Budapesten is fellép a Sonia és a Blues and Roll
2018-03-04 | koncertajánló
Sonia Zambrano, a szép emlékű Sonia és a Sápadtarcúak énekesnője, „Janis Joplin magyar hangja” hosszabb kihagyás után tavaly tért vissza a színpadra. Új együttese, a Sonia és a Blues and Roll túl van néhány vidéki fellépésen, a fővárosban március 16-án mutatkozik be.
Több mint huszonöt éve annak, hogy a Sonia és a Sápadtarcúak zenekar megalakult. Az együttest az 1991-ben Peruból Magyarországra érkezett Sonia Zambrano hozta létre. A ’90-es években rendszeresen felléptek az ország blues klubjaiban, de bemutatkozási lehetőséget kaptak a John Mayall’s Bluesbreakers és Carlos Santana előzenekaraként is. Három lemezt rögzítettek, az első kettő bluesos hangvételű volt, a harmadik album anyagát a latin-rock világa ihlette. Sonia a zenekar feloszlását követően számos formációban (Janis Joplin Emlékzenekar, The Hoochie Coochie Gals, Sonia and the Soulbreakers) énekelt, tavaly ismerkedett meg a Blues and Roll tagjaival, akikkel Sonia és a Blues and Roll néven kezdett el koncertezni. A repertoár Sonia korábbi dalaiból és a Blues and Roll műsorából került összeállításra, így hallhatunk többek között Janis Joplin, Beth Hart, Shemekia Copeland, Jimi Hendrix, Eric Clapton, Stevie Ray Vaughan, Rolling Stones, Doors, Buddy Guy, Robert Cray és 4 Non Blonds szerzeményeket is. A zenekar tagjai: Sonia – ének, Pfeiffer Ágos – gitár, Pfeiffer Gábor – basszusgitár, Pataki László – dob, Áron Andrea – billentyűs hangszerek. Néhány vidéki fellépésen már túl vannak, a budapesti bemutatkozásra március 16-án a közelmúltban nyílt Kakas Kunsztban (1072 Budapest, Dohány utca 56.) kerül sor.
hoati
Több mint huszonöt éve annak, hogy a Sonia és a Sápadtarcúak zenekar megalakult. Az együttest az 1991-ben Peruból Magyarországra érkezett Sonia Zambrano hozta létre. A ’90-es években rendszeresen felléptek az ország blues klubjaiban, de bemutatkozási lehetőséget kaptak a John Mayall’s Bluesbreakers és Carlos Santana előzenekaraként is. Három lemezt rögzítettek, az első kettő bluesos hangvételű volt, a harmadik album anyagát a latin-rock világa ihlette. Sonia a zenekar feloszlását követően számos formációban (Janis Joplin Emlékzenekar, The Hoochie Coochie Gals, Sonia and the Soulbreakers) énekelt, tavaly ismerkedett meg a Blues and Roll tagjaival, akikkel Sonia és a Blues and Roll néven kezdett el koncertezni. A repertoár Sonia korábbi dalaiból és a Blues and Roll műsorából került összeállításra, így hallhatunk többek között Janis Joplin, Beth Hart, Shemekia Copeland, Jimi Hendrix, Eric Clapton, Stevie Ray Vaughan, Rolling Stones, Doors, Buddy Guy, Robert Cray és 4 Non Blonds szerzeményeket is. A zenekar tagjai: Sonia – ének, Pfeiffer Ágos – gitár, Pfeiffer Gábor – basszusgitár, Pataki László – dob, Áron Andrea – billentyűs hangszerek. Néhány vidéki fellépésen már túl vannak, a budapesti bemutatkozásra március 16-án a közelmúltban nyílt Kakas Kunsztban (1072 Budapest, Dohány utca 56.) kerül sor.
hoati
Folytatódik a Blues Session koncertsorozat
2018-02-24 | koncertajánló
Tavasszal ismét kiváló koncerteket tekinthetnek meg az érdeklődők a Blues Session koncertsorozat keretén belül a Budapest VIII. kerületben fekvő Muzikum Klubban.
Tervezett koncertek
március 02. - Lars Kutschke & The BP Connection feat. Fekete Jenő
március 03. - Pribojszki Mátyás Band feat. Bill Barrett & Lazy Brad Lewis
március 07. - Big Mouflon
március 09. - Mojo Workings
március 17. - Chuck Berry Emlékest
március 24. - Magyar Atom
március 30. - Meghívás bluesra – Hobo akusztikus koncertje vol. 2
április 12. - Ripoff Raskolnikov Band
április 26. - Jack Cannon feat. Nagy Ádám & Petendi Tamás
április 27 - Jazztelen & Soulbreakers feat. Tátrai Tibor
A Muzikum Klub & Bisztró elérhetőségei
1088 Budapest, Múzeum utca 7.
Nyitva tartás: hétfő - szombat, reggeltől estig
Online jegyvásárlás: http://tixa.hu/muzikum_klub
E-mail: info@muzikum.hu
Web: http://muzikum.hu, http://www.facebook.com/MuzikumKlub
hoati
Tervezett koncertek
március 02. - Lars Kutschke & The BP Connection feat. Fekete Jenő
március 03. - Pribojszki Mátyás Band feat. Bill Barrett & Lazy Brad Lewis
március 07. - Big Mouflon
március 09. - Mojo Workings
március 17. - Chuck Berry Emlékest
március 24. - Magyar Atom
március 30. - Meghívás bluesra – Hobo akusztikus koncertje vol. 2
április 12. - Ripoff Raskolnikov Band
április 26. - Jack Cannon feat. Nagy Ádám & Petendi Tamás
április 27 - Jazztelen & Soulbreakers feat. Tátrai Tibor
A Muzikum Klub & Bisztró elérhetőségei
1088 Budapest, Múzeum utca 7.
Nyitva tartás: hétfő - szombat, reggeltől estig
Online jegyvásárlás: http://tixa.hu/muzikum_klub
E-mail: info@muzikum.hu
Web: http://muzikum.hu, http://www.facebook.com/MuzikumKlub
hoati
Budapesten lép fel Danny Bryant
2018-02-16 | koncertajánló
A Classic Rock Magazine által „nemzeti blues kincs” címmel illetett Danny Bryant tizennyolc éves korától rendszeresen koncertezik. Az angol származású gitáros az elmúlt két évtizedben hazája mellett fellépett Európa több országában, az Egyesült Államokban, valamint Kínában a Nanjing International Jazz & World Music Festivalon. Április 20-án friss albummal jelentkezik, a lemezbemutató turné keretén belül május 18-án Budapestre is ellátogat.
Danny Bryant 1980. július 26-án a Hertfordshire megyében fekvő Royston városkában született. Viszonylag későn, tizenöt évesen Walter Trout hatására kezdett el gitározni. Három év múlva már zenekarával, a RedEyeBanddel turnézott, amelyben édesapja, Ken Bryant volt a basszusgitáros, a mama pedig menedzserkedett. Az indulásnál Andy Burt ütötte a bőröket, de ő 2004-ben távozott, helyére Trevor Barr került a dobfelszerelés mögé. Az édesanya szervezőkészségét, a banda zenei színvonalát ékesen bizonyítja, hogy hamarosan olyan világsztárok előtt léphettek fel, mint Joe Cocker, Carlos Santana, Buddy Guy és Peter Green. Bemutatkozó albumuk, a Watching You 2002-ben látott napvilágot, a lemezt 2009-ben ismét kiadták. Bryant 2007-ben szerződést kötött a Rounder Records-szal, az együttműködésük három albumot eredményezett. Közülük a 2010 februárjában megjelentetett Just As I Am hozta a legnagyobb sikert, pályafutásában az igazi áttörést. 2011. szeptember 17-én Hollandiában lépett fel, az est hang-és képanyagát 2012-ben a német Jazzhaus Records Night Life címmel CD-n és DVD-n dobta piacra. A következő mérföldkövet a 2014-ben kiadott Temperature Rising jelentette. A folyamatosan mozgásban lévő Bryant a lemezbemutató turné keretén belül az Egyesült Államokba utazott, ahol öt hétig turnézott példaképe, Walter Trout társaságában. 2015 augusztusában ismét stúdióba vonult, hogy elkészítse soron következő albumát, a Blood Money-t. A produceri feladatokat Richard Hammerton látta el, a kritikusok által magasztalt lemezen szóhoz jutott Walter Trout és a Whitesnake legendája, Bernie Marsden. Aktuális anyaga, a Revelation április 20-án lát napvilágot. Együttesével április 14-én ötven állomásos promóciós turnéra indul, hazánkban május 18-án a Muzikum Klubban (1088 Budapest, Múzeum utca 7.) lépnek fel. Az esten a társai Alex Phillips basszusgitáros, Dave Raeburn dobos és Stevie Watts billentyűs lesznek.
Belépő: elővételben 2900 Ft, a koncert napján 3500 Ft.
Jegyek kaphatók személyesen a Muzikum Klub & Bisztróban, valamint online a www.tixa.hu/lots-music weboldalon.
hoati
Danny Bryant 1980. július 26-án a Hertfordshire megyében fekvő Royston városkában született. Viszonylag későn, tizenöt évesen Walter Trout hatására kezdett el gitározni. Három év múlva már zenekarával, a RedEyeBanddel turnézott, amelyben édesapja, Ken Bryant volt a basszusgitáros, a mama pedig menedzserkedett. Az indulásnál Andy Burt ütötte a bőröket, de ő 2004-ben távozott, helyére Trevor Barr került a dobfelszerelés mögé. Az édesanya szervezőkészségét, a banda zenei színvonalát ékesen bizonyítja, hogy hamarosan olyan világsztárok előtt léphettek fel, mint Joe Cocker, Carlos Santana, Buddy Guy és Peter Green. Bemutatkozó albumuk, a Watching You 2002-ben látott napvilágot, a lemezt 2009-ben ismét kiadták. Bryant 2007-ben szerződést kötött a Rounder Records-szal, az együttműködésük három albumot eredményezett. Közülük a 2010 februárjában megjelentetett Just As I Am hozta a legnagyobb sikert, pályafutásában az igazi áttörést. 2011. szeptember 17-én Hollandiában lépett fel, az est hang-és képanyagát 2012-ben a német Jazzhaus Records Night Life címmel CD-n és DVD-n dobta piacra. A következő mérföldkövet a 2014-ben kiadott Temperature Rising jelentette. A folyamatosan mozgásban lévő Bryant a lemezbemutató turné keretén belül az Egyesült Államokba utazott, ahol öt hétig turnézott példaképe, Walter Trout társaságában. 2015 augusztusában ismét stúdióba vonult, hogy elkészítse soron következő albumát, a Blood Money-t. A produceri feladatokat Richard Hammerton látta el, a kritikusok által magasztalt lemezen szóhoz jutott Walter Trout és a Whitesnake legendája, Bernie Marsden. Aktuális anyaga, a Revelation április 20-án lát napvilágot. Együttesével április 14-én ötven állomásos promóciós turnéra indul, hazánkban május 18-án a Muzikum Klubban (1088 Budapest, Múzeum utca 7.) lépnek fel. Az esten a társai Alex Phillips basszusgitáros, Dave Raeburn dobos és Stevie Watts billentyűs lesznek.
Belépő: elővételben 2900 Ft, a koncert napján 3500 Ft.
Jegyek kaphatók személyesen a Muzikum Klub & Bisztróban, valamint online a www.tixa.hu/lots-music weboldalon.
hoati
Új lemezzel jelentkezik a Redbreast Wilson & The Juke Joint Revival
2018-02-03 | koncertajánló
Redbreast Wilson és együttese, a Juke Joint Revival az elmúlt években töretlen lendülettel igyekezik megismertetni Észak-Mississippi zenéjét az európai közönséggel. A trió a Swampside Crawl címmel megjelenő új CD-jének a lemezbemutatóját tartja a napokban.
Redbreast Wilson tizenévesen bukkant rá egy 1966-os felvételre, amin a kor nagy Delta-blues zenészei, Skip James, Bukka White és Son House játszottak egy juke jointban. Azonnal beleszeretett ebbe a stílusba, különösképpen Bukka White zenéje fogta meg. Ekkor eldöntötte, hogy ilyen muzsikát fog játszani, rezonátoros gitáron, slide-gyűrűvel az ujján. Kezdetben bárokban, utcán, kis fesztiválokon zenélt, rendszerint szólóban. Később felvetődött az együttes ötlete, a rezonátoros gitár helyett elektromos gitár, dob és basszus. Így született meg a 2015 augusztusa óta működő Juke Joint Revival, ami a hillstomp boogie stílusában ötvözi a ’20-as, ’30-as évek delta blues zenéjét a ’60-as, ’70-es évek Észak-Mississippi-i előadóinak világával. A kontinensen ritkaságnak számító zenét játszó Redbreast Wilson & The Juke Joint Revival már megalakulásakor magára vonta figyelmet, így többek között olyan előadókkal is egy színpadra léphettek, mint a British Blues Awards nyertes Ian Siegal, a 2013-as International Blues Challange nyertes Little G Weevil, vagy éppen a Quimby. Első hanganyagunk, a Hillstomp Boogie 2015 végén jelent meg. Az öt felvételt felvonultató EP koncepciója döntően az volt, hogy megmutassák, miként lehet a tradicionális Észak-Mississippi-i muzsikát 21. századi hangzásvilágba átültetni, úgy hogy megőrizze a folkzenei jellegét, ha úgy tetszik, az archaikusságát. A trió február 8-án Swampside Crawl címmel új albummal jelentkezik, a lemezbemutató koncertnek a budapesti Mika Tivadar Mulató ad otthont. Vendégként fellép az ország egyik legkiválóbb szájharmonikása, KC Brown, az estét a kirobbanó energiájú country-rockabilly trió, a Dynamite Dudes nyitja.
hoati
Redbreast Wilson tizenévesen bukkant rá egy 1966-os felvételre, amin a kor nagy Delta-blues zenészei, Skip James, Bukka White és Son House játszottak egy juke jointban. Azonnal beleszeretett ebbe a stílusba, különösképpen Bukka White zenéje fogta meg. Ekkor eldöntötte, hogy ilyen muzsikát fog játszani, rezonátoros gitáron, slide-gyűrűvel az ujján. Kezdetben bárokban, utcán, kis fesztiválokon zenélt, rendszerint szólóban. Később felvetődött az együttes ötlete, a rezonátoros gitár helyett elektromos gitár, dob és basszus. Így született meg a 2015 augusztusa óta működő Juke Joint Revival, ami a hillstomp boogie stílusában ötvözi a ’20-as, ’30-as évek delta blues zenéjét a ’60-as, ’70-es évek Észak-Mississippi-i előadóinak világával. A kontinensen ritkaságnak számító zenét játszó Redbreast Wilson & The Juke Joint Revival már megalakulásakor magára vonta figyelmet, így többek között olyan előadókkal is egy színpadra léphettek, mint a British Blues Awards nyertes Ian Siegal, a 2013-as International Blues Challange nyertes Little G Weevil, vagy éppen a Quimby. Első hanganyagunk, a Hillstomp Boogie 2015 végén jelent meg. Az öt felvételt felvonultató EP koncepciója döntően az volt, hogy megmutassák, miként lehet a tradicionális Észak-Mississippi-i muzsikát 21. századi hangzásvilágba átültetni, úgy hogy megőrizze a folkzenei jellegét, ha úgy tetszik, az archaikusságát. A trió február 8-án Swampside Crawl címmel új albummal jelentkezik, a lemezbemutató koncertnek a budapesti Mika Tivadar Mulató ad otthont. Vendégként fellép az ország egyik legkiválóbb szájharmonikása, KC Brown, az estét a kirobbanó energiájú country-rockabilly trió, a Dynamite Dudes nyitja.
hoati
Digitálisan megjelentek a Mini lemezek
2018-01-28 | hír
A magyar progresszív rock egyik vezető együttese a Mini, amely 1968-as megalakulása óta megszakításokkal mind a mai napig működik, Török Ádám vezetésével. 1978-1983 között az együttes négy nagylemezt készített a Hungaroton Pepita márkájánál. A Vissza a városba 1978-ban, az Úton a Föld felé 1979-ben, a Koncert 1980-ban, míg a Dzsungel 1983-ban jelent meg. Kiemelkedően sikeres volt a ’70-es és a ’80-as évek fordulóján a zenekar, ezeket az éveket a Tabánban, a Budai Ifjúsági Parkban és másutt tartott nagy koncertek fémjelezték, így a LP-k is szép sikert arattak az akkori vevőközönségnél. Török Ádám születésének hetvenedik, a Mini megalakulásának ötvenedik évfordulója alkalmából megjelent Mini 50 - Jubileumi gyűjtemény díszdobozba foglalva teszi közzé a négy lemez digitális kiadását. Az egyes albumok az eredeti borítóik kicsinyített másolatában vehetőek kézbe, részletes kísérő tanulmány egészíti ki őket. A kiadás korlátozott, csak 300 példány készült.CD 1 - Mini: Vissza a városba (1978)
1. Fekete gép 5:05 / Németh Károly – Török Ádám
2. Vissza a városba 5:32 / Török Ádám
3. Rakétaember 4:33 / Németh Károly – Török Ádám
4. Körbe-körbe 6:07 / Németh Károly
5. Héja tánc 3:35 / Németh Alajos
6. Vénuszdal 3:53 / Németh Alajos – Török Ádám
7. Hangok és jelek egy nem azonosított repülőtárgyról (UFO) 7:36 / Németh Alajos – Német Károly – Török Ádám
8. Játék-rock 4:06 / Németh Alajos – Németh Károly- Török Ádám
CD 2 - Mini: Úton a Föld felé (1979)
1. Úton a Föld felé 5:10 / Németh Károly – Török Ádám – S.Nagy István
2. Nem tudom, hogy merre? 3:45 / Németh Alajos – Balogh Jenő – Török Ádám – S.Nagy István
3. Aszfalt-dzsungel 6:58 / Németh Károly – Kunu László
4. Bem Rakpart 6. 5:27 / Németh Károly- Balogh Jenő – Török Ádám – S.Nagy István
5. Kell a barátság! 5:55 / Németh Károly – Török Ádám – S.Nagy István
6. Majdnem szép vagy 3:30 / Németh Károly – Török Ádám – S.Nagy István
7. Aphrodité 5:45 / Németh Károly – Kunu László
8. Ne nézz vissza haraggal 3:15 / Németh Károly – Balogh Jenő – Török Ádám – S.Nagy István
 |  |  |  |
CD 3 - Mini: Koncert (1980)
1. Fekete gép 2:35 / Németh Károly
2. Ne hátrálj 5:08 / Németh Károly – Hajdú István
3. Kolduskirály 5:33 / Németh Károly – Hajdú István – S.Nagy István
4. Senki sem vehet el tőlem 4:31 / Németh Károly – S.Nagy István
5. Keresztes lovag 4:58 / Papp Gyula – Török Ádám
6. Kell a barátság 7:29 / Németh Károly – Török Ádám – S.Nagy István
7. Vissza a városba 2:38 / Török Ádám
8. Gőzhajó 6:14 / Papp Gyula – Török Ádám
9. Játék rock 4:05 / Németh Alajos – Németh Károly – Török Ádám
CD 4 - Mini: Dzsungel (1983)
1. Körbezárt a dzsungel 4:50 / Kunu László – Török Ádám, Séd Imre
2. Jaguárok, kolibrik és amazonok 5:14 / Török Ádám
3. Neon éjszakák 4:40 / Németh Károly, Török Ádám – Török Ádám, Séd Imre
4. Álmodom 3:47 / Németh Károly
5. Indul a koncert 3:13 / Németh Károly – Török Ádám
6. Arménia 7:20 / Németh Károly
7. Mániákus nosztalgia 3:45 / Németh Károly – Török Ádám
8. Őrtorony 3:25 / Németh Károly – Török Ádám
Lemezbemutató a Gébert-Ulbert Projecttől
2018-01-19 | koncertajánló
Február 23-án a budapesti Teslában tart hazai lemezbemutató koncertet a Gébert-Ulbert Project. A közelmúltban megjelent Healing Hands című album nagyon jó nemzetközi fogadtatásban részesült, számos amerikai rádió műsorában megtalálhatók a lemez dalai.
A Gébert-Ulbert Project 2011-ben alakult, hivatásos, fiatal zenészekből, akik az ország legjobb muzsikusaitól, az ország legjobb iskoláiban tanultak. A formáció alapvetően instrumentális zenét játszik, de koncertenként kiegészül nagyszerű énekes előadókkal. Repertoárjuk túlnyomó részt saját szerzeményekből áll, de helyet kapnak benne a legkiválóbb blues, jazz és soul zenék feldolgozásai is. Az elmúlt években számos jazz és blues fesztiválon, klubban és koncertteremben megfordultak Európa szerte. Az együttes 2016-ban különdíjat kapott a Wild Butterfly című dalukkal a The 32nd Mid-Atlantic Song Contest of Washington nemzetközi dalszerző versenyen. Ugyanebben az évben a Hollywood Songwriting Contest és az ASA American Songwriting Contest dalszerző versenyen Official Finalist díjat nyertek a Find My Way című szerzeményükkel. Mindkét dal hallható a zenekar bemutatkozó, Happy Pills címet viselő albumán, ami 2016 februárjában jelent meg. Második lemezük, a Healing Hands tavaly decemberben került piacra. Az ismét az amerikai Smoothjazz.com által megjelentetett kiadvány pozitív fogadtatásban részesült, több amerikai rádió játssza az album dalait. A hazai lemezbemutató koncertre február 23-án a fővárosi Teslában kerül sor.
hoati
A Gébert-Ulbert Project 2011-ben alakult, hivatásos, fiatal zenészekből, akik az ország legjobb muzsikusaitól, az ország legjobb iskoláiban tanultak. A formáció alapvetően instrumentális zenét játszik, de koncertenként kiegészül nagyszerű énekes előadókkal. Repertoárjuk túlnyomó részt saját szerzeményekből áll, de helyet kapnak benne a legkiválóbb blues, jazz és soul zenék feldolgozásai is. Az elmúlt években számos jazz és blues fesztiválon, klubban és koncertteremben megfordultak Európa szerte. Az együttes 2016-ban különdíjat kapott a Wild Butterfly című dalukkal a The 32nd Mid-Atlantic Song Contest of Washington nemzetközi dalszerző versenyen. Ugyanebben az évben a Hollywood Songwriting Contest és az ASA American Songwriting Contest dalszerző versenyen Official Finalist díjat nyertek a Find My Way című szerzeményükkel. Mindkét dal hallható a zenekar bemutatkozó, Happy Pills címet viselő albumán, ami 2016 februárjában jelent meg. Második lemezük, a Healing Hands tavaly decemberben került piacra. Az ismét az amerikai Smoothjazz.com által megjelentetett kiadvány pozitív fogadtatásban részesült, több amerikai rádió játssza az album dalait. A hazai lemezbemutató koncertre február 23-án a fővárosi Teslában kerül sor.
hoati
Lemezbemutatót tart a Blue sPot
2018-01-13 | koncertajánló
Stílusgyakorlatok címmel új CD-vel jelentkezett a Blue sPot zenekar. Január 19-én a Hunnia Art Bisztróban tartandó lemezbemutató koncerten a meglepetésvendégeknek köszönhetően soha nem hallott teljességükben szólalnak meg az új és a korábbi album dalai.
A Blue sPot tagjai 2005 óta muzsikálnak együtt. Műsorukon eredetileg blues-klasszikusok, később változatos stílusú, funky, jazz, folk elemekkel vegyített saját szerzemények szerepeltek. Rendszeres fellépői budapesti kluboknak és hazai fesztiváloknak. A kapolcsi Művészetek Völgye egyik házigazdájaként évekig saját színpadot vezettek, ahol számtalan művészvendéggel együtt adtak improvizatív műsorokat. A 2012-ben megjelent 15 eredeti dalt tartalmazó bemutatkozó lemezük a kapolcsi fesztivál emlékére a Blue sPot Café címet kapta. Az együttes Oszkó Péter (szájharmonika) 2016-os kiválása óta trió felállásban működik. Tagjai: Bárth János gitáros-énekes, jelenleg a Blue sPoton kívül a The Bits Beatles emlékzenekar tagja. Főállásban az ELTE bölcsészkarának nyelvész tanára. Kelemen László basszusgitáros, korábban a The Nobles együttest erősítette. Adótanácsadóként dolgozik. Mezőfi István ’Fifi’ dobos, a blues műfaj egyik legelismertebb magyarországi hangszeres előadója. Zenekaraival (Palermo Boogie Gang, Muddy Shoes, Jambalaya, Soultramps, Mojo Workings stb.) három évtizede meghatározó szereplője a blueséletnek Magyarországon és külföldön egyaránt. 2017 decemberében adták ki új albumukat Stílusgyakorlatok címmel. Az előzetes koncepciónak megfelelően a csapat korábbi blues-rock-alternatív stílusát kitágítva olyan nóták kerültek a lemezre, amelyek más műfajok felé is mutatnak. A „stílusgyakorlatok”-ba így bekerült a gospel, a punk-rock, az angolszász gitárpop és a jazz-funky, csakúgy mint az instrumentális, klasszikus utalások és a nagy elődök előtti tisztelgés. A saját dalok szövegvilágával jól harmonizál Noszlopi Botond kortárs költő versének, a Létdilemmáknak blues-feldolgozása. Az album felvételei 2017 nyarán és őszén zajlottak. „Az eszközök (analóg keverés, kompresszálás, zengetés, vintage erősítők, effektek és hangszerek) kiválasztásával arra törekedtünk, hogy a hatvanas évek klasszikus hangzásvilágát a legmodernebb hangminőség-elvárásokkal ötvözzük.” – nyilatkozta oldalunknak Bárth János, a zenekar vezetője. Kiváló zenészbarátaik vendégként egy-egy poszton nagyban hozzájárultak a teljesebb megszólaláshoz: Kendik Gergely és Derecskei Zsolt zongorán közreműködött, Czerovszky Henriett és Kelemen Angelika egy számban vokálozott, Studer-Kovács Veronika pedig klasszikus stílusú éneklésével színezte három dal összképét. A Szerelmesdal című szerzeményhez klip készült Lapos László rendezésében. A CD fizikai formában is megvásárolható, de elérhető valamennyi nagyobb zenemegosztó portálon. A lemezbemutató koncertre 2018. január 19-én a fővárosi Hunnia Art Bisztróban kerül sor.
hoati
A Blue sPot tagjai 2005 óta muzsikálnak együtt. Műsorukon eredetileg blues-klasszikusok, később változatos stílusú, funky, jazz, folk elemekkel vegyített saját szerzemények szerepeltek. Rendszeres fellépői budapesti kluboknak és hazai fesztiváloknak. A kapolcsi Művészetek Völgye egyik házigazdájaként évekig saját színpadot vezettek, ahol számtalan művészvendéggel együtt adtak improvizatív műsorokat. A 2012-ben megjelent 15 eredeti dalt tartalmazó bemutatkozó lemezük a kapolcsi fesztivál emlékére a Blue sPot Café címet kapta. Az együttes Oszkó Péter (szájharmonika) 2016-os kiválása óta trió felállásban működik. Tagjai: Bárth János gitáros-énekes, jelenleg a Blue sPoton kívül a The Bits Beatles emlékzenekar tagja. Főállásban az ELTE bölcsészkarának nyelvész tanára. Kelemen László basszusgitáros, korábban a The Nobles együttest erősítette. Adótanácsadóként dolgozik. Mezőfi István ’Fifi’ dobos, a blues műfaj egyik legelismertebb magyarországi hangszeres előadója. Zenekaraival (Palermo Boogie Gang, Muddy Shoes, Jambalaya, Soultramps, Mojo Workings stb.) három évtizede meghatározó szereplője a blueséletnek Magyarországon és külföldön egyaránt. 2017 decemberében adták ki új albumukat Stílusgyakorlatok címmel. Az előzetes koncepciónak megfelelően a csapat korábbi blues-rock-alternatív stílusát kitágítva olyan nóták kerültek a lemezre, amelyek más műfajok felé is mutatnak. A „stílusgyakorlatok”-ba így bekerült a gospel, a punk-rock, az angolszász gitárpop és a jazz-funky, csakúgy mint az instrumentális, klasszikus utalások és a nagy elődök előtti tisztelgés. A saját dalok szövegvilágával jól harmonizál Noszlopi Botond kortárs költő versének, a Létdilemmáknak blues-feldolgozása. Az album felvételei 2017 nyarán és őszén zajlottak. „Az eszközök (analóg keverés, kompresszálás, zengetés, vintage erősítők, effektek és hangszerek) kiválasztásával arra törekedtünk, hogy a hatvanas évek klasszikus hangzásvilágát a legmodernebb hangminőség-elvárásokkal ötvözzük.” – nyilatkozta oldalunknak Bárth János, a zenekar vezetője. Kiváló zenészbarátaik vendégként egy-egy poszton nagyban hozzájárultak a teljesebb megszólaláshoz: Kendik Gergely és Derecskei Zsolt zongorán közreműködött, Czerovszky Henriett és Kelemen Angelika egy számban vokálozott, Studer-Kovács Veronika pedig klasszikus stílusú éneklésével színezte három dal összképét. A Szerelmesdal című szerzeményhez klip készült Lapos László rendezésében. A CD fizikai formában is megvásárolható, de elérhető valamennyi nagyobb zenemegosztó portálon. A lemezbemutató koncertre 2018. január 19-én a fővárosi Hunnia Art Bisztróban kerül sor.
hoati
Bejelentették a 39. Blues Music Awards jelöltjeit
2018-01-09 | hír
Nyilvánosságra hozták a 39. Blues Music Awards jelöltjeinek névsorát. Idén már huszonhat kategóriában jutalmazzák a legjobbak teljesítményét, akikre a szavazatokat a több évtizedes múltra visszatekintő The Blues Foundation tagjai jogosultak leadni. A díjátadóra ünnepélyes gála keretein belül 2018. május 10-én a memphisi Cook Convention Centerben került sor.
A jelöltek:
Acoustic Album
Catfish Keith: Mississippi River Blues
Doug MacLeod: Break The Chain
Guy Davis & Fabrizio Poggi: Sonny & Brownie's Last Train
Harrison Kennedy: Who U Tellin’?
Mitch Woods: Friends Along The Way
Rory Block: Keepin' Outta Trouble
Acoustic Artist
Guy Davis
Harrison Kennedy
Taj Mahal
Doug MacLeod
Rory Block
Album
Don Bryant: Don't Give Up On Love
Monster Mike Welch And Mike Ledbetter: Right Place, Right Time
Rick Estrin & The Nightcats: Groovin' In Greaseland
Taj Mahal & Keb’ Mo’: TajMo
Wee Willie Walker And The Anthony Paule Soul Orchestra: After A While
B.B. King Entertainer
Bobby Rush
Michael Ledbetter
Rick Estrin
Sugaray Rayford
Taj Mahal
Band
The Cash Box Kings
Monster Mike Welch And Mike Ledbetter
Nick Moss Band
North Mississippi All-Stars
Rick Estrin & The Nightcats
Best Emerging Artist Album
Altered Five Blues Band: Charmed & Dangerous
Larkin Poe: Peach
Miss Freddye: Lady Of The Blues
R.L. Boyce: Roll And Tumble
Southern Avenue: Southern Avenue
Tas Cru: Simmered & Stewed
Contemporary Blues Album
Beth Hart: Fire On The Floor
Corey Dennison Band: Night After Night
Ronnie Baker Brooks: Times Have Changed
Selwyn Birchwood: Pick Your Poison
Taj Mahal & Keb’ Mo’: TajMo
Contemporary Blues Female Artist
Beth Hart
Karen Lovely
Samantha Fish
Shemekia Copeland
Vanessa Collier
Contemporary Blues Male Artist
Keb' Mo'
Michael Ledbetter
Ronnie Baker Brooks
Selwyn Birchwood
Toronzo Cannon
Historical Album
Jimmy Reed: Mr. Luck - The Complete Vee-Jay Singles (Craft Recordings)
John Lee Hooker: King Of The Boogie (Craft Recordings)
Luther Allison: A Legend Never Dies (Ruf Records)
The Paul deLay Band: Live At Notodden ’97 (Little Village Foundation)
Various - American Epic: The Collection (Sony Legacy)
Instrumentalist - Bass
Benny Turner
Bob Stroger
Larry Fulcher
Michael ’Mudcat’ Ward
Patrick Rynn
Instrumentalist - Drums
Jimi Bott
June Core
Kenny Smith
Tom Hambridge
Tony Braunagel
Instrumentalist - Guitar
Anson Funderburgh
Chris Cain
Christoffer ’Kid’ Andersen
Monster Mike Welch
Ronnie Earl
Instrumentalist - Harmonica
Billy Branch
Dennis Gruenling
Jason Ricci
Kim Wilson
Rick Estrin
Instrumentalist - Horn
Al Basile
Jimmy Carpenter
Nancy Wright
Trombone Shorty
Vanessa Collier
Pinetop Perkins Piano Player
Anthony Geraci
Henry Gray
Jim Pugh
Mitch Woods
Victor Wainright
Instrumentalist - Vocals
Beth Hart
Don Bryant
John Németh
Michael Ledbetter
Sugaray Rayford
Wee Willie Walker
Rock Blues Album
Kenny Wayne Shepherd Band: Lay It On Down
Mike Zito: Make Blues Not War
North Mississippi Allstars: Prayer For Peace
Savoy Brown: Witchy Feelin'
Walter Trout: We're All In This Together
Rock Blues Artist
Eric Gales
Jason Ricci
Kenny Wayne Shepherd
Mike Zito
Walter Trout
Song
Don Bryant, Scott Bomar: Don't Give Up On Love (Don Bryant: Don't Give Up On Love)
Kevin R. Moore, Taj Mahal, Gary Nicholson: Don't Leave Me Here (Taj Mahal & Keb’ Mo’: TajMo)
Wee Willie Walker, Anthony Paule, Ernie Williams: Hate Take A Holiday (Wee Willie Walker And The Anthony Paule Soul Orchestra: After A While)
Luther Dickinson, Cody Dickinson, Oteil Burbridge: Prayer For Peace (North Mississippi Allstars: Prayer For Peace)
Rick Estrin: The Blues Ain't Going Nowhere (Rick Estrin & The Nightcats: Groovin' In Greaseland)
Soul Blues Album
Don Bryant: Don't Give Up On Love
Johnny Rawls: Waiting For The Train
Robert Cray & Hi Rhythm: Robert Cray & Hi Rhythm
Sugaray Rayford: The World That We Live In
Wee Willie Walker And The Anthony Paule Soul Orchestra: After A While
Soul Blues Female Artist
Bettye LaVette
Denise LaSalle
Mavis Staples
Trudy Lynn
Vaneese Thomas
Soul Blues Male Artist
Curtis Salgado
Don Bryant
Johnny Rawls
Sugaray Rayford
Wee Willie Walker
William Bell
Traditional Blues Album
The Cash Box Kings: Royal Mint
Elvin Bishop's Big Fun Trio: Elvin Bishop's Big Fun Trio
Kim Wilson: Blues And Boogie Vol. 1
Monster Mike Welch And Mike Ledbetter: Right Place, Right Time
Rick Estrin & The Nightcats: Groovin' In Greaseland
Various Artists: Howlin' At Greaseland
Traditional Blues Female Artist
Annika Chambers
Diunna Greenleaf
Janiva Magness
Miss Freddye
Ruthie Foster
Traditional Blues Male Artist
John Primer
Kim Wilson
Lurrie Bell
R.L.Boyce
Rick Estrin
hoati
A jelöltek:
Acoustic Album
Catfish Keith: Mississippi River Blues
Doug MacLeod: Break The Chain
Guy Davis & Fabrizio Poggi: Sonny & Brownie's Last Train
Harrison Kennedy: Who U Tellin’?
Mitch Woods: Friends Along The Way
Rory Block: Keepin' Outta Trouble
Acoustic Artist
Guy Davis
Harrison Kennedy
Taj Mahal
Doug MacLeod
Rory Block
Album
Don Bryant: Don't Give Up On Love
Monster Mike Welch And Mike Ledbetter: Right Place, Right Time
Rick Estrin & The Nightcats: Groovin' In Greaseland
Taj Mahal & Keb’ Mo’: TajMo
Wee Willie Walker And The Anthony Paule Soul Orchestra: After A While
B.B. King Entertainer
Bobby Rush
Michael Ledbetter
Rick Estrin
Sugaray Rayford
Taj Mahal
Band
The Cash Box Kings
Monster Mike Welch And Mike Ledbetter
Nick Moss Band
North Mississippi All-Stars
Rick Estrin & The Nightcats
Best Emerging Artist Album
Altered Five Blues Band: Charmed & Dangerous
Larkin Poe: Peach
Miss Freddye: Lady Of The Blues
R.L. Boyce: Roll And Tumble
Southern Avenue: Southern Avenue
Tas Cru: Simmered & Stewed
Contemporary Blues Album
Beth Hart: Fire On The Floor
Corey Dennison Band: Night After Night
Ronnie Baker Brooks: Times Have Changed
Selwyn Birchwood: Pick Your Poison
Taj Mahal & Keb’ Mo’: TajMo
Contemporary Blues Female Artist
Beth Hart
Karen Lovely
Samantha Fish
Shemekia Copeland
Vanessa Collier
Contemporary Blues Male Artist
Keb' Mo'
Michael Ledbetter
Ronnie Baker Brooks
Selwyn Birchwood
Toronzo Cannon
Historical Album
Jimmy Reed: Mr. Luck - The Complete Vee-Jay Singles (Craft Recordings)
John Lee Hooker: King Of The Boogie (Craft Recordings)
Luther Allison: A Legend Never Dies (Ruf Records)
The Paul deLay Band: Live At Notodden ’97 (Little Village Foundation)
Various - American Epic: The Collection (Sony Legacy)
Instrumentalist - Bass
Benny Turner
Bob Stroger
Larry Fulcher
Michael ’Mudcat’ Ward
Patrick Rynn
Instrumentalist - Drums
Jimi Bott
June Core
Kenny Smith
Tom Hambridge
Tony Braunagel
Instrumentalist - Guitar
Anson Funderburgh
Chris Cain
Christoffer ’Kid’ Andersen
Monster Mike Welch
Ronnie Earl
Instrumentalist - Harmonica
Billy Branch
Dennis Gruenling
Jason Ricci
Kim Wilson
Rick Estrin
Instrumentalist - Horn
Al Basile
Jimmy Carpenter
Nancy Wright
Trombone Shorty
Vanessa Collier
Pinetop Perkins Piano Player
Anthony Geraci
Henry Gray
Jim Pugh
Mitch Woods
Victor Wainright
Instrumentalist - Vocals
Beth Hart
Don Bryant
John Németh
Michael Ledbetter
Sugaray Rayford
Wee Willie Walker
Rock Blues Album
Kenny Wayne Shepherd Band: Lay It On Down
Mike Zito: Make Blues Not War
North Mississippi Allstars: Prayer For Peace
Savoy Brown: Witchy Feelin'
Walter Trout: We're All In This Together
Rock Blues Artist
Eric Gales
Jason Ricci
Kenny Wayne Shepherd
Mike Zito
Walter Trout
Song
Don Bryant, Scott Bomar: Don't Give Up On Love (Don Bryant: Don't Give Up On Love)
Kevin R. Moore, Taj Mahal, Gary Nicholson: Don't Leave Me Here (Taj Mahal & Keb’ Mo’: TajMo)
Wee Willie Walker, Anthony Paule, Ernie Williams: Hate Take A Holiday (Wee Willie Walker And The Anthony Paule Soul Orchestra: After A While)
Luther Dickinson, Cody Dickinson, Oteil Burbridge: Prayer For Peace (North Mississippi Allstars: Prayer For Peace)
Rick Estrin: The Blues Ain't Going Nowhere (Rick Estrin & The Nightcats: Groovin' In Greaseland)
Soul Blues Album
Don Bryant: Don't Give Up On Love
Johnny Rawls: Waiting For The Train
Robert Cray & Hi Rhythm: Robert Cray & Hi Rhythm
Sugaray Rayford: The World That We Live In
Wee Willie Walker And The Anthony Paule Soul Orchestra: After A While
Soul Blues Female Artist
Bettye LaVette
Denise LaSalle
Mavis Staples
Trudy Lynn
Vaneese Thomas
Soul Blues Male Artist
Curtis Salgado
Don Bryant
Johnny Rawls
Sugaray Rayford
Wee Willie Walker
William Bell
Traditional Blues Album
The Cash Box Kings: Royal Mint
Elvin Bishop's Big Fun Trio: Elvin Bishop's Big Fun Trio
Kim Wilson: Blues And Boogie Vol. 1
Monster Mike Welch And Mike Ledbetter: Right Place, Right Time
Rick Estrin & The Nightcats: Groovin' In Greaseland
Various Artists: Howlin' At Greaseland
Traditional Blues Female Artist
Annika Chambers
Diunna Greenleaf
Janiva Magness
Miss Freddye
Ruthie Foster
Traditional Blues Male Artist
John Primer
Kim Wilson
Lurrie Bell
R.L.Boyce
Rick Estrin
hoati
Egyszeri reunion koncert a Living Blues Projecttől
2018-01-06 | beszélgetések
2018 januárjában van a 10. évfordulója a Living Blues Project megalakulásának. Ugyan a blues örökzöldek mellett rokon műfajok klasszikus darabjait is interpretáló együttes 2014 nyarán feloszlott, mégis úgy döntöttek, hogy egyszeri alkalomra összeállnak erre a kerek évfordulóra. Az alábbi interjúban Kőmíves András által ismerhetjük meg a zenekar történetét.
A Living Blues Project 2008-ban jött létre. Kinek az ötlete volt a zenekar megalakítása?
Draskóczy Csaba gitáros barátommal alapítottuk közösen a zenekart 2008 elején. Volt ennek az együttesnek némi előzménye, korábban sokat örömzenéltünk együtt a négy fal között, hol Csabánál, hol nálam, majd néhány alkalommal kisebb jam sessionökben, később rendhagyó esteken, ahol főleg duóban léptünk fel dobozgitárral a kezünkben. Ő nagyon más zenei múlttal rendelkezik, mint én, és szerintem ettől működött jól ez a projekt. Csaba alapvetően rockgitáros, jómagam pedig a blues oldaláról jöttem, ez a műfaj a szívem csücske.
Visszatérve a zenekar indulásához, közel egy évig próbáltunk és nem léptünk fel sehol sem. Majd 2009 elején Kiskunfélegyházán debütáltunk Ónodi Árpi barátomnál a Rocktárban, ezt követően Budapesten volt néhány fellépésünk a Kolibri Színház kocsmájában, de a nagy áttörést a 2010-es esztendő hozta meg, amikor már kezdtek a szervezők is megismerni minket, így nevesebb pesti – Old Man’s, Alcatraz, Fat Mo’s – és kisebb-nagyobb vidéki klubokba, majd bluesfesztiválokra is meghívásokat kaptunk.
Az együttes hat évig létezett, mely idő alatt számtalan muzsikus megfordult a bandában. Melyik időszakot tartod a legsikeresebbnek?
Valóban, sokan megfordultak a zenekarban, de ennek oka nem az volt, hogy bárki is rosszul érezte volna magát a bandában, hanem sajnos több alaptag is külföldre távozott. 2010 őszén az első énekesünk, Ónodi Péter Kanadába költözött, majd 2010 végén Hrecska Bálint basszusgitáros „lépett meg” Angliába, így kénytelenek voltunk a helyükre találni valakit, mert nem akartuk a zenekart feloszlatni. Egy ideig Radovics ’Kyru’ László énekelt, majd egy esztendő elteltével Heiser Ádám vette át tőle a stafétát, Hrecska Bálint helyére pedig Borbély Tamás gitáros került. A legeslegutolsó felállásában Kovács R. Gábor énekelt és szájharmonikázott, illetve egyes koncertjeinken Szabó Tamás billentyűzött.
2013 tavaszán csináltunk egy 5. születésnapi bulit közel telt ház előtt, amelyre Tátrai Tibuszt hívtuk meg többek között vendégnek. Ez volt talán az egyik legemlékezetesebb esemény, amelyet kiemelnék, nagyon kellemes emlékeim vannak ezzel kapcsolatban.
Mi vezetett a zenekar 2014 nyarán történt megszűnéséhez?
Röviden és velősen: elfáradt a történet. Az utolsó másfél évben több zenekari tag is rövidebb-hosszabb időre hajóra ment zenélni, és amikor itthon voltak, akkor sem volt könnyű velük az egyeztetés, emiatt a koncertek szervezése is meglehetősen nehézkessé vált. Gyakorlatilag egyedül intéztem mindent, minden ügyes-bajos dologgal nekem kellett foglalkoznom, kisebb-nagyobb viták is kialakultak, így mielőtt teljesen elmérgesedett volna a viszony köztünk, hoztam-hoztuk meg azt a közös döntést, hogy feloszlunk. Akkor nagyon fájt ez nekem, mert ez volt az első komolyabb bandám, rengeteg jó emlékkel, de elég gyorsan túllendültem ezen a „traumán”, és most már csak a kellemes dolgokra emlékszem, nem véletlenül szerveztük most meg ezt a 10. jubileumi- és egyben egyszeri reunion koncertet.
Kik lépnek fel január 19-én a Muzikum Klubban adandó koncerten?
A régi tagok közül ott lesz Kyru, Heiser Ádám és Ónodi Peti énekesek, Hrecska Bálint basszusgitáros, aki kizárólag emiatt a reunion koncert miatt utazik haza Angliából, de természetesen Draskóczy Csabi gitáros, Németh-Szabó Tamás dobos és Szabó Tamás billentyűs sem hiányozhat a névsorból. Továbbá vendégként fellép majd Tóth-János Rudolf, aki több zenekari tag tanára és mentora volt a kőbányai zenesuliban, valamint korábban sok koncertünkön vendégeskedő Dobozy Dóra énekes is szerephez jut.
A zenélést a Living Blues Project felbomlását követően sem hagytad abba. Milyen formációkkal játszottál az elmúlt években?
2014-ben alapítottam meg a BlueStone nevű formációmat Tomor Barna basszusgitárossal és Kyruval. Molnár Dani ül a dobok mögött és 2017 őszétől Nagy Szabolcs barátom helyére egy kiváló ifjú billentyűs, Tempfli Erik érkezett. A másik és egyben legkedvesebb formáció számomra az EC 70 – Eric Clapton Tribute Band, – Tóth János Rudolf (gitár, ének) | Fekete Jenő (gitár, ének) | Petendi Tamás (gitár) | Nagy Szabolcs (billentyűk) | Pengő Csaba (basszusgitár) | Mezőfi ’Fifi’ István (dobok) – amely zenekarral 2015 tavaszától működünk együtt és jó néhány emlékezetes koncert áll már mögöttünk.
Programszervezőként is dolgozol a Muzikum Klub & Bisztróban, ahol ősszel ötödik évadját kezdte meg a Blues Session koncertsorozat. Mit tartasz eddigi legnagyobb eredményeteknek?
Nem emelnék ki egyetlen előadót, vagy zenekart sem, mivel igazságtalan lennék a többiekkel szemben. Szerintem a Muzikum legnagyobb érdeme az az, hogy létrehoztunk és sikeresen működtetünk egy olyan blues koncertsorozatot, amely egyedülálló nem csak a fővárosban, hanem az országban is. Éves szinten nálunk valósul meg a legtöbb blues koncert, a hazai élvonal mellett külföldi együttesek és előadóművészek, valamint feltörekvő és kevésbé ismert bandák számára is fellépési lehetőséget biztosítunk. Hihetetlen élmény itt dolgozni, ahol olyan izgalmas és változatos dolgokkal foglalkozhatok, amelyek örömmel töltenek el engem, és remélem, a zeneszerető közönséget is!
hoati
A Living Blues Project 2008-ban jött létre. Kinek az ötlete volt a zenekar megalakítása?
Draskóczy Csaba gitáros barátommal alapítottuk közösen a zenekart 2008 elején. Volt ennek az együttesnek némi előzménye, korábban sokat örömzenéltünk együtt a négy fal között, hol Csabánál, hol nálam, majd néhány alkalommal kisebb jam sessionökben, később rendhagyó esteken, ahol főleg duóban léptünk fel dobozgitárral a kezünkben. Ő nagyon más zenei múlttal rendelkezik, mint én, és szerintem ettől működött jól ez a projekt. Csaba alapvetően rockgitáros, jómagam pedig a blues oldaláról jöttem, ez a műfaj a szívem csücske.
Visszatérve a zenekar indulásához, közel egy évig próbáltunk és nem léptünk fel sehol sem. Majd 2009 elején Kiskunfélegyházán debütáltunk Ónodi Árpi barátomnál a Rocktárban, ezt követően Budapesten volt néhány fellépésünk a Kolibri Színház kocsmájában, de a nagy áttörést a 2010-es esztendő hozta meg, amikor már kezdtek a szervezők is megismerni minket, így nevesebb pesti – Old Man’s, Alcatraz, Fat Mo’s – és kisebb-nagyobb vidéki klubokba, majd bluesfesztiválokra is meghívásokat kaptunk.
Az együttes hat évig létezett, mely idő alatt számtalan muzsikus megfordult a bandában. Melyik időszakot tartod a legsikeresebbnek?
Valóban, sokan megfordultak a zenekarban, de ennek oka nem az volt, hogy bárki is rosszul érezte volna magát a bandában, hanem sajnos több alaptag is külföldre távozott. 2010 őszén az első énekesünk, Ónodi Péter Kanadába költözött, majd 2010 végén Hrecska Bálint basszusgitáros „lépett meg” Angliába, így kénytelenek voltunk a helyükre találni valakit, mert nem akartuk a zenekart feloszlatni. Egy ideig Radovics ’Kyru’ László énekelt, majd egy esztendő elteltével Heiser Ádám vette át tőle a stafétát, Hrecska Bálint helyére pedig Borbély Tamás gitáros került. A legeslegutolsó felállásában Kovács R. Gábor énekelt és szájharmonikázott, illetve egyes koncertjeinken Szabó Tamás billentyűzött.
2013 tavaszán csináltunk egy 5. születésnapi bulit közel telt ház előtt, amelyre Tátrai Tibuszt hívtuk meg többek között vendégnek. Ez volt talán az egyik legemlékezetesebb esemény, amelyet kiemelnék, nagyon kellemes emlékeim vannak ezzel kapcsolatban.
Mi vezetett a zenekar 2014 nyarán történt megszűnéséhez?
Röviden és velősen: elfáradt a történet. Az utolsó másfél évben több zenekari tag is rövidebb-hosszabb időre hajóra ment zenélni, és amikor itthon voltak, akkor sem volt könnyű velük az egyeztetés, emiatt a koncertek szervezése is meglehetősen nehézkessé vált. Gyakorlatilag egyedül intéztem mindent, minden ügyes-bajos dologgal nekem kellett foglalkoznom, kisebb-nagyobb viták is kialakultak, így mielőtt teljesen elmérgesedett volna a viszony köztünk, hoztam-hoztuk meg azt a közös döntést, hogy feloszlunk. Akkor nagyon fájt ez nekem, mert ez volt az első komolyabb bandám, rengeteg jó emlékkel, de elég gyorsan túllendültem ezen a „traumán”, és most már csak a kellemes dolgokra emlékszem, nem véletlenül szerveztük most meg ezt a 10. jubileumi- és egyben egyszeri reunion koncertet.
Kik lépnek fel január 19-én a Muzikum Klubban adandó koncerten?
A régi tagok közül ott lesz Kyru, Heiser Ádám és Ónodi Peti énekesek, Hrecska Bálint basszusgitáros, aki kizárólag emiatt a reunion koncert miatt utazik haza Angliából, de természetesen Draskóczy Csabi gitáros, Németh-Szabó Tamás dobos és Szabó Tamás billentyűs sem hiányozhat a névsorból. Továbbá vendégként fellép majd Tóth-János Rudolf, aki több zenekari tag tanára és mentora volt a kőbányai zenesuliban, valamint korábban sok koncertünkön vendégeskedő Dobozy Dóra énekes is szerephez jut.
A zenélést a Living Blues Project felbomlását követően sem hagytad abba. Milyen formációkkal játszottál az elmúlt években?
2014-ben alapítottam meg a BlueStone nevű formációmat Tomor Barna basszusgitárossal és Kyruval. Molnár Dani ül a dobok mögött és 2017 őszétől Nagy Szabolcs barátom helyére egy kiváló ifjú billentyűs, Tempfli Erik érkezett. A másik és egyben legkedvesebb formáció számomra az EC 70 – Eric Clapton Tribute Band, – Tóth János Rudolf (gitár, ének) | Fekete Jenő (gitár, ének) | Petendi Tamás (gitár) | Nagy Szabolcs (billentyűk) | Pengő Csaba (basszusgitár) | Mezőfi ’Fifi’ István (dobok) – amely zenekarral 2015 tavaszától működünk együtt és jó néhány emlékezetes koncert áll már mögöttünk.
Programszervezőként is dolgozol a Muzikum Klub & Bisztróban, ahol ősszel ötödik évadját kezdte meg a Blues Session koncertsorozat. Mit tartasz eddigi legnagyobb eredményeteknek?
Nem emelnék ki egyetlen előadót, vagy zenekart sem, mivel igazságtalan lennék a többiekkel szemben. Szerintem a Muzikum legnagyobb érdeme az az, hogy létrehoztunk és sikeresen működtetünk egy olyan blues koncertsorozatot, amely egyedülálló nem csak a fővárosban, hanem az országban is. Éves szinten nálunk valósul meg a legtöbb blues koncert, a hazai élvonal mellett külföldi együttesek és előadóművészek, valamint feltörekvő és kevésbé ismert bandák számára is fellépési lehetőséget biztosítunk. Hihetetlen élmény itt dolgozni, ahol olyan izgalmas és változatos dolgokkal foglalkozhatok, amelyek örömmel töltenek el engem, és remélem, a zeneszerető közönséget is!
hoati
Nagykoncertet ad a Jambalaya zenekar
2018-01-04 | koncertajánló
Jambalaya Live Session nagykoncert és élő koncertfelvétel
2018. január 11.
Budapest, Muzikum Klub & Bisztró
A Jambalaya hazánk első számú New Orleans-i zenét játszó zenekara. A 2005-ös alakulásuk óta négy önálló lemezt jelenttettek meg, külföldi turnék keretein belül bejárták Európát, munkájukat Gundel Művészeti Díjjal jutalmazták. Műsoruk igazi amerikai ihletésű show, mely az energikus élő koncertek alkalmával nyeri meg hallgatóit. Idei első fellépésük alkalmával legújabb, 2017-ben megjelent Live Session című albumuk változatos anyagát mutatják be, vokálszekcióval kiegészülve. A különleges alkalmat élő koncertfelvétellel teszik teljessé. A 2018. január 11-én a budapesti Muzikum Klub & Bisztróban tartandó koncerten készülő stúdiólemezük néhány vadonatúj dalát is hallhatják majd az érdeklődők.
A zenekar tagjai: Nemes Zoltán – ének, billentyűs hangszerek | Bellák Miklós – gitár | Albert Zoltán – szaxofonok | Sóvári Tamás – trombita | Varga Laca – basszusgitár | Szabó Tamás – dobok
Vendégek: Monori Gabriella vokál | Pintér Mónika vokál
Belépő: 1300 HUF (elővételben) | 1600 HUF (a koncert napján) Az elővételes jegyek vásárlása esetén ajándékba adják a zenekar I Just To Wanted To Say című lemezét.
Jegyek kaphatók a helyszínen (hétköznapokon 15–21 óráig, szombaton 17–21 óráig, fizetés kizárólag készpénzzel) és a TIXA rendszerében.
hoati
2018. január 11.
Budapest, Muzikum Klub & Bisztró
A Jambalaya hazánk első számú New Orleans-i zenét játszó zenekara. A 2005-ös alakulásuk óta négy önálló lemezt jelenttettek meg, külföldi turnék keretein belül bejárták Európát, munkájukat Gundel Művészeti Díjjal jutalmazták. Műsoruk igazi amerikai ihletésű show, mely az energikus élő koncertek alkalmával nyeri meg hallgatóit. Idei első fellépésük alkalmával legújabb, 2017-ben megjelent Live Session című albumuk változatos anyagát mutatják be, vokálszekcióval kiegészülve. A különleges alkalmat élő koncertfelvétellel teszik teljessé. A 2018. január 11-én a budapesti Muzikum Klub & Bisztróban tartandó koncerten készülő stúdiólemezük néhány vadonatúj dalát is hallhatják majd az érdeklődők.
A zenekar tagjai: Nemes Zoltán – ének, billentyűs hangszerek | Bellák Miklós – gitár | Albert Zoltán – szaxofonok | Sóvári Tamás – trombita | Varga Laca – basszusgitár | Szabó Tamás – dobok
Vendégek: Monori Gabriella vokál | Pintér Mónika vokál
Belépő: 1300 HUF (elővételben) | 1600 HUF (a koncert napján) Az elővételes jegyek vásárlása esetén ajándékba adják a zenekar I Just To Wanted To Say című lemezét.
Jegyek kaphatók a helyszínen (hétköznapokon 15–21 óráig, szombaton 17–21 óráig, fizetés kizárólag készpénzzel) és a TIXA rendszerében.
hoati
Idén is folytatódik a Blues Session koncertsorozat
2018-01-02 | koncertajánló
Az új évben is folytatódik a 2013 őszén indított Blues Session koncertsorozat a Muzikumban.
Tervezett koncertek
január 05. – Muddy Shoes
január 06. – A Magyar Atom újévi koncertje
január 11. – Jambalaya - Live Session nagykoncert és élő koncertfelvétel
január 18. – ’Sir’ Oliver Mally feat. Pribojszki Mátyás
január 19. – A BLUESVAN.HU bemutatja: Living Blues Project 10 – egyszeri reunion koncert
január 26. – Message To Hendrix
február 02. – Hobo - Meghívás bluesra – akusztikus koncert
február 09. – Blues B.R.Others Show
A Muzikum Klub & Bisztró elérhetőségei
1088 Budapest, Múzeum utca 7.
Nyitva tartás: hétfő - szombat, reggeltől estig
Online jegyvásárlás: http://tixa.hu/muzikum_klub
E-mail: info@muzikum.hu
Web: http://muzikum.hu, www.facebook.com/MuzikumKlub
hoati
Tervezett koncertek
január 05. – Muddy Shoes
január 06. – A Magyar Atom újévi koncertje
január 11. – Jambalaya - Live Session nagykoncert és élő koncertfelvétel
január 18. – ’Sir’ Oliver Mally feat. Pribojszki Mátyás
január 19. – A BLUESVAN.HU bemutatja: Living Blues Project 10 – egyszeri reunion koncert
január 26. – Message To Hendrix
február 02. – Hobo - Meghívás bluesra – akusztikus koncert
február 09. – Blues B.R.Others Show
A Muzikum Klub & Bisztró elérhetőségei
1088 Budapest, Múzeum utca 7.
Nyitva tartás: hétfő - szombat, reggeltől estig
Online jegyvásárlás: http://tixa.hu/muzikum_klub
E-mail: info@muzikum.hu
Web: http://muzikum.hu, www.facebook.com/MuzikumKlub
hoati
2017 legjobb albumai
2017-12-29 | hír
Mint minden év végén most is áttekintettük a magunk mögött hagyott esztendő lemeztermését és összeállítottuk kedvenc albumaink tizenötös listáját. Ezek nem megkérdőjelezhetetlen etalonok, de talán reális képet adnak arról, milyen zenéket hallgattunk a leggyakrabban idén.
hoati
1. The Cash Box Kings: Royal Mint (Alligator Records)
2. Johnny Rawls: Waiting For The Train (Catfood Records)
3. John Primer & Bob Corritore: Ain’t Nothing You Can Do! (Delta Groove Music)
4. Altered Five Blues Band: Charmed & Dangerous (Blind Pig Records)
5. Thorbjorn Risager & Black Tornado: Change My Game (Ruf Records)
6. Monster Mike Welch And Mike Ledbetter: Right Place, Right Time (Delta Groove Music)
7. John Németh: Feelin’ Freaky (Memphis Grease)
8. Little G Weevil: Something Poppin' (XLNT Records/VizzTone Label Group)
9. Guy Davis & Fabrizio Poggi: Sonny & Brownie’s Last Train (M.C. Records)
10. Doug MacLeod: Break The Chain (Reference Recordings)
11. Nick Schnebelen: Live In Kansas City (VizzTone Label Group)
12. Rick Estrin & The Nightcats: Groovin' In Greaseland (Alligator Records)
13. Hurricane Ruth: Ain’t Ready For The Grave (Szerzői kiadás)
14. Erin Harpe And The Delta Swingers: Big Road (Juicy Juju Records/VizzTone Label Group)
15. Danny Bryant: BIG Live In Europe (Jazzhaus Records)
hcs
1. Altered Five Blues Band: Charmed & Dangerous (Blind Pig Records)
2. Karen Lovely: Fish Outta Water (Szerzői kiadás)
3. Kai Strauss: Getting Personal (Continental Blue Heaven)
4. James Armstrong: Blues Been Good To Me (Catfood Records)
5. Samantha Fish: Chills & Fever (Ruf Records)
6. Coco Montoya: Hard Truth (Alligator Records)
7. Guy Davis & Fabrizio Poggi: Sonny & Brownie’s Last Train (M.C. Records)
8. The Cash Box Kings: Royal Mint (Alligator Records)
9. Billy Flynn: Lonesome Highway (Delmark Records)
10. Gregg Allman: Southern Blood (Rounder Records)
11. Paul Lamb & The King Snakes: Live At The Royal Albert Hall (The Big Shed Music Company)
12. Little G Weevil: Something Poppin' (XLNT Records/VizzTone Label Group)
13. Andy T Band: Double Strike (American Showplace Music)
14. Watermelon Slim: Golden Boy (Dixiefrog Records)
15. Tim Lothar & Mojo WorKings: Travelling Blues Nights (Szerzői kiadás)
hoati
1. The Cash Box Kings: Royal Mint (Alligator Records)
2. Johnny Rawls: Waiting For The Train (Catfood Records)
3. John Primer & Bob Corritore: Ain’t Nothing You Can Do! (Delta Groove Music)
4. Altered Five Blues Band: Charmed & Dangerous (Blind Pig Records)
5. Thorbjorn Risager & Black Tornado: Change My Game (Ruf Records)
6. Monster Mike Welch And Mike Ledbetter: Right Place, Right Time (Delta Groove Music)
7. John Németh: Feelin’ Freaky (Memphis Grease)
8. Little G Weevil: Something Poppin' (XLNT Records/VizzTone Label Group)
9. Guy Davis & Fabrizio Poggi: Sonny & Brownie’s Last Train (M.C. Records)
10. Doug MacLeod: Break The Chain (Reference Recordings)
11. Nick Schnebelen: Live In Kansas City (VizzTone Label Group)
12. Rick Estrin & The Nightcats: Groovin' In Greaseland (Alligator Records)
13. Hurricane Ruth: Ain’t Ready For The Grave (Szerzői kiadás)
14. Erin Harpe And The Delta Swingers: Big Road (Juicy Juju Records/VizzTone Label Group)
15. Danny Bryant: BIG Live In Europe (Jazzhaus Records)
 |  |  |  |
hcs
1. Altered Five Blues Band: Charmed & Dangerous (Blind Pig Records)
2. Karen Lovely: Fish Outta Water (Szerzői kiadás)
3. Kai Strauss: Getting Personal (Continental Blue Heaven)
4. James Armstrong: Blues Been Good To Me (Catfood Records)
5. Samantha Fish: Chills & Fever (Ruf Records)
6. Coco Montoya: Hard Truth (Alligator Records)
7. Guy Davis & Fabrizio Poggi: Sonny & Brownie’s Last Train (M.C. Records)
8. The Cash Box Kings: Royal Mint (Alligator Records)
9. Billy Flynn: Lonesome Highway (Delmark Records)
10. Gregg Allman: Southern Blood (Rounder Records)
11. Paul Lamb & The King Snakes: Live At The Royal Albert Hall (The Big Shed Music Company)
12. Little G Weevil: Something Poppin' (XLNT Records/VizzTone Label Group)
13. Andy T Band: Double Strike (American Showplace Music)
14. Watermelon Slim: Golden Boy (Dixiefrog Records)
15. Tim Lothar & Mojo WorKings: Travelling Blues Nights (Szerzői kiadás)
Johnny Rawls: Waiting For The Train
2017-12-21 | kritika
Johnny Rawls zenei karrierjét tinédzserként Z.Z. Hill, Little Johnny Taylor és Joe Tex együtteseiben kezdte. A huszas évei elején csatlakozott példaképe, O.V. Wright zenekarához. Miután a legendás soul énekes 1980-ban elhunyt, együtt tartotta a csapatot és Little Johnny Taylor, Latimore és B.B. Coleman kísérőzenekaraként turnéztak. A ’90-es évek közepén két lemezt (Can’t Sleep At Night, Down To Earth) készített L.C. Luckett társaságában, az első saját neve alatt jegyzett szólóalbumát 1996-ban Here We Go címmel rögzítette. A lemezt a JSP Records jelentette meg, ahol producerként, stúdiózenészként és A&R menedzserként is dolgozott. Mára már a soul blues egyik legkiemelkedőbb alakjaként tekinthetünk rá, akinek albumai rendre rangos elismerésekben részesülnek. Sorban tizenhatodik lemeze, a Waiting For The Train állandó kísérőegyüttesével, a The Rays-szel került rögzítésre. A zenekar eredetileg a soul díva, Kay Kay kísérésére jött létre, az alapító tagok közül Bob Trenchard, Richy Puga, Dan Ferguson és Andy Roman még mindig tagja a csapatnak. A dalok egy része komoly üzenettel bír, az életről és a haláltól való félelemről szólnak, de hallhatunk szerelmes számokat is. A repertoár felét a Bob Trenchard - Johnny Rawls szerzőpáros szerzeményei teszik ki, egy dal Trenchard és James Armstrong közös koprodukciója, míg a fennmaradóak feldolgozások. Az utóbbiak között meglepetésként hatott Bob Dylan I Shall Be Released című száma, mely a The Band bemutatkozó albumán volt először hallható. A produceri feladatokat ismét Jim Gaines látta el, aki szép munkát végzett a Blues Music Awards esélyes lemezen.Catfood Records, 2017
hoati
Exkluzív interjú Kovács Józseffel a közelmúltban megjelent könyve kapcsán
2017-12-10 | beszélgetések
Kovács József régóta zenerajongónak vallotta magát, ám egészen 2008-ig ez a kedvtelése megmaradt a rajongás szintjén. Akkor azonban a New York-i Greenwich Village-ben hallott blues koncert olyan elemi hatással volt rá, hogy úgy döntött, a blueszal fog foglalkozni. Megalakította a Blues Night Long elnevezésű formációt, amelyben azóta is basszusgitározik, majd öt éve az internetes Poptarisznya rádióban műsorszerkesztésre adta a fejét. Mindezekkel párhuzamosan beleásta magát a műfaj történetébe, aminek eredménye a közelmúltban megjelent A blues története a kezdetektől a napjainkig című meglehetősen vaskos könyv.
Mikor, milyen körülmények között ismerkedtél meg a blues műfajjal?
Először a 60-as években találkoztam a blueszal, John Mayall, az Animals és a Rolling Stones lemezeit hallgatva. Az évtized második felében azután jött a Cream és Jimi Hendrix, no meg Radics Béla, aki koncertjein kitűnően adta elő az akkoriban kialakult blues rock műfaj legjobb darabjait. Rendszeres látogatója voltam a Sakk Matt, Tűzkerék és Taurus koncerteknek. Akkoriban még azt hittem, hogy a blues a fehérek zenéje, mert afroamerikai előadók blues lemezeihez nem fértem hozzá, a hazai médiában a bluesról nem esett szó. A 70-es években a SZER rádióban Cseke Lászlót és a Radio Luxembourg adásait hallgatva egyre több előadót ismertem meg, sokan közülük azóta is a kedvenceim közé tartoznak. A 70-es évek második felétől külföldi útjaim során egyre több fekete korongot hoztam haza, közöttük már több blues lemez is volt.
Mi adta az indíttatást a könyv elkészítéséhez?
Amikor a blues zenekarunk repertoárját kialakítottuk, kíváncsi voltam kiknek a számait játsszuk, ezért elkezdtem utánajárni a dalok eredetének. A műfajjal kapcsolatban magyar nyelvű irodalmat csak nagyon keveset találtam, de angol nyelven bőséges információ állt rendelkezésemre. Amikor a kutató munkámat elkezdtem, eleinte a jegyzeteket csak saját magamnak készítettem és nem igazán gondoltam arra, hogy ezek valaha is könyv formában megjelennek. Időben egyre szélesebb területét ismertem meg a bluesnak, és amikor a fejemben kezdett összeállni a kép a műfaj történetéről, fejlődéséről, akkor jöttem rá, hogy a megírt, rendszerezett anyagot könyv formában közkinccsé lehetne tenni. Mivel az elképzeléseimhez hasonló, a műfaj átfogó történetét ismertető könyv magyarul még nem készült, adott volt a lehetőség, hogy ezzel előrukkoljak. A munkám során mindig is kreatív, alkotó ember voltam, úgy éreztem, hogy ezt a könyvet meg tudom írni. Szerencsére az eltelt hat-hét év alatt volt annyi erőm és kitartásom, hogy a könyvet befejezzem. Ehhez persze kellett még a barátok biztatása és otthon a család segítsége, támogatása.
Hogy sikerült kiadót találnod?
Baráti körben könyvkiadói ismeretségek után puhatolóztam, majd egyszer csak kaptam egy telefonszámot a Kossuth Kiadóhoz, amely korábban zenei tárgyban több, igen színvonalas albumot is megjelentetett. Ekkor a tervezett könyvem kb. háromnegyed-kész állapotban volt. Annak érdekében, hogy a könyvet, ill. elképzeléseimet be tudjam mutatni, az első 250 egynéhány oldalt megszerkesztettem, beköttettem és ezzel a demo-könyvvel a hónom alatt felkerestem a kiadó kereskedelmi igazgatóját. A kéziratomat átolvasva a Kossuth Kiadó vezetősége elfogadta a Blues története c. könyv témáját, amelyet pár héttel később egy szerződés aláírásával is megerősítettünk. Ettől kezdve felgyorsultak az események, már határidőre dolgoztam, és a szerződésben foglalt egyéb lényeges feltételeket is teljesítenem kellett.
Volt segítséged az alkotásban? Hogyan épül fel a kötet?
A könyvet közel hat év alatt, egyedül írtam meg, ez idő alatt a szabadidőm jelentős részét a blues kutatásnak szenteltem. Olyannyira mélyen beleástam magam a munkába, olyan komolyan foglalkoztam a dologgal, mintha egy szakmai disszertációt készítettem volna. Az elkészült kéziratot feleségem és egyik barátom „olvasói” szemmel és grammatika szempontjából átnézte, az így korrigált teljes kéziratot pedig Nemes Nagy Péternek adtam át véleményezésre, aki az anyagot átolvasta, és szakmai szempontból ellátta észrevételeivel, pontosításaival, és ahol kellett javaslatokat is megfogalmazott.
A blues kialakulását és fejlődését kronológiai sorrendben tárom az olvasó elé. A műfaj létrejöttének megértéséhez visszaviszem az olvasót a rabszolgaság intézményének évszázadaiba, majd a XX. századhoz érkezve a blues fejlődésének korszakait az előadókon és azok lemezfelvételein mutatom be. A könyv több, történelmileg egymásra épülő nagy fejezetet tartalmaz. A 20-as és 30-as évek a klasszikus, az un. vaudeville blues, valamint a country blues kialakulásának és fejlődésének évtizedei voltak. A 40-es és 50-es években a jump blues, a rhythm and blues és a Chicago blues műfajok képviselőivel és zenéjével, a 60-as 70-es években a brit invázió korszakával, a fehér blues kialakulásával, előadóival ismerkedhetünk meg. További fejezetrész a 80-as évek utáni és a kortárs blues képviselőinek bemutatása, majd a könyv végén az olvasó kap egy körképet a hazai blues kialakulásáról, előadóiról és a jövőre vonatkozó kilátásairól.
A könyv közel hatszáz oldalt teszt ki. Honnét szerezted az információkat? Időben meddig jutottál?
A műfaj fejlődésének, előadóinak és lemezeiknek ismertetésével a 2016-os évet bezárólag jutottam el. A könyv valóban terjedelmes mű, képekkel gazdagon illusztrált, és emellett lemezajánlásokat is tartalmaz, amelyek meghallgatása segíti a szóban forgó zene megismerését. A könyv megírásához rengeteg angol nyelven megjelent könyv, szakfolyóirat, disszertáció elolvasására és internetes szakmai portál anyagainak felhasználására volt szükség. Mivel angolul jól beszélek, az idegen nyelv nem jelentett gondot számomra. Ezen kívül sok neves fotóssal sikerült kapcsolatot kialakítani, akik támogatásuk jeléül a blues koncerteken készített fényképeiket a rendelkezésemre bocsátották. A könyv terjedelmének korlátja miatt sok kiváló kortárs külföldi blues zenész nem kerülhetett be a könyvbe, de hát végül is nem egy lexikont készítettem, amelyben minden előadónak szerepelnie kellene. Évről évre újabb fiatal tehetségek bukkannak fel, és talán ha a könyv második kiadására a közeljövőben majd sor kerül, abban némi kibővítéssel újabb előadók, ill. témák is bekerülhetnek.
A blues műfaj több mint száz évre tekint vissza. Személy szerint téged melyik időszaka fogott meg leginkább?
Az egyik ilyen időszak talán a 40-es évek vége, 50-es évek eleje, amikor teljesen újszerű, rendkívül szórakoztató, vidám hangulatú és napjainkban is modernnek tűnő zenék születtek. A másik kedvenc korszakom pedig a 60-as évek második fele és a 70-es évek eleje, amikor Nagy-Britanniában megszületett a blues rock, majd belőle a progresszív rock. Hiszen én ezen a zenén nőttem fel, számomra a blues mellett ez a műfaj a meghatározó.
Fel tudnád sorolni az öt legkedvesebb lemezedet?
Sok kedvenc lemezem van, különböző műfajokból, nemcsak a blues területéről. Az egyik mindenképpen John Mayall dupla vinyl lemeze az 1971-es Back To The Roots, amely igazi bluest tartalmaz. A második a King Crimson első nagylemeze, az 1969-es In The Court Of The Crimson King, a harmadik a blues-rock műfajának egyik legjobb darabja, a Led Zeppelin 1969-es debütáló albuma, a negyedik szintén egy kitűnő blues-rock album, de már Amerikából: Edgar Winter White Trash nevű formációjának egy 1972-es koncertjéről készült felvétele, amely a Roadwork című dupla albumon jelent meg, az ötödik kedvenc lemezem pedig a blues-rockot játszó brit Savoy Brown együttestől az 1971-es Street Corner Talking. Érdekes módon ezek a lemezek mind ugyanazt a zenei korszakot képviselik.
Nem csak írással foglalkozol, hanem rádiózol is, az interneten fogható Poptarisznya rádióban hallható Bluesmegálló című műsorod. Hogyan épülnek fel műsoraid?
Ötödik éve, minden héten, csütörtökön este élő adásban megy a Blues megálló című zenei műsorom. Igyekszem a legváltozatosabb blues zenéket játszani, mert szeretném, ha a műsorban mindenki megtalálná a neki leginkább tetsző dalokat. A háromórás műsor több órai zenei előkészítést, felkészülést igényel. A műsor több részből áll, az elején a keményebb blues-rock lemezek forognak, ekkor a nagyvilág zenei terméséből, az újonnan megjelent CD-kről, lemezújdonságokból adok egy kis ízelítőt. Felhívom a hallgatók figyelmét a heti aktualitásokra, közelgő hazai koncert eseményekre, évfordulókra, majd hazai előadóktól játszok felvételeket. Rendszeresen forgatok le a 40-es, 50-es és 60-as években készült blues lemezeket, az akusztikus blues kedvelőinek egy kb. negyedórás zenei blokkot válogatok egybe, majd egy viszonylag lassúbb tempójú, nyugodtabb hangulatú, igényes blues zenei összeállítással folytatom az adást. A hallgatókkal a műsor Facebook oldalán tartom adás közben az interaktív kapcsolatot. A műsornak mára már stabil hallgatói törzsközönsége van. Egyébként a Blues megálló adása és a könyvem kéziratának elkészítése éveken keresztül kölcsönösen támogatták egymást.
Könyvet írsz, rádióműsort vezetsz, mindemellett zenélsz is. Mióta basszusgitározol? Mit kell tudni zenekarodról, a Blues Night Longról?
Ifjabb koromban gitároztam, de hosszabb ideig szüneteltettem a zenélést. Nyolc éve kezdtem el ismét játszani, ekkor a basszusgitárt választottam és jelenleg is a szintén nyolc éve együtt zenélő Blues Night Long zenekar tagja vagyok. Mindannyian amatőr zenészek vagyunk, örömzenét játszunk, csakis bluest, akár akusztikus, akár elektromos hangszerekkel. A zenekar alkalmanként lép közönség elé, hiszen a fiatalabb generációt képviselő tagjainak munkahelyi elfoglaltsága miatt nem könnyű a szabad időpontokat összeegyeztetni. Két éve egy hangstúdióban elkészítettünk egy EP lemezt, szeretnénk a jövő év első félévében egy újabb lemezzel megjelenni.
Szöveg: hoati, fotó: Császár Márta (Kifra)
Mikor, milyen körülmények között ismerkedtél meg a blues műfajjal?
Először a 60-as években találkoztam a blueszal, John Mayall, az Animals és a Rolling Stones lemezeit hallgatva. Az évtized második felében azután jött a Cream és Jimi Hendrix, no meg Radics Béla, aki koncertjein kitűnően adta elő az akkoriban kialakult blues rock műfaj legjobb darabjait. Rendszeres látogatója voltam a Sakk Matt, Tűzkerék és Taurus koncerteknek. Akkoriban még azt hittem, hogy a blues a fehérek zenéje, mert afroamerikai előadók blues lemezeihez nem fértem hozzá, a hazai médiában a bluesról nem esett szó. A 70-es években a SZER rádióban Cseke Lászlót és a Radio Luxembourg adásait hallgatva egyre több előadót ismertem meg, sokan közülük azóta is a kedvenceim közé tartoznak. A 70-es évek második felétől külföldi útjaim során egyre több fekete korongot hoztam haza, közöttük már több blues lemez is volt.
Mi adta az indíttatást a könyv elkészítéséhez?
Amikor a blues zenekarunk repertoárját kialakítottuk, kíváncsi voltam kiknek a számait játsszuk, ezért elkezdtem utánajárni a dalok eredetének. A műfajjal kapcsolatban magyar nyelvű irodalmat csak nagyon keveset találtam, de angol nyelven bőséges információ állt rendelkezésemre. Amikor a kutató munkámat elkezdtem, eleinte a jegyzeteket csak saját magamnak készítettem és nem igazán gondoltam arra, hogy ezek valaha is könyv formában megjelennek. Időben egyre szélesebb területét ismertem meg a bluesnak, és amikor a fejemben kezdett összeállni a kép a műfaj történetéről, fejlődéséről, akkor jöttem rá, hogy a megírt, rendszerezett anyagot könyv formában közkinccsé lehetne tenni. Mivel az elképzeléseimhez hasonló, a műfaj átfogó történetét ismertető könyv magyarul még nem készült, adott volt a lehetőség, hogy ezzel előrukkoljak. A munkám során mindig is kreatív, alkotó ember voltam, úgy éreztem, hogy ezt a könyvet meg tudom írni. Szerencsére az eltelt hat-hét év alatt volt annyi erőm és kitartásom, hogy a könyvet befejezzem. Ehhez persze kellett még a barátok biztatása és otthon a család segítsége, támogatása.
Hogy sikerült kiadót találnod?
Baráti körben könyvkiadói ismeretségek után puhatolóztam, majd egyszer csak kaptam egy telefonszámot a Kossuth Kiadóhoz, amely korábban zenei tárgyban több, igen színvonalas albumot is megjelentetett. Ekkor a tervezett könyvem kb. háromnegyed-kész állapotban volt. Annak érdekében, hogy a könyvet, ill. elképzeléseimet be tudjam mutatni, az első 250 egynéhány oldalt megszerkesztettem, beköttettem és ezzel a demo-könyvvel a hónom alatt felkerestem a kiadó kereskedelmi igazgatóját. A kéziratomat átolvasva a Kossuth Kiadó vezetősége elfogadta a Blues története c. könyv témáját, amelyet pár héttel később egy szerződés aláírásával is megerősítettünk. Ettől kezdve felgyorsultak az események, már határidőre dolgoztam, és a szerződésben foglalt egyéb lényeges feltételeket is teljesítenem kellett.
Volt segítséged az alkotásban? Hogyan épül fel a kötet?
A könyvet közel hat év alatt, egyedül írtam meg, ez idő alatt a szabadidőm jelentős részét a blues kutatásnak szenteltem. Olyannyira mélyen beleástam magam a munkába, olyan komolyan foglalkoztam a dologgal, mintha egy szakmai disszertációt készítettem volna. Az elkészült kéziratot feleségem és egyik barátom „olvasói” szemmel és grammatika szempontjából átnézte, az így korrigált teljes kéziratot pedig Nemes Nagy Péternek adtam át véleményezésre, aki az anyagot átolvasta, és szakmai szempontból ellátta észrevételeivel, pontosításaival, és ahol kellett javaslatokat is megfogalmazott.
A blues kialakulását és fejlődését kronológiai sorrendben tárom az olvasó elé. A műfaj létrejöttének megértéséhez visszaviszem az olvasót a rabszolgaság intézményének évszázadaiba, majd a XX. századhoz érkezve a blues fejlődésének korszakait az előadókon és azok lemezfelvételein mutatom be. A könyv több, történelmileg egymásra épülő nagy fejezetet tartalmaz. A 20-as és 30-as évek a klasszikus, az un. vaudeville blues, valamint a country blues kialakulásának és fejlődésének évtizedei voltak. A 40-es és 50-es években a jump blues, a rhythm and blues és a Chicago blues műfajok képviselőivel és zenéjével, a 60-as 70-es években a brit invázió korszakával, a fehér blues kialakulásával, előadóival ismerkedhetünk meg. További fejezetrész a 80-as évek utáni és a kortárs blues képviselőinek bemutatása, majd a könyv végén az olvasó kap egy körképet a hazai blues kialakulásáról, előadóiról és a jövőre vonatkozó kilátásairól.
A könyv közel hatszáz oldalt teszt ki. Honnét szerezted az információkat? Időben meddig jutottál?
A műfaj fejlődésének, előadóinak és lemezeiknek ismertetésével a 2016-os évet bezárólag jutottam el. A könyv valóban terjedelmes mű, képekkel gazdagon illusztrált, és emellett lemezajánlásokat is tartalmaz, amelyek meghallgatása segíti a szóban forgó zene megismerését. A könyv megírásához rengeteg angol nyelven megjelent könyv, szakfolyóirat, disszertáció elolvasására és internetes szakmai portál anyagainak felhasználására volt szükség. Mivel angolul jól beszélek, az idegen nyelv nem jelentett gondot számomra. Ezen kívül sok neves fotóssal sikerült kapcsolatot kialakítani, akik támogatásuk jeléül a blues koncerteken készített fényképeiket a rendelkezésemre bocsátották. A könyv terjedelmének korlátja miatt sok kiváló kortárs külföldi blues zenész nem kerülhetett be a könyvbe, de hát végül is nem egy lexikont készítettem, amelyben minden előadónak szerepelnie kellene. Évről évre újabb fiatal tehetségek bukkannak fel, és talán ha a könyv második kiadására a közeljövőben majd sor kerül, abban némi kibővítéssel újabb előadók, ill. témák is bekerülhetnek.
A blues műfaj több mint száz évre tekint vissza. Személy szerint téged melyik időszaka fogott meg leginkább?
Az egyik ilyen időszak talán a 40-es évek vége, 50-es évek eleje, amikor teljesen újszerű, rendkívül szórakoztató, vidám hangulatú és napjainkban is modernnek tűnő zenék születtek. A másik kedvenc korszakom pedig a 60-as évek második fele és a 70-es évek eleje, amikor Nagy-Britanniában megszületett a blues rock, majd belőle a progresszív rock. Hiszen én ezen a zenén nőttem fel, számomra a blues mellett ez a műfaj a meghatározó.
Fel tudnád sorolni az öt legkedvesebb lemezedet?
Sok kedvenc lemezem van, különböző műfajokból, nemcsak a blues területéről. Az egyik mindenképpen John Mayall dupla vinyl lemeze az 1971-es Back To The Roots, amely igazi bluest tartalmaz. A második a King Crimson első nagylemeze, az 1969-es In The Court Of The Crimson King, a harmadik a blues-rock műfajának egyik legjobb darabja, a Led Zeppelin 1969-es debütáló albuma, a negyedik szintén egy kitűnő blues-rock album, de már Amerikából: Edgar Winter White Trash nevű formációjának egy 1972-es koncertjéről készült felvétele, amely a Roadwork című dupla albumon jelent meg, az ötödik kedvenc lemezem pedig a blues-rockot játszó brit Savoy Brown együttestől az 1971-es Street Corner Talking. Érdekes módon ezek a lemezek mind ugyanazt a zenei korszakot képviselik.
Nem csak írással foglalkozol, hanem rádiózol is, az interneten fogható Poptarisznya rádióban hallható Bluesmegálló című műsorod. Hogyan épülnek fel műsoraid?
Ötödik éve, minden héten, csütörtökön este élő adásban megy a Blues megálló című zenei műsorom. Igyekszem a legváltozatosabb blues zenéket játszani, mert szeretném, ha a műsorban mindenki megtalálná a neki leginkább tetsző dalokat. A háromórás műsor több órai zenei előkészítést, felkészülést igényel. A műsor több részből áll, az elején a keményebb blues-rock lemezek forognak, ekkor a nagyvilág zenei terméséből, az újonnan megjelent CD-kről, lemezújdonságokból adok egy kis ízelítőt. Felhívom a hallgatók figyelmét a heti aktualitásokra, közelgő hazai koncert eseményekre, évfordulókra, majd hazai előadóktól játszok felvételeket. Rendszeresen forgatok le a 40-es, 50-es és 60-as években készült blues lemezeket, az akusztikus blues kedvelőinek egy kb. negyedórás zenei blokkot válogatok egybe, majd egy viszonylag lassúbb tempójú, nyugodtabb hangulatú, igényes blues zenei összeállítással folytatom az adást. A hallgatókkal a műsor Facebook oldalán tartom adás közben az interaktív kapcsolatot. A műsornak mára már stabil hallgatói törzsközönsége van. Egyébként a Blues megálló adása és a könyvem kéziratának elkészítése éveken keresztül kölcsönösen támogatták egymást.
Könyvet írsz, rádióműsort vezetsz, mindemellett zenélsz is. Mióta basszusgitározol? Mit kell tudni zenekarodról, a Blues Night Longról?
Ifjabb koromban gitároztam, de hosszabb ideig szüneteltettem a zenélést. Nyolc éve kezdtem el ismét játszani, ekkor a basszusgitárt választottam és jelenleg is a szintén nyolc éve együtt zenélő Blues Night Long zenekar tagja vagyok. Mindannyian amatőr zenészek vagyunk, örömzenét játszunk, csakis bluest, akár akusztikus, akár elektromos hangszerekkel. A zenekar alkalmanként lép közönség elé, hiszen a fiatalabb generációt képviselő tagjainak munkahelyi elfoglaltsága miatt nem könnyű a szabad időpontokat összeegyeztetni. Két éve egy hangstúdióban elkészítettünk egy EP lemezt, szeretnénk a jövő év első félévében egy újabb lemezzel megjelenni.
Szöveg: hoati, fotó: Császár Márta (Kifra)
Chris Kramer & Beatbox ’n’ Blues: On The Way To Memphis
2017-12-03 | kritika
Chris Kramer Németország legrégebbi, egykor pezsgő ipari régiójából, a Ruhr vidékről származik. A blues zenét tizenhárom éves korában fedezte fel, a szájharmonikázás alapjait az édesapjától tanulta. Iskolai tanulmányai befejeztével, 1994-ben zenei karrierbe kezdett: eleinte csak szájharmonikán játszott, később már énekelt és gitározott. Első komoly sikereit a Bluebyrds nevű duóval érte el. A ’Slidin’ Johnnal alkotott formáció sokáig Németország legkeresettebb blues duójának számított, útjaik tíz év közös munka után váltak ketté. Ezt követően leginkább saját neve alatt muzsikált, de több alkalommal szerepelt az egyik legsikeresebb német rockzenész, Peter Maffay lemezein. Dolgozott zenei szakértőként a WDR televízióban, négy szájharmonika és egy didgeridoo könyvet írt. Eddig három alkalommal ítélték oda részére a German Blues Awards-ot. Aktuális együttese, a Chris Kramer & Beatbox 'n' Blues (Chris Kramer - ének, szájharmonika, gitár, Kevin O Neal – beatbox, Sean Athens - gitár, vokál) a tradicionális zenét a modernnel ötvözi, hidat teremtve a blues és a hip hop között. A zenekar 2016-ban megnyerte a German Blues Challenge-et, aminek köszönhetően részt vettek az idei International Blues Challenge-en, ahol az elődöntőig jutottak. Az egyesült államokbeli útjukat követően került rögzítésre az On The Way To Memphis című albumuk. Nevükből adódóan a beatbox komoly szerepet kapott a dalokon belül, tökéletesen illeszkedve a kitűnően megmunkált és felépített, a hagyományos hangzást kedvelők számára is befogadható zenei világhoz. A lemezen található szerzemények valamennyike Kramer nevéhez köthető. A repertoárból kiemelkedik a kilenc éve elhunyt Bo Diddley emlékére írt BO, melyhez animált videoklipet készítettek. Egy szám (Ich gab dir meine Liebe) német nyelven szólal meg, de ez nem nyújthat meglepetést Chris Kramer munkásságát ismerőknek, hiszen korábban is írt már anyanyelvén dalszövegeket.Blow ’Till Midnight Records, 2017
hoati
Robert Plant: Carry Fire
2017-11-26 | kritika
Robert Plant lullaby and... The Ceaseless Roar című lemezének megjelenését követően azt hihettük, hogy a Nonesuch Records által kiadott anyag volt az utolsó albuma, zenei pályájának vége. Ezt tűnt alátámasztani a három éve megjelent lemeznek a hattyúdal hangulata, ahogy az énekes nyilatkozatai is ezt sugallták. Ennek tükrében meglepetésként hatott, hogy ősszel újabb kiadvánnyal jelentkezett. Tizennegyedik szólóalbuma, Carry Fire a Sensational Space Shifters nevű háttércsapattal került rögzítésre, akik ismét folkos és világzenei környezetet biztosítottak a hangszereléseikkel. Munkakapcsolatuk nem új keletű, több mint egy évtizedre nyúlik vissza. A lemezre került nóták ezúttal kicsit sablonosabbak, nincs meg az a változatosság, mint korábban, mintha a régi ötleteket hasznosították volna újra. A szövegek is kicsit behatároltabbak, elsősorban a változás, az elmúlás és az élet körforgásának témáját járják körül. A legjobban sikerült dal a The May Queen, amely visszacsatol Plant korábbi munkásságához, hiszen a címe elhangzik a Led Zeppelin Stairway To Heaven szövegében. Mellette említést érdemel még a Bones Of Saints és a Bluebirds Over The Mountain. Az utóbbi, Ersel Hickey által jegyzett, a Beach Boys által sikerre vitt számban Chrissie Hynde-nek (The Petenders) a fantasztikus hangja hallható. A záró szerzemény, a Heaven Sent kellőképpen elandalítja a hallgatót, bár az egész anyag melankolikus. Ami pedig Robert Plant hangját illeti, alapvetően a mélyebb tartományban marad, bár időnként magasabb hangokkal is megpróbálkozik, de azért senki ne várjon egy újabb Whole Lotta Love-ot.Nonesuch Records/Warner Bros. Records, 2017
hoati
Megjelent Little G Weevil új lemeze
2017-11-18 | hír
A napokban jelent meg Little G Weevil új albuma, a Something poppin’. A kiadvány új korszakot nyit a többszörösen díjnyertes, 2004 óta az Egyesült Államokban élő zenész pályafutásában, hiszen ezzel a lemezzel szakított a tradicionális blues hangzással.
Little G Weevil, azaz Szűcs Gábor professzionális szinten 1996-ban kezdett el muzsikálni. Akkoriban a blues műfaj keresett volt hazánkban, szinte minden művelődési házban ez a zene szólt. A helyzet az ezredfordulóra jócskán megváltozott, megbecsült muzsikusként Szűcsnek megélhetési gondjai nem voltak, de elégedetlen volt a játékstílusával, többet szeretett volna. Tudta, hogy a tudása fejlesztésére a legjobb terep az Egyesült Államok, így 2004-ben gondolt egyet, szerencsét próbált a blues hazájában: először Memphisben telepedett le, onnan – egy rövid londoni kanyar után – költözött Atlantába 2009-ben. Az első amerikai lemezszerződését 2008-ban írta alá, a Southern Experience rá egy évvel készült el. 2013 januárjában megnyerte a The Blues Foundation által évente megrendezésre kerülő International Blues Challenge versenyt szóló/duó kategóriában, ugyanekkor kategóriája legjobb gitárosa címet is megszerezte. Még ugyanezen év nyarán kiadásra került harmadik önálló albuma Moving címmel, amit az angol Mojo Magazine az év legjobb lemezei közé választott. Little G Weevilt 2014-ben újabb komoly elismerés érte, hiszen Blues Music Awardsra jelölték. A napokban jelent meg ötödik albuma, a Something poppin’. A lemezen modernizálta a hangzást, nem ragaszkodott az egy-két-három akkordos blues hangszereléshez, hagyta, hogy szabadon szárnyaljon az alkotói fantáziája. Több műfajt is becsempészett a zenébe, amelynek köze van a blueshoz, vagy épp a bluesból alakultak ki: a R’n’B-t, rock and rollt, rapet és hip-hopot. A felvételeken közreműködött a kiváló atlantai dobos, Daniel Harper, Premecz Mátyás billentyűs, Borsodi László gitáros és Pfeff Márton basszusgitáros. A formációt két atlantai énekesnő, Sharika Allen Brown és Rebekah Easley Ellis tette teljessé, de vendégszerepelt a tizenkilenc éves, tehetséges atlantai rapper lány, Dulzura, valamint a spanyol Danny Del Toro szájharmonikás is. Az XLNT Records és a VizzTone Label Group által kiadott CD-t a szerencsések már a szeptemberi lemezbemutató turné keretén belül kézbe vehették, a hivatalos megjelenésére a napokban került sor. A Something poppin’ megvásárolható a jelentős digitális zeneáruházakban, a Musicland és a Lemezkuckó üzletében.
hoati
Little G Weevil, azaz Szűcs Gábor professzionális szinten 1996-ban kezdett el muzsikálni. Akkoriban a blues műfaj keresett volt hazánkban, szinte minden művelődési házban ez a zene szólt. A helyzet az ezredfordulóra jócskán megváltozott, megbecsült muzsikusként Szűcsnek megélhetési gondjai nem voltak, de elégedetlen volt a játékstílusával, többet szeretett volna. Tudta, hogy a tudása fejlesztésére a legjobb terep az Egyesült Államok, így 2004-ben gondolt egyet, szerencsét próbált a blues hazájában: először Memphisben telepedett le, onnan – egy rövid londoni kanyar után – költözött Atlantába 2009-ben. Az első amerikai lemezszerződését 2008-ban írta alá, a Southern Experience rá egy évvel készült el. 2013 januárjában megnyerte a The Blues Foundation által évente megrendezésre kerülő International Blues Challenge versenyt szóló/duó kategóriában, ugyanekkor kategóriája legjobb gitárosa címet is megszerezte. Még ugyanezen év nyarán kiadásra került harmadik önálló albuma Moving címmel, amit az angol Mojo Magazine az év legjobb lemezei közé választott. Little G Weevilt 2014-ben újabb komoly elismerés érte, hiszen Blues Music Awardsra jelölték. A napokban jelent meg ötödik albuma, a Something poppin’. A lemezen modernizálta a hangzást, nem ragaszkodott az egy-két-három akkordos blues hangszereléshez, hagyta, hogy szabadon szárnyaljon az alkotói fantáziája. Több műfajt is becsempészett a zenébe, amelynek köze van a blueshoz, vagy épp a bluesból alakultak ki: a R’n’B-t, rock and rollt, rapet és hip-hopot. A felvételeken közreműködött a kiváló atlantai dobos, Daniel Harper, Premecz Mátyás billentyűs, Borsodi László gitáros és Pfeff Márton basszusgitáros. A formációt két atlantai énekesnő, Sharika Allen Brown és Rebekah Easley Ellis tette teljessé, de vendégszerepelt a tizenkilenc éves, tehetséges atlantai rapper lány, Dulzura, valamint a spanyol Danny Del Toro szájharmonikás is. Az XLNT Records és a VizzTone Label Group által kiadott CD-t a szerencsések már a szeptemberi lemezbemutató turné keretén belül kézbe vehették, a hivatalos megjelenésére a napokban került sor. A Something poppin’ megvásárolható a jelentős digitális zeneáruházakban, a Musicland és a Lemezkuckó üzletében.
hoati
Riport kötet jelenik meg a Tengs Lengs zenekarról
2017-11-04 | hír
A Tengs Lengs húsz éven át volt Budapest megkerülhetetlen underground alapköve, ennek ellenére kimaradt a szakmai véráramból, s nem is nagyon érdekelte, hogy bekerül-e oda. Pályafutásukat már megörökítették filmen, a napokban pedig riport kötet jelenik meg róluk.
Az 1984-ben alakult Tengs-Lengs zenekarnak nagy szerepe volt a hazai blues- és klubélet megteremtésében. Fénykorában a leghíresebb underground együttesnek számított, több mint tíz évig saját klubbal rendelkezett Budapesten. A ’80-as évek második felében nem is számított igazán az, aki nem járt a Lengs koncertjeire. A Budapesti Rhythm & Blues Fesztivál házigazdájaként hét éven át megtöltötték a főváros nagy koncerthelyeit. Fellépéseiken nőtt fel több, ma már közismert zenész, szakmai berkekben igen nagy tisztelet övezte a zenekart. Fekete Kálmán ’90-es években megjelent, a hazai blues szcénát bemutató könyveiben (Első Magyar Blues Könyv, Blues 2) egy-egy fejezetet kaptak. Sosem gondoltak lemezkiadásra, de 2006-ban a Hunnia Records segítségével kiadták első CD-jüket. A csapat nevével megegyező című album az évek alatt írott, koncerteken jól bevált saját számok gyűjteménye. Még ugyanebben az évben 45 perces dokumentumfilm jelent meg róluk, Állat! Anyád! avagy Az árnyékos oldal címmel, melyet a 38. Magyar Filmszemlén be is mutattak. Ekkor új lendületet kapott a banda, így 2008-ban ismét lemezt készítettek. Az elmúlt évek csendjét egy a napokban megjelenő riport kötet töri meg. A könyv terve Kamarás Zoltánnak a fejéből pattant ki, akinek az inspirációt Berta Zsolt Jancsiszög című kötetének elolvasása adta. „Úgy éreztem, a könyv rólam, az én ifjúságomról, az én generációmról szól.” - nyilatkozta a zenekarvezető az egyedülálló nemzedékregényről. Mivel kettejük régóta ismerték egymást, adta magát az ötlet, hogy a kötet megírását a Márai Sándor-díjas és Bertha Bulcsu-díjas íróra bízzák. „Figyelj, Zoli! Legyen a címe Kívül mindenen. Értem ez alatt a zenekar – mint egység – politikai és szakmai kívülállását. A Lengs húsz éven át volt Budapest megkerülhetetlen underground alapköve, ennek ellenére mindig úgy éreztem, kimarad a szakmai véráramból, s nem is nagyon érdekli, hogy bekerül-e oda.” – olvasható a mű előszavában, ami a banda történetével párhuzamosan amolyan korrajzot is felvázol azáltal, hogy a megkérdezettek politikai-, történelmi-, és kulturális eseményeket idéznek fel. A Kívül mindenen – Tengs Lengs című könyv dedikálással, koncerttel egybekötött bemutatójára december 16-án a fővárosi Kék Yukban (1032 Budapest, Fényes Adolf u. 28.) kerül sor, ahova minden érdeklődőt szeretettel várnak a zenekar tagjai. Az esten bemutatkozik az együttes jelenlegi, valamint korábbi tagjainak gyermekeiből verbuválódott Tengs Lengs Tribute Band is. A kötet jövő héttől már kapható lesz, megrendelhető a tengslengsinfo@gmail.com e-mail címen.
hoati
Az 1984-ben alakult Tengs-Lengs zenekarnak nagy szerepe volt a hazai blues- és klubélet megteremtésében. Fénykorában a leghíresebb underground együttesnek számított, több mint tíz évig saját klubbal rendelkezett Budapesten. A ’80-as évek második felében nem is számított igazán az, aki nem járt a Lengs koncertjeire. A Budapesti Rhythm & Blues Fesztivál házigazdájaként hét éven át megtöltötték a főváros nagy koncerthelyeit. Fellépéseiken nőtt fel több, ma már közismert zenész, szakmai berkekben igen nagy tisztelet övezte a zenekart. Fekete Kálmán ’90-es években megjelent, a hazai blues szcénát bemutató könyveiben (Első Magyar Blues Könyv, Blues 2) egy-egy fejezetet kaptak. Sosem gondoltak lemezkiadásra, de 2006-ban a Hunnia Records segítségével kiadták első CD-jüket. A csapat nevével megegyező című album az évek alatt írott, koncerteken jól bevált saját számok gyűjteménye. Még ugyanebben az évben 45 perces dokumentumfilm jelent meg róluk, Állat! Anyád! avagy Az árnyékos oldal címmel, melyet a 38. Magyar Filmszemlén be is mutattak. Ekkor új lendületet kapott a banda, így 2008-ban ismét lemezt készítettek. Az elmúlt évek csendjét egy a napokban megjelenő riport kötet töri meg. A könyv terve Kamarás Zoltánnak a fejéből pattant ki, akinek az inspirációt Berta Zsolt Jancsiszög című kötetének elolvasása adta. „Úgy éreztem, a könyv rólam, az én ifjúságomról, az én generációmról szól.” - nyilatkozta a zenekarvezető az egyedülálló nemzedékregényről. Mivel kettejük régóta ismerték egymást, adta magát az ötlet, hogy a kötet megírását a Márai Sándor-díjas és Bertha Bulcsu-díjas íróra bízzák. „Figyelj, Zoli! Legyen a címe Kívül mindenen. Értem ez alatt a zenekar – mint egység – politikai és szakmai kívülállását. A Lengs húsz éven át volt Budapest megkerülhetetlen underground alapköve, ennek ellenére mindig úgy éreztem, kimarad a szakmai véráramból, s nem is nagyon érdekli, hogy bekerül-e oda.” – olvasható a mű előszavában, ami a banda történetével párhuzamosan amolyan korrajzot is felvázol azáltal, hogy a megkérdezettek politikai-, történelmi-, és kulturális eseményeket idéznek fel. A Kívül mindenen – Tengs Lengs című könyv dedikálással, koncerttel egybekötött bemutatójára december 16-án a fővárosi Kék Yukban (1032 Budapest, Fényes Adolf u. 28.) kerül sor, ahova minden érdeklődőt szeretettel várnak a zenekar tagjai. Az esten bemutatkozik az együttes jelenlegi, valamint korábbi tagjainak gyermekeiből verbuválódott Tengs Lengs Tribute Band is. A kötet jövő héttől már kapható lesz, megrendelhető a tengslengsinfo@gmail.com e-mail címen.
hoati
Folytatódik a Blues Session koncertsorozat
2017-10-28 | koncertajánló
Az ősz utolsó, a tél első hónapjában is kiváló koncerteket tekinthetnek meg az érdeklődők a Blues Session sorozat keretén belül a budapesti VIII. kerületben fekvő Muzikum Klubban.
Tervezett koncertek
november 02. - Mojo Workings
november 04. - Magyar Atom
november 05. - Fekete Jenő és barátai – John Lee Hooker 100
november 09. - Josh Smith
november 17. - Soulbreakers
november 18. - EC 70 – Eric Clapton Tribute Band
november 24. - A Hendrix Project bemutatja: Hendrix 75
december 09. - Pribojszki Mátyás Band – Blues, kolbász, békesség
december 21. - Mojo Workings & Voodoo Papa
december 31. - Ian Siegal Band szilveszter
A Muzikum Klub & Bisztró elérhetőségei
1088 Budapest, Múzeum utca 7.
Nyitva tartás: hétfő - szombat, reggeltől estig
Online jegyvásárlás: http://tixa.hu/muzikum_klub
E-mail: info@muzikum.hu
Web: http://muzikum.hu, www.facebook.com/MuzikumKlub
hoati
Tervezett koncertek
november 02. - Mojo Workings
november 04. - Magyar Atom
november 05. - Fekete Jenő és barátai – John Lee Hooker 100
november 09. - Josh Smith
november 17. - Soulbreakers
november 18. - EC 70 – Eric Clapton Tribute Band
november 24. - A Hendrix Project bemutatja: Hendrix 75
december 09. - Pribojszki Mátyás Band – Blues, kolbász, békesség
december 21. - Mojo Workings & Voodoo Papa
december 31. - Ian Siegal Band szilveszter
A Muzikum Klub & Bisztró elérhetőségei
1088 Budapest, Múzeum utca 7.
Nyitva tartás: hétfő - szombat, reggeltől estig
Online jegyvásárlás: http://tixa.hu/muzikum_klub
E-mail: info@muzikum.hu
Web: http://muzikum.hu, www.facebook.com/MuzikumKlub
hoati
Dupla premierrel jelentkezik a VoluMen
2017-10-24 | hír
A VoluMen alig kezdett még bele a kora tavaszra várható második nagylemezének felvételeibe, máris dupla premierrel indítja a készülő album promócióját: a lazulós Pretend klipje továbbra sem szakít a zenekar live session hagyományaival, a keményebb hangvételű Lose the aim animációs őrülete pedig a banda legelső lyrics videója. „Imádunk live session videókat forgatni, éppen ezért igyekszünk mindig valami izgalmas koncepcióval előállni.” – meséli Pénzes Máté, az együttes billentyűse. „A Pretend esetében például azzal, hogy a zenekar játékával párhuzamosan a dal szövegére reflektáló jelenetek játszódnak egy előre berendezett szobában. Ez így önmagában persze nem egy narratív bravúr, de a dolog pikantériáját a lassítások, takarások és egyéb filmes trükkök vágás nélküli öt és fél perce adja. A háttérmunkát annyira izgalmasnak találtuk, hogy egy így készült videót is forgattunk róla.” A videóban látható két szereplő Kárpáti Éva Júlia, valamint a banda dalszövegírója, Visontai Kovách Bálint. A készülő lemez és a live session videó hangfelvételeit is Kovács Balázs (Jajj Stúdió) készítette, az utómunkát pedig Mike Ariel, a zenekar gitárosa végezte. A videókat Pénzes Bence rendezte, forgatta és utómunkázta. Augusztus óta a fiúk Csillag Zoltán (LOTS Music) személyében saját menedzserrel dolgoznak, aki olyan nemzetközileg ismert előadók és együttesek koncertjeit szervezi itthon, mint Henrik Freischlader, Ryan McGarvey, Dan Patlansky, a King King vagy Tony Spinner. A VoluMennel a fővárosban legközelebb október 28-án a Kuplungban lehet találkozni, a Kéknyúl zenekar vendégeként.
