”

A rendezvénnyel szeretnék elérni, hogy legalább egy napig a nehéz idők ellenére is, mindenki önfeledten, a zenétől, a gitározástól, a közösségi érzéstől megrészegülve, jól érezze magát.

Az egész napos rendezvényen több neves magyar zenekar is fellép. A fesztivál csúcspontjaként a délután folyamán pedig a jelenlévők és a meghívott gitárosok közösen eljátsszák a Hey Joe-t.

A zenekarok és zenészek listája folyamatosan bővül.

Fellépők:
Jimi Hendrix Memorial Band
Odett és a Go Girlz!
Póka Egon Experience
Rézangyal
Tűzkerék xT
Freedome Haze
Üllői Úti Fuck
Vastrabant
Miskolc Metal AllStars

Gitárosok a délutáni jamben:
Anda Bálint, Andrásik Remo, Barbaró Attila, Benkő Zsolt, Bihari Balázs, Czutor Zoltán, Kőrös József, Lukács Peta, Mátyás Attila, Oláh Szabolcs, Patai Tamás, Polgár Péter, Póka Egon, Sidlovics „Sidi” Gábor, Spenót, Szabó Sándor, Szagán György, Szántó „Faszi” Gábor, Szekeres Tamás, Szőllősi Lajos, Szvoboda László, Tátrai Tibor, Válik László, Weisz Kicsi

További érdekességek a fesztivál honlapján és blogján olvashatók.
Hey Joe oktató videó ezen az oldalon tekinthető meg.